Gyorsul az infláció Magyarországon, de ezt egy éve még mindenki aláírta volna

Decemberben a fogyasztói árak az előző év azonos időszakához viszonyítva átlagosan 4,6 százalékkal, míg novemberhez képest 0,5 százalékkal emelkedtek – közölte kedd reggel a Központi Statisztikai Hivatal. Mivel ez volt az utolsó havi adat, ezzel eldőlt, hogy a 2023-as 17,6 százalék után a tavalyi éves átlagos infláció 3,7 százalék volt.

A Világgazdaságnak nyilatkozó elemzők 4,4 százalékos pénzromlást valószínűsítettek, és egyrészt a bázishatásokat, másrészt a forintárfolyam november óta tartó gyengülésének hatását és az üzemanyagárak emelkedését emelték ki.

Azonban ezzel együtt is kérdéses, hogy a forintárfolyam gyengülése milyen gyorsan gyűrűzik be az árakba. Az év első hónapjainak áremelkedése kifejezetten kritikus, amikor az átárazások is sokkal gyakoribbak. Ugyan a historikus adatok alapján decemberben nem jellemzők a nagyobb átárazások, sőt egyes termékkörök esetében sokszor inkább az árcsökkenések a jellemzők az év végén a karácsonyi akciók miatt, novemberben az élelmiszerek és a szolgáltatások esetében is a historikusnál erősebb átárazás történt, ami arra utalt, hogy az árfolyam gyengülésének hatása is megjelenhetett.

Így nézett ki a decemberi infláció

1. Ami a konkrét adatokat illeti, az élelmiszerek ára tovább emelkedett, az idei legmagasabb értékét érte el az 5,4 százalékos növekedéssel. Ezen belül a liszté 36,2, a tojásé 21,9, a tejé 19,5, a gyümölcs- és zöldségléé pedig 17 százalékkal emelkedett. A termékcsoporton belül a száraztészta ára 7,1, a párizsié, kolbászé 3,4, a margariné 3,0, a cukoré 2,6 százalékkal csökkent. 
2. A szolgáltatások 6,8 százalékkal drágultak, ezen belül a lakbér 12,6, a járműjavítás és -karbantartás 10,5, az autópályadíj, gépjárműkölcsönzés, parkolás 10,4, a sport- és múzeumi belépők 9,4, a lakásjavítás és -karbantartás 8,9, a testápolási szolgáltatások 8,7, a társasházi közös költség 8,4, az üdülési szolgáltatás 7,1 százalékkal.
3. A szeszes italok, dohányáruk ára 4,3 százalékkal emelkedett, ezen belül a dohányáruké 4,5 százalékkal. A háztartási energiáért 0,5, ezen belül a vezetékes gázért 0,4 százalékkal kevesebbet, az elektromos energiáért 0,3 százalékkal többet kellett fizetni. 
4. A tartós fogyasztási cikkek 0,6 százalékkal drágultak, ezen belül az ékszerek 15,3, az új személygépkocsik 5,3, a szobabútorok 2,7 százalékkal többe, a használt személygépkocsik 4,8 százalékkal kevesebbe kerültek. A gyógyszer, gyógyáruk 3,1, a járműüzemanyagok 8,3 százalékkal drágultak.

Novemberhez képest főként az üzemanyagok drágultak, 2024-ben pedig a szolgáltatások

Havi bázison a fogyasztói árak átlagosan 0,5 százalékkal növekedtek, míg az élelmiszerek átlagosan 0,4 százalékkal drágultak, ezen belül például a tojás 10,7, a vaj, vajkrém 6,9, a gyümölcs- és zöldséglé 4,4, százalékkal került többe, 

Összességében a fogyasztói árak átlagosan 3,7 százalékkal nőttek 2024-ben, ezen belül 

• a legnagyobb mértékben a szolgáltatások drágultak: 8,9 százalékkal. 
• Az élelmiszerek ára 2,8, 
• a szeszes italoké, dohányáruké 4,4, 
• a ruházkodási cikkeké 4,2, 
• az egyéb cikkeké 1,7 százalékkal emelkedett. 

A háztartási energiáért 4,6, a tartós fogyasztási cikkekért 0,9 százalékkal kevesebbet kellett fizetni. 

Januárban érhetjük el az inflációs csúcsot

Az elemzők szerint, habár a januári adat mutathat még minimális gyorsulást, azt követően ismét lassulhat az infláció, és már a tavasz elejére visszatérhet a toleranciasávba, hogy aztán nyár végén, ősszel érje el a jegybanki célt. Ugyanakkor arra is figyelmeztetnek, hogy az előrejelzéssel kapcsolatos legnagyobb bizonytalanságot az év eleji átárazások jelentik, amelyek szerepe az egész éves árfolyamatokra jelentős, tavaly is az év közbeni átárazások közel fele az év első 3 hónapjában zajlott le. A gazdasági kilátásokkal kapcsolatos bizonytalanságok visszafoghatják az áremelési hajlandóságot, miközben a gyengébb forintárfolyam hatása megjelenhet.