Hiába csíp a fagy, a kerti munkák ideje jön

Februárban már érdemes elvégezni a gyümölcsfák és bokrok tavaszi metszését, mivel ilyenkor még nem indult be a fák nedvkeringése, a metszések helyét – kivéve a nagyobb vágásokat, amelyeket fagéllel érdemes kezelni – elég lesz a későbbi lemosó permetezéssel fertőtleníteni. A kerti munkák tavasszal indulnak be igazán, de nem árt már most minden szerszámot ellenőrizni, és kifejezetten ajánlott a metszőollókat megélezni és fertőtleníteni. Ha vannak vadhajtásai a fának, azokat mindenképpen el kell távolítani.

Alapszabály, hogy a beteg, száraz, esetleg egymást keresztező ágakat is le kell metszeni, egyébként pedig arra kell törekedni, hogy a korona könnyen átszellőzzön, és a napfény is érje. Fontos alapelv, hogy az utolsó meghagyott rügy külső állású legyen, mert akkor az ág kifelé terjeszkedik, nem sűríti a koronát.

A kerti munkák egyik kulcsmomentuma a metszés

A kertészek azt ajánlják, hogy a köszméte-, a ribiszke- és a málnabokrokkal kezdjük a metszést, mert a bogyós gyümölcsöknél indul be a legkorábban a rügyezés. Ezek után következhet a csonthéjasok és az almatermésűek metszése, vagyis

• a cseresznye,
• a meggy,
• a szilva,
• a mandula,
• az alma és
• a körte,

mégpedig hasonló elvek szerint, a szellőzés és a fény biztosításával. Érdemes a nyári virágzású, lombhullató díszbokrokat is megmetszeni.

Mivel a fagyra ezek különösen érzékenyek, a tél végére, kora tavaszra érdemes időzíteni a kajszi és az őszibarack metszését. A szőlőnél is hasonló a helyzet, de tőkék úgynevezett harmatgyökerezése már most elvégzendő feladat. Ezek a talaj felszíne alatt közvetlenül futó, vízszintesen növekvő gyökerek a nevüket onnan kapták, hogy még a reggeli harmatot is fel tudják venni. Ha viszont ezek a harmatgyökerek megerősödnek, akkor a mélyebb talajrétegben lévő, így a szőlőt száraz időszakokban is táplálni képes gyökerek elsatnyulnak, és amikor nagy szükség lenne rájuk, nem lennének képesek felszívni a szőlőtőkék számára szükséges vizet.

Ha valaki gyümölcsfákat tervez ültetni, azt is megteheti, amikor nincs fagy, de fontos, hogy a megfelelő vízellátást biztosítani kell a frissen ültetett oltványnak. A gyökereit ültetéskor meg kell metszeni, ezzel serkentve a gyökeresedést.

A zöldségeskert megalapozását is ajánlatos ilyenkor megtenni, tervezzük meg, hogy milyen növényeket hová szeretnénk ültetni. Érdemes ilyenkor abban is gondolkodni, hogy bizonyos növények képesek egy másik kártevőjét elriasztani, tehát jó, ha ezeket egymás mellé ültetjük.

Ha nem frissen vásárolt vetőmagokból akarunk palántát nevelni, érdemes a régi magokat próbaként kicsíráztatni. A palánták neveléséhez be lehet szerezni palántázó tálcákat és edényeket, de megteszik a tejfölös-joghurtos dobozok is. Palántaföldet is könnyű beszerezni a kertészeti árudákban, de akár a hipermarketekben is.

Mit és hogyan ültessünk a veteményesbe?

Általában azokat a hosszabb vegetációs idejű zöldségekből szokás palántát nevelni, amelyek fejlődése jóval lassabb lenne, ha földbe vetnénk a magokat, így pedig a termés is akár egy-két hónappal később érne be. Ha például paradicsomot, paprikát, uborkát, dinnyét, cukkinit, karalábét és valamilyen káposztafélét tervezünk a veteményesbe, akkor kezdődhet a palántázás. A palánták kezdeti fejlődését a beltéri magasabb hőmérséklet biztosítja, a már kikelt és fejlődő palántákat pedig akkor érdemes kiültetni a szabadba, amikor elmúlt a fagyveszély.

Tavaly ebben az időszakban jóval enyhébb volt az időjárás, mint most, és a következő napokra is még éjszakai fagyokat jósol a meteorológia. Ezek elmúltával, de biztonságosabban március elején, ha már nem fagyott a föld, a korai zöldségeket elvethetjük a megfelelően előkészített földbe. Ilyen a borsó, a sárgarépa, a vöröshagyma, a hónapos retek, a saláta vagy például a spenót és a petrezselyem. A borsónál arra is ügyelni kell, hogy a többinél mélyebbre, a felszíntől 5-6 centiméterre ültessük, nehogy a madarak kicsipegessék a földből a magokat.