Mager Andrea tart Varga Mihállyal a jegybank monetáris tanácsába

Mager Andreát, az Orbán-kormány korábbi nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszterét jelöli az Országgyűlés gazdasági bizottsága a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsába.

A jelölésre azért volt szükség, mert a korábbi tanácstag Pleschinger Gyula mandátuma 2025. március 4-én lejár. 

Pleschinger 2013. március 5. óta tagja a tanácsnak, amely jelenlegi formájában most kedden ülésezik utoljára. Varga Mihály márciustól elsejétől váltja Matolcsy György leköszönő elnököt a MNB élén.

Varga Mihály tavaly december közepén a parlament gazdasági bizottságában – ahol jegybankelnökjelölti meghallgatására került sor – azt mondta, kiszámítható és stabil forintárfolyamra van szükség, továbbá hogy a Magyar Nemzeti Bank elsődleges célja az árstabilitás elérése.

Mager Andrea mellett Csath Magdolnát és Varga Csaba is jelölték a monetáris tanácsba a képviselők, ám végül Mager Andrea kapta meg a legtöbb szavazatot a gazdasági bizottságban.

Mager: a legfontosabb érték a jegybank függetlensége

Mager Andrea beszédét azzal kezdte, hogy úgy érzi, hogy a tudása képessé teszi arra, hogy önálló és felelős döntéseket hozzon. 

– húzta alá a korábbi miniszter, aki úgy látja, a legjobb időszak a monetáris politikában akkor volt, amikor az összhangban volt a fiskális politikával. Ez azonban szerinte nem zárja ki, hogy időnként az intézmények között nézeteltérés legyen. 

Hangsúlyozta, a jegybanktörvény egyértelműen fogalmaz, 

Ennek egyik eszköz a kamatpolitika, illetve a devizatartalék alakulása. A kamatpolitika kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy ma az újra megjelenő inflációs korban jóval szélesebb feladatot tölt be, ugyanis hozzájárul az inflációs várakozások horgonyzásához, tovább biztosítja a pénzpiacok egyensúlyát. A devizatartalék szerinte azért fontos, mert fedezetként szolgál az árfolyam kockázat elkerülésére. 

A gazdasági előny számít az euró bevezetésénél

Az euró bevezetéséről is szót ejtett Mager Andrea, aminek kapcsán azt mondta, hogy létezik Maastricht 1, illetve 2, de szerinte a józan ész diktál, ezért akkor kell az euróövezethez csatlakozni, ha abból gazdasági előnyünk származik. Ehhez érettnek kell lenni és fontos az időzítés is.

– mondta a infláció elmúlt hónapok alakulásáról, hozzátéve, hogy az infláció kapcsán lesz feladata még a monetáris tanácsnak. Rámutatott, hogy három területen érdemes figyelni a folyamatokat:

• a piaci szolgáltatások
• az energiaárak alakulása és
• az élelmiszerárak drágulása,

Hangsúlyozta, az a legfontosabb feladat, hogy a nagyon magas inflációs várakozásokat a jegybank letörje, mert pont ez a magasan stabilizálódott várakozás az, ami negatív hatással van a vállalatok és lakosság beruházási döntéseire.

Máger Andrea a forintról: a jegybanknak nincs árfolyamcélja, de a pénzpiacok stabilitására szükség van

Az árfolyam kapcsán megjegyezte, hogy a jegybanknak nincs árfolyamcélja, de annyi változott az utóbbi időben, hogy a pénzpiacok stabilitására és biztonságára is figyelnie kell az MNB-nek. Egyes jegybanki elemzések ugyanis azt mutatják, hogy az árfolyamkockázat begyűrűzése az árakba kétszer erősebb, mint a korábbi években.

Mager Andrea arra is felhívta a figyelmet, hogy a recesszióból mintha kiléptünk volna és a növekedés széles bázison elindulhatott. A lakossági hitelezés nőtt, fordulat látszik a lakáspiacon, a fogyasztás emelkedik, és az építőipar rendelésállománya is bővül, sorolta a növekedést támogató tényezőket.

Mikor kell bevezetni az eurót?

„Céldátumot nem szeretnék mondani”, ezt válaszolta Mager Andrea arra a képviselői kérdésre, hogy szerinte mikor kellene belépni az euróövezetbe. Hangsúlyozta, előtte a feltételeket kell megteremteni, de jelenleg csak az előfeltételei vannak meg. Megismételte, hogy nincs a jegybanknak árfolyamcélja, de elengedhetetlen a pénz és tőkepiaci stabilitás, az árfolyamhatás begyűrűzése az árakba az ugyanakkor felerősödött.