A rezsicsökkentés bevált, tehát marad

A magyarországi rezsiköltség látványos előnyére Orbán Viktor miniszterelnök is kitért évértékelő beszédében. Kiemelte, hogy a háztartások e kiadásai Romániában háromszor nagyobbak, mint Magyarországon, ahol az évente 250 ezer forintot tesz ki, míg Romániában 600 ezer, Szlovákiában 400 ezer, Lengyelországban 650 ezer, Csehországban pedig egymillió forintot.

A rezsicsökkentés marad

Szombati évértékelőjén a miniszterelnök rámutatott: Magyarországon is sokkal magasabbak lennének ezek a háztartási kiadások, ha „engednénk Brüsszelnek”. Azonban a magyar kormány ellenáll minden brüsszeli nyomásnak, a rezsicsökkentés pedig marad.

A Világgazdaság rendre beszámol a lakossági rezsi két fő eleme, a földgáz és a villamos energia árának havonkénti alakulásáról a finnországi VaasaETT elemzése alapján. Érdemes azonban visszatekinteni az adatokra kifejezetten a miniszterelnök által említett régiós országokra összpontosítva.

Egyes régiós tarifák többször nagyobbak a hazainál

A VaasaETT (fővárosok adatait közlő) diagramjáról leolvasható, hogy januárban a budapesti bruttó végfelhasználói áramár 9,07 eurócent volt, a bukaresti 10,08 eurócent ennek több mint a kétszerese, még annál is magasabb volt a pozsonyi (19,87 eurócent), a prágai 35,29 eurócent pedig már három és félszer volt nagyobb a hazainál.

Hasonlóan kiugróak a különbségek a januári földgázárak esetében. A budapesti tarifa 2,49 eurócent volt, amelynél a pozsonyi 6,19 és a bukaresti 6,23 eurócent már két és félszer volt nagyobb, és innen még látványosabbak az eltérések. Varsóban már több mint háromszor nagyobb árat kellett fizetni a földgázért (9,24 eurócentet), Prágában pedig bő négyszer többet: 10,21 eurócentet.

Máshol is besegít az állam, de sokkal kevesebbet

Miközben a hazai lakossági áram- és gázárak a havonkénti összevetésben csak a forint-euró árfolyamváltozás miatt módosulnak, a többi országban érvényesülnek a piaci hatások és az állami beavatkozások is. Az utóbbi időszakban jellemzően inkább emelték a tarifákat, mert a kormányok sorra vonják vissza azokat a kedvezményeket, amelyeket az energiaválság idején bevezettek. E kedvezmények, támogatások hatása azonban a töredéke volt a magyarországi rezsicsökkentésének. Igaz, a rezsicsökkentés fenntartása igen sokba került a magyar költségvetésnek – ennek mérséklésére vezették be 2022-ben az átlagfogyasztás intézményét –, és még most is számottevő tétel. Az átlagfogyasztás rendszerében a háztartások csak adott mennyiségű földgázért és áramért fizetik a rezsicsökkentett tarifát, az afölötti mennyiségért egy szintén hatósági, de magasabb egységárat számláz nekik a szolgáltató. Mindazonáltal januárban a VaasaETT nem mutatott ki érdemi árváltozást a régiós országokban.

Milyen mélyen kell a zsebbe nyúlni?

Van még egy mutató, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal ugyanis havonta kiszámolja, mekkora teher az átlagos jövedelmű, kétkeresős fővárosi háztartás számára az áram- és a gázszámla kifizetése. A modellezett budapesti háztartás ebben a rangsorban a második legjobb helyen állt januárban az 1,9 százalékos mutatójával. Ennél kedvezőbb, 1,8 százalékos adat csak Luxembourgra jött ki.