Sorra vonják vissza Európában a rezsitámogatást – a magyar marad

A piaci ármozgások mellett állami intézkedések is alakítják az európai háztartások áram- és földgázszámláit. Így adott hónapban egy-egy országban a piaci áram- vagy gázárak változásával akár ellentétes irányba is elmozdulhat a lakossági rezsi egységára. Ez jól kiviláglik a finnországi VaasaETT által havonta elkészített ár-összehasonlításból. Az összehasonlítás az európai országok fővárosaiban meghatározó szolgáltatók ellátási területére vonatkozik, azonban Magyarország esetében a budapesti tarifa azonosnak tekinthető az országossal a hazai szabályozás miatt.

Beavatkozni a tarifa-összetevők olyan módosításával lehet, amellyel eltérítik ezeket a piacilag indokolttól, illetve a jogszabály által korábban meghatározottól. Az összetevők maga az áram, illetve a földgáz, továbbá az energiadíj, a kétféle rendszerhasználati díj és az áfa.

A magyarországi szabályozás alapértelmezésben mindezek végösszegének, vagyis magának a tarifának szab felső határt. A tarifa az egyik első intézkedés hatására úgy maradt változatlan az évek során, hogy kikerült az alkotóelemei közül az energiadíj, és átterhelődött a versenypiaci szereplőkre. A meghatározóbb lépés az volt, hogy csökkent, majd a leszorított szinten maradt az „elektron” és a „molekula” díja, a beszerzési árukhoz viszonyított különbözetük pedig a költségvetést terheli. Nem szaladhat el a lakossági rendszerhasználat díj sem, ezt egyébként a versenypiaci szereplők számára is a hatóság szabja meg. E díj tarifán belüli, 65 százalékos súlya európai összevetésben sokkal magasabb, mint más országokban. Az áfára jutó hazai 21 százalékos súly is uniós átlag feletti.

Ez nem Luxembourg hónapja volt

A legfrissebb, januári adatok szerint 4 százalékkal nőtt az átlagos európai villamosenergia-végfelhasználói ár éves összevetésben, és 1 százalékkal haladta meg a múlt évi csúcsértéket. A vizsgált 33 főváros közül a VaasaETT 15 esetében számolt be áremelkedésről. Legjobban Luxembourgban (52 százalék) és Bécsben (43 százalék) drágult a lakossági áram, viszont hat fővárosban olcsóbb lett. A drágulásokat az elemzés azzal magyarázza, hogy az új év kezdete óta több, az előző évben elfogadott támogatás szűnt vagy változott meg, közben drágult a hálózatok használata, és nőttek az európai energiaadók.

Néhány példa a konkrét állami beavatkozásokra és azok módosítására:

• Luxemburgban 2023 januárja óta állami támogatás jár a villanyszámlákhoz. A támogatás 2025-ben is érvényben marad, bár csökken. Az 52 százalékos tarifanövekedésben nagy szerepe volt az új hálózati tarifa bevezetésének.  
• A bécsi árnövekedést elősorban a hálózati költségek növekedése és számos állami támogatás megszűnése okozta. Ilyen volt a „villanyfék”, vagyis az eltörölt energiaadó visszaállítása.
• A madridi háztartásokban az vezetett 11 százalékos áramár-növekedéshez, hogy visszaállították a 10 százalékosra csökkentett áfa korábbi, 21 százalékos értékét. Emellett nőttek az energiaadók és a tarifa szociálisbónusz-összetevője.
• Oslóban 9 százalékkal emelkedett a lakossági áram végfelhasználói ára. Ezt az okozta, hogy a hideg és szélcsendes időjárás idején ingadoztak a piaci árak, a kínálat szűkült a Svartisen erőmű várhatóan néhány hónapig tartó leállása miatt, és csökkent az energiatámogatás.
• Szófiában azért lett 8 százalékkal magasabb a végfelhasználói ár, hogy jobban közelítsen a piaci szinthez, és jobban hozzájáruljon a közszolgáltató növekvő költségeihez.  

Az energiaátállással összefüggő beruházásokhoz való hozzájárulás, az ellátás biztonságának növelése, valamint az áram növekvő beszerzési ára több főváros esetében is együttes indoka volt a magasabb díjaknak. Ez Amszterdamban és Bernben plusz 5-5 százalékot, Brüsszelben és Zágrábban plusz 4-4 százalékot jelentett.

A lengyel háztartások, úgy tűnik, egyelőre megússzák a kedvezmények megvonását. Korábbi cikkünk szerint terítéken van a 2022-ben bevezetett áramársapka hatályának meghosszabbítása. Csak a májusi lengyel elnökválasztás után vezetnék ki, a harmadik negyedév végén. A lengyelek rá is szorulnak a meghosszabbításra: a varsói januári lakossági áramár a budapestinek a háromszorosa volt. 

A finnek világíthattak kedvükre

Viszont a helsinki háztartásokban 9 százalékkal csökkent a villamos energia végfelhasználói ára. Bár a nagykereskedelmi árak januárban emelkedtek, megemelve az azonnali szállítású áram árát is, a határozott idejű szerződések ma már megfizethetőbbek, és egyre vonzóbbak a fogyasztók számára.

Az EU fővárosaiban a villamos energia árán belül januárban

• az energia 50,
• az elosztás 28,
• az energiaadó 7,
• az áfa 15

százalékot tett ki.

Az energiára Budapesten mindössze 14 százalék jutott, míg Vallettában 73 százalék.  

A gázrezsi alakulása mindig összetettebb

Hasonló magyarázatai vannak a januári uniós földgázpiac alakulásának is. Az átlagos bruttó lakossági végfelhasználói ár 4 százalékkal nőtt. Ezt az elemzés a hideg időjárásnak és annak tudta be, hogy az év első napján leállt az Ukrajnán át Oroszországból érkező tranzit. A vizsgált 27 főváros közül azonban csak 17-ben drágult a háztartási gáz, míg négyben kismértékben szelídült. A mértékadónak tekintett hollandiai gáztőzsdén, a TTF-en a hónap közel egészében 45 euróba került egy megawattóra villamos energia, de a hónap végén volt 50 eurósnál magasabb jegyzés is. Ilyenre legutóbb 2023 novemberében volt példa. Az európai föld alatti gáztárolók töltöttsége a hónap végére 55 százalékra csökkent, alacsonyabbra a múlt év azonos időszakáénál. 

(Az árak azóta estek, sokak szerint elsősorban az ukrajnai helyzet közelgő rendezését feltételezve.)

Érdemes ismét néhány konkrét esetet szemügyre venni:

• Luxembourg a gázzal is pórul járt: lakosainak 39 százalékos drágulást kellett tudomásul venniük, miután megszűnt a kormány által 2022 májusában bevezetett árkorlát. E pajzs úgy védte őket a magas gázáraktól, hogy a háztartási és a beszerzési ár különbözetét az állam állta.
• A 17 százalékos szófiai drágulás a molekulaár és az elosztási díj növelésével magyarázható.  
• Vilniusban sem jártak jól. Hiába estek a hálózati díjak, maga a gáz többe került az államilag szabályozott szerződésekben, mert drágábban vásárolt a beszállító is. Ez a litván fővárosban 16 százalékos drágulást hozott.  
• Ausztriában az vitte fel 12 százalékkal a lakossági gáz árát, hogy megszűntek az energiaadókkal kapcsolatos állami támogatások, nőttek a hálózati díjak, és drágább lett maga a molekula is. A hálózati költségeket egyébként a kisebb energiafogyasztás okozza.
• Rigában a földgáz végfelhasználói ára 6 százalékkal emelkedett, elsősorban a jövedéki adó megkétszerezése miatt.
• A tallinni 5 százalékos árnövekedés mögött a hideg időjárás és az áll, hogy a hideg miatt nőtt az áramtermelés gázigénye.
• Végül a magasabb gázelosztási tarifák Belgiumban és Lengyelországban 5-5 százalékos végfelhasználóiár-növekedést eredményeztek.

Az uniós átlagos januári lakossági gázárak szerkezetében

• az energia (molekula) 52,
• az elosztás 23,
• az energiaadó 10,
• az áfa 16

százalékot tett ki. A budapesti arány az előbbi sorrendben 52, 27, 0 és 21 százalék volt.