Olyan történhet a magyar adórendszerben, amire nagyon régóta vártunk: mutatjuk, kik lesznek a nagy nyertesek

Jelentősen csökkenhet a családosok adóterhelése jövőre. Orbán Viktor miniszterelnök még a februári évértékelőn jelentette be, hogy 2025 októberétől a háromgyermekes, majd 2026 januárjától felmenő rendszerben, elsőként a 40 év alatti kétgyermekes anyák is szja-mentességet élveznek. 

Azonban ennél is tovább ment a kormány, pár napja derült ki, hogy kiterjesztik ezeket az intézkedéseket, és az összes 30 év alatti anya szja-mentes lesz jövőre. A tavalyi 646 800 forintos bruttó átlagbért alapul véve ez azt jelenti, hogy a 15 százalékos adótartam elengedése havi szinten 96 900 forintot, tehát átlagosan közel 100 ezer forintot hagy az érintetteknél. Ehhez jön még hozzá a családi adókedvezmény korábban ismertetett megduplázása, ami a kétgyermekesek esetében plusz 40 ezer forintot, míg a háromgyermekeseknél plusz százezer forintot takar.

Sokáig nagyon magas volt a magyar adóék

Azon túl, hogy ezek a bejelentések nagyon jelentős anyagi segítséget nyújtanak a magyar családoknak, azokban a statisztikai adatokban is érdemi elmozdulást hozhatnak, amelyek a nemzetgazdasági szintű adóterhelést ábrázolják. Erre leginkább az adóék alkalmas, amely azt mutatja meg, hogy a teljes munkaerőköltségnek, azaz a bruttó bérnek és az azzal kiegészített munkavállalói terheknek összesen hány százalékát vonja el az állam különböző adók és járulékok formájában.

Magyarországon ez nagyon sokáig kifejezetten magas volt, a 2000-es években bőven meghaladta az 50 százalékot, amivel olyan országokkal kerültünk egy kalapba, mint Svédország vagy Belgium, ahol történelmileg is magas az adóterhelés. Eközben a visegrádi és kelet-közép-európai országokban, amelyeknek éppen a versenyképességük alapját képezték az alacsony adókulcsok, jóval kisebb volt az adóék. Ez változott meg idehaza a 2016-os hatéves bérmegállapodás nyomán, a kormány a munkáltatói terheket, azaz a szociális hozzájárulási adókulcsot 27 százalékról 13 százalékra csökkentette fokozatosan, 2022-ig.

Végre az OECD átlagára süllyedhet a magyar családok adóéke

Bagdi Lajos, a Niveus partnere arra hívta fel a figyelmet, hogy az OECD 2024-es jelentésében Magyarországra vonatkozóan, az egyik alapkategóriában (gyerek nélküli, egyedülálló, átlagbért kereső munkavállaló) ez a mérték 41,2 százalék volt, amivel Magyarország a nem éppen az élmezőnyben helyezkedett el, az OECD-átlag ugyanis 34,8 százalékos. A családi adókedvezménynek köszönhetően ugyanakkor kisebb elvonás sújtja azokat, akik legalább két gyermeket nevelnek. Egy átlagbért elérő, kétkeresős, kétgyermekes házaspár esetén idehaza az adóék 36,2 százalék, ami már csak 4,4 százalékkal haladja meg a 31,8 százalékos OECD-átlagot.

A szakértő arra is rámutatott, hogy Magyarországon a gyermek nélküli munkavállalók adóterhelése a középmezőnyben helyezkedik el. Ez a mérték

• Ausztriában 47,2 százalék, 
• Csehországban 40,2 százalék, 
• Szlovákiában 41,6 százalék, 
• Lengyelországban 34,3 százalék. 

Egyáltalán nem magyar sajátosság, hogy a gyermekes családok adóterhelése jóval alacsonyabb, mint a gyermekteleneké. Az említett kétgyermekes, kétkeresős modellben az adóék Ausztriában 40,6 százalék, Csehországban ugyanannyi, mint idehaza, azaz 36,2 százalék, de Szlovákiában 30,6 százalék, Lengyelországban pedig már csak 26,9 százalék.

– állapította meg a Niveus partnere.

A kiva is befolyásolja az adóék mértékét

Bagdi Lajos arra is rámutatott, hogy a kisvállalati adó, azaz a kiva, amely kiváltja a szociális hozzájárulási adót és a társasági adót, az adóék számítását is befolyásolja. A kiva alkalmazása emiatt torzíthatja a statisztikai adatokat, mivel a kisvállalkozások alacsonyabb adóterhelése eltér a hagyományos adózási formákétól, azonban a pontos hatásának megítélésére nem állnak rendelkezésre információk. „Az mindenesetre bizonyos, hogy mivel ez kiváltja a szociális hozzájárulási adót, az nem kerül bele az elvonási mértékbe, ezáltal az adóék csökkenhet ennek alkalmazásával. Ez is az oka lehet annak, hogy a megelőző években folyamatosan csökkent a hazai adóék mértéke” – emelte a szakértő.