Újabb 14 milliárdot pumpálnak Debrecen közlekedésébe
A csomópontfejlesztések a 33-as a 48-as a 4-es és a 35-ös főút Debrecen-kivezető szakaszait érintik. A legnagyobb volumenű beruházás a 35-ösön valósul meg 8 milliárd forintból, míg a legkevesebb pénz a 48-ason található csomópontfejlesztésére szükségeltetik, de ez is közel 1,8 milliárd forint. Utóbbi helyszínen napi 32 ezer jármű áteresztése válik majd gyorsabbá, kényelmesebbé és biztonságosabbá.
- A kivitelezés a 4-es útról érkező forgalom gyorsítását célzó csomópontban kezdődik meg legelőször.
- E napi 35 ezer járművet átbocsátó csomóponton már hétfőn felvonul a kivitelező.
- A bruttó 2,5 milliárd forintos fejlesztés eredményeként kétszer kétsávosítják a bevezető szakaszt, a közelben lévő buszállomás közlekedését pedig új buszsáv könnyíti majd.
- A komplex fejlesztés mintegy 20-25 százalékkal csökkenti majd a csomópont terhelését.
- E fejlesztésekkel párhuzamosan zajlik Debrecen keleti elkerülő útjának az előkészítése, illetve a 35-ös főút kétszer kétsávosítása is.
- A 48-as főút fejlesztése érintőlegesen kapcsolódik a 471-esen folyó munkálatokhoz, ahol utóbbi vasúti kereszteződésének kiváltásra aluljárót fognak építeni.
Pántya József tájékoztatása szerint
az út utolsó mintegy ezer méterének fejlesztése a Debrecen–Nyíregyháza–Záhony vasútvonal felújításának részeként valósul meg.
A közúti szakasz közbeszerzés kiírása legkésőbb májusra várható.
Volna befektető a pályaudvar fejlesztésre
Papp László lapunk kérdésére elmondta, a pályaudvarok fejlesztésére újra kiírandó pályázat iránt Debrecen esetében van olyan befektetőjelölt, amelyik szívesen együttműködik a várossal. A városvezető hangsúlyozta, az üzleti alapú fejlesztések nem jelentik azt, hogy a pályaudvarok magántulajdonba kerülnek, azok továbbra is állami tulajdonban maradnak. A befektető viszont a pályaudvari fejlesztésekért cserébe saját fejlesztésekre is lehetőséget kap a pályaudvar területén kívül.
Tasó László országgyűlési képviselő – korábbi közlekedési államtitkár – tájékoztatása szerint
az agglomerációs területeken élő munkavállalók 70 százaléka veszi reggel Debrecen felé veszi az irányt, ami 2030-ra a 80-90 ezer embert is jelenthet.
Erre fel kell készülni, akkorra kell a város közlekedési infrastruktúrájának és közlekedésszervezésének csúcsra járni. A politikus emlékeztetett, 2015-ben indult meg az a nagyívű közlekedésfejlesztési program, aminek szerepe volt abban, hogy
a Kárpát-medence közepén lévő Debrecen a térség gazdasági erőcentrumává vált.
Debrecen teljesítményét újabb nemzetközi díjak bizonyítják
Ismét előkelő helyen végzett Debrecen a világszerte meghatározó – nemzetközi, gazdasággal és pénzügyekkel foglalkozó – napilap, a Financial Times nemzetközi tőkeáramlásokkal és befektetésekkel foglalkozó egysége, az fDi Intelligence európai felmérésében, valamint immár harmadik alkalommal nyerte el a CEE Business Services Award „Év Feltörekvő Városa” címet.
A díj kapcsán Barcsa Lajos alpolgármester emlékeztetett, az elmúlt években 12,5 milliárd euró működő tőke áramlott a városba, és Pécskay Zoltán, az EDC Debrecen Kft. ügyvezetője rámutatott: Debrecen – egyetlen magyar városként – a bírálók döntése alapján felkerült a „kisvárosok fDi-stratégiája” kategória TOP 10-es listájára. A kelet-közép európai városok közül
Debrecen az első, amely 2018 óta egymást követően hat periódusban is ott tud lenni a legjobbak között, ráadásul 2021-ben felkerült a világ legjobb befektetésösztönzési célpontjainak TOP 10-es listájára is. Az „Év Feltörekvő Városa” címet pedig Debrecen a CEE Business Services Awards (Közép- és Kelet-európai Üzleti Szolgáltatások Díjai) keretében nyerte el – 2017 és 2021 után idén ismét. Ez utóbbi elismerést 2025. március 6-án kapta meg a város Varsóban, annak a konferenciának a keretében, ahol a kelet-közép-európai városok üzleti szolgáltatóipari képviselői voltak jelen.
