Megszólalt a GVH elnöke az árrésstopról
Jövő hétfőn életbe lép az árrésstop. Az intézkedés lényege, hogy nagyobb – vagyis az egymilliárd forintnál magasabb bevétellel rendelkező – kiskereskedelmi üzletek, láncok időlegesen, május végéig 10 százaléknál többet nem tehetnek rá harminc meghatározott termékkör termékeinek árára.

Az infláció megfékezéséért bevezetett kormányzati intézkedés piacra gyakorolt hatásáról kikértük a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnökének véleményét. Rigó Csaba Balázs azzal kezdte, hogy a gazdaságpolitika alakítása a kormány hatásköre, ezt az Alkotmánybíróság is megerősítette. Ezután felidézte: a versenyhatóság korábban tényekre alapozva bebizonyította, hogy volt idehaza profit hajtotta infláció, amikor az élelmiszer-kereskedelem egyes szereplői az indokolhatónál nagyobb mértékben emelték egyes alapvető élelmiszerek árrését.
Szilárd meggyőződésem szerint az árrésstop meghatározott időszakra vonatkozó, átmeneti alkalmazása a magyar emberek – elsősorban a családok és a nyugdíjasok – érdekét szolgálja
– jelentette ki Rigó Csaba Balázs. Az elmúlt napok médiahíreire utalva hozzátette: az a helyes, ha egyes piaci szereplők az intenzív versenyben járnak az élen, nem pedig a hangzatos, félrevezető nyilatkozatokban.
Kiderült, ki ellenőriz
A csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter az árrésstopról több részletet is közölt. Ezek között szerepelt, hogy a jövő hét második felétől már ellenőrzik is a szabály betartását. És nem csak a listán szereplő harminc termékkörnél alkalmazott árakat vizsgálják meg, hanem a valamennyi árucikkét, nehogy a kiskereskedők másutt megpróbálják beszedni a kiesett profitjukat. Az ellenőrzésekben a miniszter újságírói kérdésekre adott válaszai szerint jogszabály alapján a GVH-nak is lehetnek feladatai.
Ezt firtató kérdésünkre a versenyhatóság elnöke elmondta: a GVH minden rendelkezésre álló eszközével támogatja az élelmiszerárak letörését célzó kezdeményezéseket.
A nemzeti versenyhatóság a magyar emberek oldalán áll, kész a beavatkozásra, új vizsgálatok megindítására is
– mondta Rigó Csaba Balázs.
Többéves küzdelem
Nyilatkozatában az elnök utalt arra is: 2023 márciusában – többek között – éppen azért kezdeményezte a kormánynál az online Árfigyelő rendszer kialakítását, mert az akkori átfogó gyorsított ágazati vizsgálatok azt igazolták, hogy az élelmiszer-kereskedelem egyes szereplői az indokoltnál nagyobb mértékben emelték egyes alapvető élelmiszerek árát. Az Árfigyelő egyébként hamarosan újabb termékkategóriákkal bővül.
Az elnök szintén érintette, hogy a versenyhatóság a magyar fogyasztók védelmében – a hazai vállalkozások érdekeit is szem előtt tartva – folyamatosan nyomon követi az egyes termékláncokban tapasztalható piaci folyamatokat. Emiatt január végén felszólító levelet küldött több alapvető élelmiszerek termelőit és feldolgozóit tömörítő érdekképviseletnek, a GVH álláspontja szerint ugyanis ezek a szervezetek a rendszeresen kiadott áremelési közleményekkel sérthetik a tisztességes piaci versenyt, tiltott együttműködést idézhetnek elő, valamint fokozhatták az inflációs nyomást.


