késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Itt van Varga Mihály első döntése az MNB vezetőjeként: ezekkel a kamatokkal kell együtt élnünk
Nem változtatott a kamatkondíciókon a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa, a mai kamatdöntő ülésén ugyanis megtartotta a 6,5 százalékos alapkamatot. A döntés megfelel a várakozásoknak, miután elemzők szerint sem az inflációs folyamatok, sem a Fed elhúzódó kamatcsökkentése egyelőre nem teszi lehetővé, hogy a jegybank folytassa a monetáris lazítást. A kamatcsökkentéseket az MNB tavaly szeptember óta szünetelteti, akkor az amerikai elnökválasztás okozta pénzpiacai turbulenciák miatt álltak le Matolcsyék. Ugyan a pénzpiaci feszültségek azóta oldódtak, aminek hatására a forint négy hónap után tért vissza a 400-a szint alá az euróval szemben, időközben újabb kockázat ütötte fel a fejét.
A kormány és az MNB is most az inflációt akarja letörni
Az óvatosságra pedig alapos okuk van a jegybankároknak, ugyanis ismét visszatért az infláció. Januárban 5,5 százalékra gyorsult a drágulás üteme Magyarországon, majd februárban még tovább, 5,6 százalékra, ami még a jegybank közgazdászait is meglepte. Korábban januárra várták a csúcsot, és jóval alacsonyabban, 4,5 százalékra. Ráadásul aggodalomra ad okot, hogy az egyszeri hatásoktól megtisztított maginfláció, amely a legjobban leírja az inflációs folyamatokra, már 6 százalék fölött van, miközben az élelmiszer-infláció is tovább robog. A februári 7 százalék Nagy Márton szerint márciusban pedig 9-10 százalék között lehet.
A vártnál rosszabb inflációs adatok után a kormány is lépni kényszerült, a februári adatközléssel egy napon jelentette be, hogy március közepétől 30 alapvető élelmiszerárrését korlátozza. Az 1 milliárd forintos árbevétellel rendelkező kiskereskedelmi láncoknak május végégi 10 százalékban maximálták az árrését az érintett termékek esetében. A lépéstől azt várja a kormány, hogy már áprilisi inflációs adatokban is meg fog jelenni, összességében 2 százalékpontot faraghat le az élelmiszer-inflációból.
Az inflációs kockázatok felerősödése pedig Varga Mihály kezét is megköti, akinek ez volt az első alkalma, hogy vezette a monetáris tanács ülését amióta március 4-én hivatalba lépett.
Rajta kívül egy régi-új taggal is bővült a testület, Mager Andrea szintén részt vett a tanács mai ülésén. Ennek ellenére nem történt meg az, ami 2013 márciusában igen, Matolcsy György kinevezésekor. A leköszönő jegybankelnök rögtön a tanács első ülésén a mainál egy jóval alacsonyabb kamatszint mellett 25 bázisponttal 5 százalékra csökkentette az alapkamatot. Jelenleg ettől még mindig 150 bázisponttal magasabban van az irányadó ráta, és egyelőre nem semmi nem utal arra, hogy ez a közeljövőben változna.
Huzamosabb ideig maradhat a mostani alapkamat
A kamatdöntést megelőzően Árokszállási Zoltán, az MBH Bank Elemzési Centrumának vezetője arra hívta fel a figyelmet egy hirtelen kamatcsökkentés meglepné a piacot, ami a forint gyengülését kockáztatná, miközben egyértelműen kiújult idehaza az inflációs probléma.
A kamatcsökkentés akkor jöhet majd, ha már jól látszik, hogy az infláció idővel tartósan visszatérhet a jegybanki célsávba, és ezt a piac is elhiszi. Ezt egyelőre még korai lenne kijelenteni
– érvelt az elemző, aki szerint az MNB az infláció gyorsulását látva nem fogja elsietni a kamatcsökkentéseket, ami a forint árfolyamát a január elején látottakhoz képest jóval erősebb szinteken tarthatja. Ráadásul a mostani várakozások szerint akár az év végéig maradhat a jegybank 4 százalékos toleranciasávja fölött a fogyasztói árindex. Az éves átlagos infláció pedig könnyen lehet, közel két százalékponttal magasabb lesz, mint a kormány 3,2 százalékos várakozása. Árokszállási emiatt úgy látja, huzamosabb kamattartásra lehet számítani, így az év végénél előbb nem is tud kamatot csökkenteni az MNB. De erre is csak akkor mutatkozik esély, ha a tengerentúlon a Fed érdemi lazítást tud végrehajtani.
Sok múlik még Amerikán és a Feden
A hazai infláció mellett legalább súllyal bír az MNB kamatpolitikájára a Fed kamatpályája, illetve a dollár-forint kamatkülönbözet. A Fed múlt héten ülésezett és az ott bemutatott dotpot ábra alapján 50 bázisponttal csökkenhet az alapkamat, tehát két kamatcsökkentés van kilátásban. Ez a magyar jegybankra nézve azt jelenti, hogy idehaza először csak a harmadik negyedévben kerülhet szóba a kamatvágás, amennyiben a külső környezet (Fed-kamatvágás folytatása, viszonylag erős forintárfolyam) is lehetővé teszi. Ráadásul az is fontos lenne, hogy ne súlyosbodjon a vámháború. Kedvező helyzetben tehát akár két kamatcsökkentés jöhet a jegybanktól, amivel 6 százalékon állna meg az alapkamat.
Talán a növekedésre is odafigyel lassan az MNB
Nagy kérdés, hogy az új felállás mennyiben változtatja meg a hozzáállását a gazdasági növekedés támogatásához. Bár Varga Mihály többször is elmondta, hogy az infláció elleni küzdelmet tartja a legfontosabb feladatának, nem lennénk meglepve, ha a korábbi Növekedési Hitelprogram (NHP) mintájára valamilyen módon beszállni a vállalati hitelezésbe a jegybank. Ez amúgy lenne ellenére Nagy Márton nemzetgazdasági miniszternek sem, aki a Világgazdaság konferenciáján február végén finomat üzent a jegybank új vezetésének.
Várjuk azt, hogy ha tud, akkor a nemzeti bank is segítsen be
– fogalmazott a tárcavezető, miután szerinte a mostani kamatláb nem alkalmas arra, hogy a vállalati hitelezés elinduljon Magyarországon. Ugyanakkor az NHP újraindításának esélyét csökkenti, hogy Varga Mihály lapunk kérdésére egy sajtóeseményen azt mondta, hogy nem kínálati, hanem keresleti probléma van a magyar gazdaságban, a bankrendszer ugyanis megfelelő likviditással rendelkezik ahhoz, hogy a vállalatok hitelezési fordulata megtörténjen.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.