Megszólaltak az elemzők a friss, részletes GDP-adatokkal kapcsolatban: véget ért a technikai recesszió
A tavalyi negyedik negyedévben a magyar gazdaság teljesítménye negyedéves bázison 0,5 százalékkal bővült , vagyis véget ért a technikai recesszió, miközben az utolsó negyedéves növekedés az áthúzódó hatás miatt az idei évi kilátásokat is javítja – írta a Központ Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatairól Molnár Dániel, az MGFÜ Makrogazdasági Osztályának vezető elemzője.
A közgazdász emlékeztetett: az éves bázisú növekedés kapcsán a KSH kismértékben lefelé revideálta az adatokat, az utolsó negyedévben a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok alapján 0,1 százalékkal nőtt a GDP, míg az év egészét tekintve 0,6 százalékkal.
Az elemzők rámutattak, mi volt a húzóágazat
Termelési oldalról az utolsó negyedévben nem történt változás, az év egészéhez hasonló képet lehetett látni: az ipar, az építőipar és a mezőgazdaság visszafogta, míg a szolgáltatások támogatták a növekedést. Molnár Dániel szerint
- a mezőgazdaság esetében a kedvezőtlen időjárás,
- az ipar esetében a gyenge külső kereslet,
- míg az építőipar vonatkozásában az alacsony beruházási aktivitás játszotta a fő szerepet a visszaesésben, miközben
- a szolgáltatásokat a javuló jövedelmi helyzet nyomán élénkülő fogyasztás hajtotta.
Kiemelte, hogy felhasználási oldalról sem okozott összességében meglepetést a negyedik negyedév.
A növekedést a tavalyi év végén is a fogyasztás húzta, éves bázison 4,3 százalékkal emelkedett a háztartások tényleges fogyasztási kiadása, miközben negyedéves alapon is fennmaradt a megelőző negyedévekben tapasztalt dinamikus, 1 százalékos bővülési ütem.
Vagyis továbbra is látható a jövedelmi helyzet javulásának hatása és az annak kapcsán élénkülő fogyasztási kedv, bár az némiképp átalakul, erősödik a külföldi fogyasztás – import és utazás –, illetve a szolgáltatások iránti kereslet.
Kedvezőtlen ugyanakkor, hogy a beruházások még mindig nem találtak magukra, éves és negyedéves alapon is csökkentek, itt továbbra is a külső kereslet gyengélkedéséből fakadó bizonytalanságot kell kiemelni – hívta fel a figyelmet a szakértő.
Várakozásaink szerint a gazdasági növekedés fő hajtóereje idén is a fogyasztás lehet. A továbbra is dinamikusan, 4-5 százalékkal növekvő reálbérek, a Munkáshitel, az állampapír kamatkifizetések, illetve a második fél évtől a családi adókedvezmények emelése is a jövedelmi helyzet javulásának irányába hat, amely magasabb fogyasztásban csapódhat le.
A növekedési ütem mértékét illetően a külső kereslet lesz a meghatározó. Az orosz-ukrán háború lezárásával várhatóan érdemben csökkennek majd az energiaárak, miközben a gazdasági szereplők kilátásai is javulhatnak.
Magyar szempontból a legfontosabb kérdés, hogy hogyan alakul majd a német gazdaság teljesítménye,
mikorra tud majd felállni a stabil német kormány, és milyen intézkedéseket hoznak a versenyképesség javítására. A külső keresletben bekövetkező, kedvező fordulat tudná támogatni az exportot, amelyet a második fél évtől a termőre forduló nagyberuházások (BYD, BMW, CATL) is elősegítenek majd. A külső kereslet élénkülése emellett a beruházásokat is ösztönözheti, vállalati oldalon a fejlesztések elhalasztása mögött sok esetben a bizonytalan gazdasági kilátások húzódnak meg, ezeket a Demján Sándor Program elemei csak részben tudják ellensúlyozni.
Kedvező esetben, ha a geopolitikai konfliktusok enyhülnek, és legfontosabb külpiacainkon is élénkül a kereslet, akkor akár 2,7 százalékkal is nőhet idén a magyar gazdaság teljesítménye – írta az elemző.
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza kiemelte, hogy a szolgáltatásokon belül minden ágazat teljesítménye nőtt éves összevetésben,
- a legnagyobb ütemben 6,4 százalékkal a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás,
- illetve 4,4 százalékkal a művészet, szórakoztatás, szabadidő ágazat.
Felhasználási oldalon továbbra is a fogyasztás a fő húzóerő. Ez a tavalyi 9 százalék körüli reálbér-növekedést figyelembe véve nem is csoda – az elmúlt évek inflációja után a reálbérek növekedése tudta segíteni a fogyasztás helyreállását, bár az óvatossági motívum továbbra is jelen van, illetve az árak is magasan ragadtak, ami részben a vásárlási kedvet fogja vissza, részben pedig a bevásárlóturizmust erősíti. Mint írta, a háztartások fogyasztásának 5,4 százalékos bővülése mindenesetre nagyon erős növekedést jelent – a háztartások fogyasztási kiadása így 2,6 százalékponttal járult hozzá a növekedéshez. Megjegyezte, hogy a beruházások az építőiparnál már említett tényezők miatt gyengén alakultak, itt éves alapon 10,8 százalék a visszaesés 2,8 százalékpontot elvéve a növekedésből. Az elemző szerint
a háború lezárásának kérdése és a piaci, gazdasági hangulat változása szintén nagyban befolyásolhatja az idei teljesítményt, amint azt a forint elmúlt hetekbeli változásában lehetett látni.
Felhasználási oldalon a legfontosabb pozitívum, hogy a háztartások fogyasztási kiadása jelentősen emelkedett negyedéves bázison, összhangban a szolgáltatások növekedésével – kommentálta a GDP-adatokat Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a szigorú költségvetési kontroll mellett a közösségi fogyasztás ugyanakkor tovább zsugorodott a tavalyi év utolsó negyedévében. A fekete leves továbbra is a beruházások területe, amely az elmúlt 10 negyedévben immáron kilenc alkalommal zsugorodott és nem volt ez másképp 2024 végén sem – tette hozzá.
Mint mondta, a nettó export a továbbiakban is vélhetően visszafoghatja a GDP-növekedést. Export oldalon gyors fordulat még nem körvonalazódik, miközben a várhatóan gyengébb beruházás csak kicsit javít az ország importigényén, csökkentve azt. Összességében a mai részletes adatok fényében idénre 1,9 százalékos GDP-növekedéssel számolnak, csupán minimális szerkezeti változtatással. Emellett némileg erősebb fogyasztásra, jóval rosszabb beruházásra és valamivel csekélyebb negatív nettó exportra számítanak, mint az adatközlés előtt.
