A munkáltatói válaszokból származtatott, szezonálisan kiigazított Nettó Foglalkoztatási Mutató (NFM) plusz 8 százalékos átlagos értéket ért el, negyedéves szinten 6 százalékpontnyi, míg éves szinten 1 százalékpontnyi ugyan a csökkenés, ám továbbra is nettó növekedési kilátásokat tükröz.
Varga Péter, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatója szerint a cégek számottevő része már a piacainak újbóli élénkülésével kalkulál, igaz, szektoronként igen eltérő mértékben. Kedvező változás az előző negyedévhez képest, hogy
az autóiparban tevékenykedő vállalatok együttesen immár több munkaerőt terveznek felvenni, mint elbocsátani,
és továbbra is pozitív a várakozás az alapanyag- és feldolgozóiparban tevékenykedő munkáltatók körében is.
Magyarországon csökken a munkanélküliség, miközben a régió többi országában nő – erősítették meg a pénteken közzétett adatok. A munkanélküliség mellett a foglalkoztatottsági számok lefolyását tekintve is Magyarország pozíciója erős Európában, a háztartások helyzete nemcsak a rezsivédelem, a családtámogatási és az inflációletörő politikák miatt szilárd, hanem a munkahelyek biztonságát tekintve is.
Bőven az átlag feletti lehet a létszámnövekedés az egészségügy és élettudományok (NFM: plusz 27 százalék) a pénzügy és ingatlan (plusz 23 százalék), a fogyasztói javak és szolgáltatások, az alapanyag- és feldolgozóipar, illetve az információtechnológia területein. Átlag körüli lehet a növekedés a logisztika és autóipar vállalatainál. Jelentős létszámcsökkenésre lehet ugyanakkor számítani az energia és közmű (mínusz 37 százalék), valamint a kommunikációs szolgáltatások (mínusz 34 százalék) szegmensekben.
Cégméret alapján a mikrovállalkozások a legpesszimistábbak, ugyanakkor a középvállalkozások (50–250 fő közötti cégek) és az ezer fő alatti létszámú nagyvállalatok messze az átlag felett terveznek munkaerőfelvételt (plusz 20 százalék körül).
Az előző negyedévhez képest nemzetközi téren változatlanok a kilátások a munkaerőpiaci mozgásokat illetően. A mutatószám jelenleg igen magas, 25 százalékon áll. Visszaesést a vizsgált 41 ország egyikében sem várnak, stagnálás is jó eséllyel csak egyetlen országban, Argentínában fordul elő. Európában kicsivel az átlag alatti a várakozás, az öreg kontinensen a legszélesebb körben az Egyesült Királyságban, Hollandiában és Norvégiában, Svájcban, valamint Írországban terveznek kiemelkedő munkaerő-bővülést.
A felmérés változó összeállítású részében ezúttal egyebek között arra kérdeztek rá, hogy a válaszadók milyen mértékben alkalmazzák az új technológiákat (például mesterséges intelligenciát [MI]) a saját cégüknél a toborzás, az új munkavállalók beilleszkedése, illetve a tehetségek képzése során. A hazai cégek válaszaiból az derül ki, hogy az egyes technológiáktól függően a cégek 14 százaléka tartja magát olyan korai alkalmazóknak, akik már most alaposan kihasználják az e technológiákban rejlő előnyöket. Huszonnégy százalék az aránya azoknak, akik az ilyen alkalmazások egyes elemeit már használják, és további 23 százalék jelezte azt, hogy egy éven belül sort kerít erre.
Az MI bevezetése persze a többség számára nagy kihívás. E kihívások közül a legtöbben a munkavállalók felhasználói képességeinek hiányát (34 százalék), a magas beruházási költségeket (28 százalék), a megfelelő eszközök hiányát (27 százalék), illetve az adatvédelemnek és az előírásoknak való megfelelést (24 százalék) említették.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.