Német csúfság, magyar szépség – ezekben a mutatókban verjük Európát és a régiót

A pénteken közzétett magyar munkaerőpiaci adatok megerősítették, hogy a munkanélküliség tekintetében a Magyarországon zajló folyamatok inkább a nyugat-európai országokra hajaznak, mint a közép-európaiakra. Más mutatókat, mint a foglalkoztatást tekintve az is látszik, hogy európai összevetésben is a legszilárdabbak közé tartozik a magyar háztartások helyzete ebből a szempontból, a szintén ezt a célt szolgáló rezsivédelmi, családtámogatási és inflációletörő kormányzati intézkedéseken felül.

A munkanélküliség Magyarországon és nyugaton csökken, Közép-Európában nő

A friss adatok szerint a magyar munkanélküliség ráta ugyan 4,4 százalékra nőtt februárban a januári 4,3-ról, de nem rajzolódik ki emelkedő trend, sőt a 2023 végi csúcshoz képest csökkenő dinamika látszik.

Eközben:

• Lengyelországban – annak ellenére, hogy a fogyasztás és a beruházások hátán náluk vett először lendületet a régióban a gazdasági kilábalás – az októberi 4,9 százalékról februárra visszacsúsztak az egy évvel ezelőtti 5,4-re.
• Csehországban szintén október óta emelkedik a munkanélküli ráta, 3,8-ról 4,4 százalékra, ami náluk nyolc éve a legrosszabb adat. A szomszédos Szlovákiában egyébként – amely a csehekhez és a magyarokhoz hasonlóan erősen integrálódott a gyengélkedő német autóiparral – 2021 óta csökken a munkanélküliségi ráta, de magasról, 8 százalékról indulva, és az elmúlt egy évben viszonylag magas, 5 százalék körüli szinten stabilizálódott.
• Románia körülbelül ott áll, mint hét éve, a munkanélküliség tavaly annak ellenére 5,7 százalékra nőtt 5,2-ről, hogy az év végi választások előtt hatalmas pénzszórás volt, aminek a kimenete az idén szükségessé vált megszorító politika. Meglátjuk, nem lesz-e ebből több munkanélküliség, januárban még csökkenést mértek (5,5 százalékra), a februári szám kedden érkezik.

Magyarország tehát a régió nagy gazdaságai közül pozitív értelemben lóg ki. Egy év alatt 4,7-ról 4,4-re csökkent a munkanélküliségi rátája. Hasonló a dinamika, csak magasabb munkanélküliség mellett az Európai Unió átlagában is: a januárban mért 5,8 százalék egy év alatt 0,3 százalékpont csökkenést jelent.

Hozzáfűzendő, hogy nyugaton is van az átlagnál „betegebb”, mégpedig pont a közép-európai gazdaságok számára kiemelkedő fontosságú Németország: annál nagyobb fegyvertény, hogy az ő dinamikájuktól el tudtunk szakadni. A németek a pénzügyi világválság óta a legrosszabb márciusi munkaerőpiaci mutatóikat produkálták. A szezonálisan kiigazított munkanélküliségi ráta a februári 6,2-ről 6,3 százalékra lépett föl, ez is pénteken derült ki.

– kommentálták jegyzetükben az ING elemzői. 

Foglalkoztatottság: Magyarország ebben is inkább a nyugati trendeket követi, de nem a németet 

Tovább vizsgálva a munkaerőpiacot, egy másik mutatóban is kiemelkedően teljesít Magyarország.

A KSH írta közleményében: „a 2024. december–2025. februári időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma a 15–74 évesek körében 4 millió 689 ezer fő volt. A foglalkoztatottak száma gyakorlatilag mindkét nemnél megegyezett az egy évvel korábban mért értékkel.”

Ezzel szemben

• Lengyelországban gyakorlatilag az ukrajnai háború három évvel ezelőtti kitörése óta csökken a foglalkoztatottság a magánszektorban, valamennyi teljes munkaidőben foglalkoztatott közt három és fél éve. Magyarországon ebben az időszakban még akkor is növekedett, ha megpróbálta is a magyar gazdaságot is az elmúlt, háborúval-energiaválsággal-inflációval terheltmásfél év: 2023 októberében még 40 ezerrel többen dolgoztak, de az rekord magas szint volt.
• A csehek sokkal előbb, 2019-ben érték el a maguk rekordját, azóta lejtmenet volt, az energiaválság miatt éles szögben. A 2024 utolsó negyedévében regisztrált 4,63 millió foglalkoztatott hajszállal kevesebb volt, mint az egy évvel korábban mért 4,64 millió.
• Az Európai Unióban ugyanebben az időszakban 197 millióról 198 millióra nőtt a foglalkoztatottak száma. (Nem úgy a németek: ők ebben a mutatóban is romlást éltek meg.)
• Szembeszökő, hogy mindenekkel szemben Romániában – háború, válságok ide, vagy oda – majdnem öt év töretlen a foglalkoztatás növekedése. Két dologra azonban figyeljünk fel. 1. A januári 5,18 millió romániai foglalkoztatott alig több, mint a magyar – egy majdnem kétszer nagyobb népességű országban. 2. Épp most érkeznek náluk a megszorítások.

Foglalkoztatási ráta és a munkaerőpiaci hézag: nálunk magas, illetve szűk

Ha mindez nem elég, vessünk egy pillantást az Eurostat legutóbbi, 2024. negyedik negyedévi uniós összesítésére a foglalkoztatási rátáról és a „munkaerőpiaci hézagról”. (Ez a munkanélkülieken felül magában foglalja az alulfoglalkoztatott részmunkaidősöket, a dolgozni képeseket, akik mégse keresnek munkát, és a munkát keresőket, akik valamilyen okból mégsem elérhetők a munkaerőpiacon. Lábjegyzet: a munkanélkülek százalékos arányát itt szélesebb bázisra számolják, mint a munkanélküliségi rátát, aminél ezért a százalékos arány itt alacsonyabb.)

Az EU-ban az egyik legmagasabb foglalkoztatási rátát Magyarországon mérték: 81 százalékot. Ugyanakkor a hézagot tekintve alig van nálunk jobb: a magyar mutató 5,9 százalék.

Magasabb foglalkoztatási ráta az EU-ban a magyarnál csak néhány van, 75,9 százalékos uniós átlag mellett:

• Csehország (82,2 százalék)
• Németország (81,4)
• Észtország (81,6)
• Málta (83,6)
• Hollandia (83,6)
• Svédország (81,8)

Ami a munkaerőpiaci hézagot illeti, azt láthatjuk, hogy még kevesebb helyen alacsonyabb a magyarnál (és hogy a kis Málta szinte minden tartalékát kihasználva rendelkezik a legmagasabb foglalkoztatási rátával az unióban):

• Málta (3,9 százalék)
• Lengyelország (4,8)
• Bulgária (5,9, ez a magyar számmal egyszintű).