Indonéziából is figyelik a Paks II. projektet

A majdani Paks II. Atomerőmű Magyarország újraiparosítása és a lakosság villamosenergia-fogyasztásának növekedése miatt jelentősen hozzájárul az ország megbízható energiaellátásához– ismertette a beruházással kapcsolatos alapvetéseket Hugyecz Attila, a Paks II. Atomerőmű Zrt. nemzetközi kapcsolatokért felelős vezetője egy indonéziai szemináriumon.

Az eseményt a PLN Nusantara Power vezető indonéz energetikai vállalat és az Indonéz Nemzeti Kutatási és Innovációs Ügynökség szervezte a helyi szakembereknek, február 26-án. A fókusz a modern nukleáris technológiákon és az atomerőmű építés társadalmi-gazdasági hatásain volt.

Pakson több évtizedes tapasztalat adja a hátteret

Hugyecz Attila jelezte, hogy Magyarország a modern és biztonságos VVER-1200 típusú, 3+ generációs technológiát választotta, miután több mint 40 évnyi pozitív tapasztalata van a Paksi Atomerőmű VVER-440-es blokkjainak üzemeltetésében. A Roszatom kulcsrakészen építi meg a Paks II. atomerőművet, amelyek élettartama legkevesebb 60 év lesz – számol be az orosz társaság közleménye.

Azonban Indonézia még nem tette le a voksát sem a VVER típus, sem az 1200 megawattos teljesítmény mellett. 

A szemináriumon a Roszatom projektigazgatója, Alekszandr Cibulja ehhez igazítva mutatta be a társaság indonéz igényekre szabottnak szánt kínálatát. Ebben szerepelnek nagy és kis teljesítményű atomerőművek és úszó erőművek is. Az atomenergia – mint hangsúlyozta – megbízható és alacsony szén-dioxid-kibocsátású villamosenergia-termelési mód, így jelentősen erősítheti Indonézia energiarendszerét és energiabiztonságát.

A rendezvényen megosztották a törökországi Akkuyuban épülő atomerőmű építési tapasztalatait is. Az indonéz közönség érdeklődését különösen felkeltette

• a nemzeti nukleáris projektek fejlesztésének mikéntje,
• a jövőbeli atomerőművek szükséges kapacitásának felmérésére szolgáló módszerek,
• a helyi lakossággal való kommunikáció eszközei,
• és az atomenergia társadalmi elfogadottságának a kérdése.

Ez utóbbi kapcsán Anna Belokonyeva, a Roszatom indonéziai képviselője fontosnak nevezte a minden érintett féllel kialakítandó folyamatos kommunikációt és azt, hogy a lakosságot tájékoztatni kell az atomenergia előnyeiről az ország és az egyén szintjén is. 

Már a gyakorlati teendőket vizsgálják az indonéz szakemberek

A megbeszélésen terítékre kerültek Indonézia atomenergia fejlesztési tervei, szó volt arról, hogy milyen kihívásokkal szembesül az ország a nukleáris ipar létrehozásán dolgozva, beleértve az infrastruktúra-fejlesztést és a személyzet képzését. Az indonéz fél bemutatta a leendő atomerőművek építésének lehetséges helyszíneit. Kiemelt figyelmet kapott az atomenergia gazdasági és társadalmi előnyeinek kérdése, a helyi beszállítók bevonása, a jogi szabályozás, a biztonsági rendszerek és a földrengésbiztonság témája.

Indonéziának van honnan feljebb lépnie

Az indonéz energiaellátás 36 százaléka széntüzelésű erőművekből származott 2022-ben, további 28 százaléka olajtüzelésűekből és 12,7 százalék gázerőművekből a Nemzetközi Energia-ügynökség (IEA) adatai szerint. Csak 10,8 százalék jutott a bioüzemanyagokra és a hulladékra. Ráadásul a szénfelhasználás (kis csökkenés után) 2013 óta folyamatosan nő.

Ki sem látnak a szénerőműből

Az ellátásba azonban beleértendő az import is. Ha kizárólag a belföldi energiatermelés forrásait nézzük, akkor még kevésbé vonzó a helyzet. A szénre 71,3 százalék jutott, az olajra 6,4, a gázra 10,1 százalék, és a szerény 5,9 százalék volt a bioüzemanyag és a hulladék. Jelzésértékűen hasznosítják a a víz-, a szél, a nap, és földhő energiáját is. A nettó export 45 százalékos volt.