Ragadós száj- és körömfájás: már nagyok a károk, a tragédia elkerüléséhez mindenkitől fegyelmezettség kell

Most minden azon múlik, hogy a szabályokat mennyire sikerül betartani – mondta a ragadós száj- és körömfájás betegség miatt kialakult helyzetről, a betegség terjedéséről, a gazdálkodók teendőiről tartott sajtótájékoztatón Sótonyi Péter, az Állatorvostudományi Egyetem rektora. A ragályt a szél is tudja terjeszteni, de nagy szerepe lehet a terjedésben a fegyelmezetlenségnek, ezért kell minimalizálni az állatmozgásokat, felfüggeszteni az állatvásárok megtartását, ha kell, az egész Dunántúlon, vagy az ország teles területén – ahogyan az az 1973-as, vagy előtte az 1963–64-es nagy járványok idején volt. Sótonyi Péter azt is elmondta, hogy a korábbi járványok idején a rendőrségnek és a katonaságnak is nagy szerepe volt, és a közelmúltban is előfordultak hasonló gazdasági károkkal járó állatbetegségek, amikor rendkívüli intézkedéseket kellett bevezetni. A rektor megköszönte a magyar állatvédőknek is, hogy nem keltenek pánikot, és megértik, hogy milyen intézkedéseket kell végrehajtaniuk.

Az Állatorvostudományi Egyetemen egyébként alakítottak egy RKSZF-bizottságot, az összes évfolyamon megkezdték a betegség oktatását, elméletben, majd gyakorlatban is. Sótonyi Péter elmondta, hogy százötven negyed- és ötödéves hallgatójuk jelentkezett arra, hogy a gócpont közelében vizsgálják a betegségre fogékony állatokat, és felváltva 12 hallgatójuk folyamatosan „terepen van”.

A rektor felhívta a figyelmet a már most érzékelhető gazdasági károkra, így a külkereskedelmi korlátozásokra, és az állattenyésztőket a felvásárlási árak csökkenésén keresztül sújtó nagy veszteségekre is. Mint mondta, a húsvéti bárány ára a kilónkénti 2500 forintról 1900-ra csökkent, ami 150 ezer, tízkilós várás esetén bárány csak ebben a viszonylag kis ágazatban közel egymilliárdos kárt jelent. 

Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetsége ügyvezető igazgatója ugyancsak arról beszélt, hogy bár két telep érintett Magyarországon, a Tiszántúlon ugyanúgy érezhető a negatív hatás, mint a fertőzések közvetlen közelében, és a vágómarhák bevitelére hozott tilalmak, illetve a sertéspiaci korlátozások szintén a termelői árak csökkenésével járnak. 

Nagybajcson 1400 marhát öltek le hat nap alatt, most pedig a levéli háromezer állat elpusztítása kétszer ennyi ideig tart. Ráadásul ez komoly logisztikai gondot és egyéb nehézségeket is jelent, mivel magas a talajvízszint, amivel nem érintkezhetnek a tetemek, és túl sekélyen sem szabad elhantolni, mivel a vadak kiáshatják azokat és tovább terjeszthetik a kórt. A vadon élő állatok között is vannak fogékony fajok, ezért korlátozzák a vadászatot, hogy az állatok megzavarásával ne terjedjen a vírus. Ezenfelül mintákat is vesznek a vadakból. Ha a vadakba bekerül, akkor valóban kontrollálatlanul tudna terjedni a kór. 

A tájékoztatón felmerült, hogy miért nem vakcináznak a betegség ellen, amire az a válasz, hogy azért, mert ebben az esetben az ország elvesztené a mentes státuszát, amivel kizárná magát a külkereskedelemből. 

– hangzott el. 

A rektor kitért a hatósági állatorvosi rendszer fontosságára is. Mint a Világgazdaság kérdésére elmondta, az elmúlt tíz évben megduplázták a felvett hallgatók létszámát, bevezették az úgynevezett hetesi szolgálatot, amelyen a haszonállatokkal kapcsolatos munkában szerezhetnek tapasztalatokat a hallgatók. Tapasztalatai szerint ez a gyakorlat sok diáknak meghozta a kedvét a haszonállatokkal való foglalkozásra. Fontos ugyanakkor, hogy a hatósági állatorvosnak megfelelő társadalmi megbecsülésben legyen része, és persze az is, hogy egy hatósági állatorvos is olyan jól tudjon keresni, mint egy privát, kisállatokkal foglalkozó kollégája.