Rákbetegségek Magyarországon: vannak már kedvező jelek, de gyógyszerre sokat fogunk költeni
A közelmúltban jelent meg az Európai Bizottság friss, daganatos megbetegedésekkel kapcsolatos jelentése, mely szerint lakosságarányosan Magyarországon halnak meg a legtöbben rákban, ennek fő okaként pedig az alkoholfogyasztás és a dohányzás mellett az elhízás egyre inkább növekvő tendenciáját említi. De vannak kedvező adatok is, a férfiaknál 11 százalékkal, a nőknél 6 százalékkal csökkent az elmúlt tíz évben a daganatos halálozás – hangozott el azon beszélgetésen, amelyet a március 4-i elhízás világnapjához kapcsolódva szervezett a Semmelweis Egyetem közreműködésével és a Lilly Hungária Kft. Korábban, az Innovatív Gyógyszergyártók múlt heti konferenciáján is a rákbetegségek voltak napirenden, arról is beszéltek, az onkológiai készítmények piaca jelentős növekedés előtt áll.
A különböző betegségekre visszavezethető magyarországi halálozásokat nézve a kardiovaszkuláris betegségek jelentik a fő okot, utána pedig a daganatos betegségek következnek. A rákbetegségek területén vannak már kedvező jelek, de a megelőzésre, az egyéni felelősségre nagyobb figyelmet kell fordítani. A nemzetközi OECD-adatokban szereplő évi 66 ezer új daganatos megbetegedéssel szemben 57 ezer esetről van szó a részletes magyar adatok szerint, ám ez még mindig nagyon sok – hangzott el az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete AIPM konferenciáján.
57 ezer kontra 66 ezer – mik a valós adatok?
A konferencián szó volt arról is, hogy bár Magyarországot gyakran említik az új daganatos betegségek és az azokhoz köthető halálozások szempontjából a legrosszabb adatokkal rendelkező országok között, azonban fontos látni, hogy a statisztikák több esetben torzítanak. Például Magyarországon sokkal több boncolás történik, míg a régió számos országában jóval kevesebb, ez pedig torzítja az adatokat mivel így a magyar számok sokkal pontosabb képet adnak, míg más országokban nagyobb az esély arra, hogy egyes esetek nem kerülnek be a statisztikákba.
Az új daganatos megbetegedéseket és a mortalitást nézve a magyar adatok megfelelnek a kelet-közép-európai régiós átlagoknak. Ez persze nem jelent jó hírt és bőven van tér a fejlődésre, de nem arról van szó, hogy ezen a téren messze le lenne maradva a magyar onkológia.
Magyarországon 2018-ban 57 ezer daganatos megbetegedést regisztráltak, míg az OECD 66 ezret jelzett. A 18 százalékos eltérés oka, hogy a nemzetközi szervezetek hiányzó magyar adatok esetén más országok – gyakran rosszabb helyzetűek – statisztikái alapján becslik az értékeket. 2019-ben a 40–49 éves nőknél az emlőrák, melanoma és méhnyakrák a leggyakoribb, a korosztályba tartozó férfiaknál a vastag- és végbélrák, a prosztata, illetve a légcső-, és tüdődaganat dominált a részletes adatok szerint. Az új megbetegedéseket bemutató úgynevezett incidenciaráta szerint 100 ezer 40–49 éves nőre vetítve több mint 140 emlődaganatos megbetegedést regisztráltak. A második leggyakoribb a melanoma közel 30 esettel, majd a méhnyakrák következik 25-ös mutatóval. A férfiak esetében 100 ezer főre 29 új vastag- vagy végbéldaganatos beteg jutott. Gyakoriságban a here- és a tüdődaganat következik 20 és 18 főre vetített esetszámmal – magyarázta a szakértő.
Pénz kellene még, de javulás így is van
A konferencián elhangzott, hogy Magyarország GDP-arányosan nemzetközi összevetésben kevesebbet költ az onkológiai területre az EU-s átlagnál. Kedvező azonban, hogy például a magyar gyermekrákregiszter precízen működik, és így pontosabb adatokat lehet kapni belőle a betegségek lefolyásáról. Szintén pozitívum, hogy az elmúlt tíz évben a nők és férfiak esetében 8-10 százalékkal csökkent a daganatos betegségekhez köthető halálozás, de ezek a betegségek még mindig kiemelkedő halálokot jelentenek. Másik oldalról tény, hogy a szakma szerint az öregedő társadalom miatt az új daganatos megbetegedések száma nő, emellett a húszas és harmincas korosztályban is emelkedőben van a daganatos betegségek száma.
Az egyéni felelősség nem megkerülhető a rákbetegségek megelőzésében
Beszédes adat, hogy a daganatos megbetegedések közel 40 százaléka megelőzhető lenne, ebben pedig az egyénnek, így az életmódnak és az egészségtudatosságnak is kiemelt szerepe van. Az onkológiai területen szükséges trendfordulóhoz vezető utat a szűrés és a megelőzés jelenti.
Magyarország bizonyos prevenciós intézkedésekben kifejezetten jól áll, erre példa a humán papillomavírus-vakcina (HpV-vakcina), az oltásra jogosult lányok több mint 80 százaléka már be van oltva.
A már kialakult betegségek esetében a kutatások egyre közelebb kerülnek az úgynevezett precíziós orvoslás felé, amelyek szintén kedvező változást hozhatnak a rákbetegek kezelésében. Ilyenek eszköz lehet például a kiberkés (cyberknife) használata vagy az adaptív sugárterápia. Az AIPM szakértői szerint kiemelten fontos az egészségtudatosság, vagyis az, hogy az emberek életmódváltással is jelentősen csökkenthetik bizonyos daganatos megbetegedések kockázatát. A megelőzésben lényeges a dohányzás és az alkoholfogyasztás visszaszorítása, a légszennyezettség csökkentése mellett az elhízás megakadályozása.
Több gyógyszert fogunk vásárolni
A legelterjedtebb egészségügyi problémák, betegségek, rendellenességek kezelésére felhasznált gyógyszerek forgalma világszerte jelentősen növekedhet az AIPM-mel együttműködő IQVIA gyógyszerfejlesztési adatszolgáltató és tanácsadó cég becslése szerint.
- A diabétesz és immunológia területén felhasznált készítmények forgalma évente 5 százalékkal növekedhet 2028-ig, így az akkori várható globális piac értéke 200 milliárd dollár lehet.
- Az onkológiai gyógyszereknél 15 százalékos éves dinamikával lehet számolni, ennek eredményeként három év múlva ez a szegmens globálisan közel 450 milliárd dollárt képviselhet.
- Az elhízás elleni gyógyszerek növekedése lehet jelentősebb, éves szinten 25 százalékkal.
Az IQVIA becslése szerint 2023-ban a vényköteles gyógyszerek forgalma Magyarországon 3,33 milliárd dollár volt, amely várhatóan 4,5 milliárd dollár fölé emelkedik 2028-ra.
