Magyar Külügyi Intézet: példátlan mértéket ölthetnek az ukrán uniós csatlakozás költségei
Az elmúlt pár hét fejleményei és az amerikai adminisztráció új hozzáállása közelebb hozott minket a háború végéhez, ha az ezt követő időszakra tekintünk, akkor egy nagyon fontos kérdéssel kell szembenéznünk. Ez nem más, mint az ukrán uniós csatlakozás, ami nem csupán szakpolitikai döntés vagy bürokratikus lépés, hanem egy olyan kérdés, amely alapvetően átformálhatja a politikai, gazdasági és védelmi környezetet az egész kontinensen belül az előttünk álló évtizedek során – hangzott el a Magyar Külügyi Intézet által készített, Ki fizeti meg Ukrajna Európai Uniós tagságát című tanulmány bemutatóján.
Ukrán uniós csatlakozás: nézzünk szembe a valósággal!
„Egy ilyen döntés hosszú távú következményei, költségei, kockázatai kiemelkedő figyelmet igényelnek, kritikus fontosságú megérteni, mi is forog itt kockán” – hangsúlyozta Gladden Pappin, a Magyar Külügyi Intézet elnöke az eseményen. Hozzátette: a Brüsszel által hangoztatott kijelentéseken és követeléseken túl a valósággal is szembe kell néznünk, ez pedig az, hogy az ukrán csatlakozás, illetve az ország újraépítésének, illetve újrafelfegyverzésének pénzügyi költségei példátlan mértéket ölthetnek.
Mint mondta: a folyamat során rendkívül sok kérdés merül majd fel, például
- Ukrajna területi integritásával,
- gazdasági felkészültségével
- vagy az európai uniós standardoknak való megfeleléssel kapcsolatban is.
Éppen ezért alapvető fontosságú, hogy megkezdjük az eszmecserét arról, hogy pontosan milyen költségeket róhat Ukrajna európai uniós csatlakozása a kontinensre és azon belül Magyarországra.
A Magyar Külügyi Intézet – ahogy az elnök fogalmazott – egy kijózanító elemzést készített, amely rávilágít arra, hogy Magyarországnak milyen költségekkel kellene számolnia az esetleges csatlakozást illetően.
Számításaink szerint az előttünk álló öt év során Magyarország összesen 48,1 milliárd eurót kellene hogy fizessen Ukrajna csatlakozásához, felfegyverzéséhez és újjáépítéséhez kapcsolódóan. Ez mintegy 68 százaléka Magyarország 2023-as költségvetésének
– összegezte a lehetséges, ukrán integrációval kapcsolatos hazai kiadásokat Gladden Pappin, aki szerint ez azt jelentené, hogy egy átlag magyar dolgozónak az adóterheken felül további 4 millió forintot kellene fizetnie havi szinten, amely több mint nyolcszorosa az átlagos magyar fizetésnek. Minden magyar állampolgárt számítva, beleértve a gyermekeket és a nyugdíjasokat, ez az összeg 2 millió forint lenne – jelezte.
Hatalmas teher lenne a csatlakozás az uniónak is
A tanulmány szerint a magyar gazdák számára különösen nagy terhet jelentene az ukrán csatlakozás: a pénzek csatlakozás nyomán bekövetkező átirányítása miatt a magyar mezőgazdaság 1,68 milliárd eurótól esne el, egy átlagos mezőgazdasági gazdálkodó pedig 3,2 millió forintot veszítene, amely mintegy 12-szerese a havi átlagbérének.
Magyarországon túl az Európai Uniónak is hatalmas költségeket kellene állnia: Európa az előrejelzések szerint 2,447 ezermilliárd eurós összeget kellene hogy álljon, amely 12,5-szerese az unió 2025-ös költségvetésének.
A tanulmány, amellett, hogy adatalapú választ ad, hogy mekkora az anyagi vonzata egy ilyen lépésnek, arról is képet nyújt, hogy a gazdasági következmények miként érintik Magyarországot, és milyen geopolitikai következményekkel járhat a csatlakozás.
„Sokan úgy tekintenek Ukrajna gyorsított uniós integrációjára, mint egyfajta vigaszdíjra, miután NATO-csatlakozásuk hosszú-hosszú időre lekerült a napirendről” – fogalmazott Siklósi Péter, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója, aki elmondta, ezért is tartották fontosnak egy tanulmányban összefoglalni, milyen költségekkel és egyéb következményekkel járhat egy ilyen döntés.
Minden költség az unió nyakába szakad
Emlékeztetett, hogy mivel úgy tűnik, hogy az Egyesült Államok kihátrál Ukrajna támogatásából, az ország újjáépítéséből, így az egész feladatrendszer, az ukrán uniós csatlakozásból fakadó költségek mellett szintén az Európai Unióra hárulhat, mindez az európai védelem hatalmas költségekkel járó megerősítése mellett.
Siklósi Péter megjegyezte, hogy nehéz pontosan meghatározni, de az említett költségeken felül számolni kell a felzárkóztatási alap jelentős megcsappanásával is, lévén, hogy ez az összeg arra szolgál, hogy az EU-szintje alatti tagállamokat megpróbálják az unió átlagára felemelni, márpedig Ukrajna jóval alatta van.
Valószínűsíthető, hogy ezek a pénzek jórészt át lennének irányítva Ukrajnába. Akik eddig kaptak ilyen támogatást, azok semmit, vagy csak nagyon alacsony összeget kapnának ebből.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy Ukrajna gyorsított csatlakozása mennyire igazságtalan lenne azokra az európai országokra nézve, amelyek már hosszú évek vagy évtizedek óta várnak az uniós integrációra, és próbálják teljesíteni azokat a feltételeket, amelyek a taggá váláshoz szükségesek. Siklósi Péter megemlített még egy fontos gazdasági szempontot az ukrán csatlakozás ellen: az ország belépését követően területénél fogva rögtön jelentős szerepet kapna, az unió negyedik legnagyobb tagállamának számítana, alaposan átalakítva ezzel a brüsszeli politikai erőviszonyokat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.