Vágóhidak Magyarországon: mi jön a pörgés után?
Bár a vágóhidak felpörögtek tavaly, a szarvasmarha-vágásokra ez nem volt igaz: az Agrárközgazdasági Intézet jelentése szerint – amely a vágóhidak Magyarországon mért teljesítményét mutatja be – a 84,8 ezer darab szarvasmarha életének utolsó állomása volt hazai vágóhíd, ami 4,4 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. A levágott állatok élősúlya 43,2 ezer, hasított súlya 22,5 ezer tonna volt. Az élő- és a hasított súly 4, illetve 2,8 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól.
A levágott szarvasmarhák 60 százaléka tehén, 22 százaléka bika volt. A tehenek vágása 7 százalékkal, az üszőké 14,5 százalékkal csökkent, míg a bikáké 12,7 százalékkal emelkedett a darabszám alapján 2024-ben a bázisidőszakhoz képest. A KSH adatai szerint Magyarország a több mint 58 ezer tonnás export mellett 21 ezer tonnát meghaladó élő szarvasmarhát importált 2024 első tizenegy hónapjában. Az exportmennyiség közel 1 százalékkal, míg az import 7 százalékkal nőtt az egy évvel korábbi azonos időszak értékéhez képest. Az élőmarha-export főként Koszovóba, Horvátországba és Ausztriába irányult, a kivitel 56 százaléka került a három célországba ebben az időszakban. Az import elsősorban Dániából, Szlovákiából és Csehországból érkezett 2024. január–novemberben, a behozatal 40 százaléka származott e három országból.
A szarvasmarhák összlétszáma 863,7 ezer darab volt 2024. június 1-jén. Az állomány 2023 júniusa óta 11 ezer darabbal csökkent, 2023 decembere óta kissé – 1600 darabbal – bővült. A tehenek száma 406,6 ezer volt 2024. június 1-jén, 16,7 ezerrel, 4 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban.
Mindezekkel együtt
a magyar állattenyésztés nehéziparaként emlegetett szarvasmarha-ágazatban a húsmarhaszektor az elmúlt 25 évben az állattenyésztő ágazatok közül a legnagyobb növekedést produkálta úgy, hogy 2010 és 2020 között a tehénállomány bővülése volt kiemelkedő.
Ez 2021 és 2023 között lelassult, illetve megállt, a tenyészetek száma is némiképp csökkent, de tavaly ismét lendületet kapott az ágazat, a felvásárlási árak minden értékesítési kategóriában 15-20 százalékkal emelkedtek. Ez magával hozta a tenyészállatok iránti kereslet növekedését is.
Optimisták voltak a húsmarhatartók
A húsmarhaágazat 2024-ben a termeléshez kötött és átmeneti nemzeti támogatások jogcímein jelentős összegekhez jutott. A kormány az állattartó gazdaságok versenyképességének javítására tavaly összesen 200 milliárd forint keretösszeggel két új pályázati felhívást jelentetett meg az állattartó telepek megújulása céljából a 2027-ig tartó KAP stratégiai terv keretei között, ami felpörgeti a szarvasmarhát tartó gazdaságok fejlesztéseit is.
Ebbe az optimizmust sugárzó helyzetbe ütött be a ragadós száj- és körömfájás megjelenése, amelynek következtében a Győr-Moson-Sopron vármegyei Kisbajcson 1400 szarvasmarhát kellett leölni. A Nébih aktuális információi szerint azóta három vármegye kivételével mindenhonnan érkeztek olyan minták, amelyeket a gyanú felmerülése miatt vizsgáltak, de az egy kisbajcsi esetet kivéve nem volt köztük pozitív.
Az ólakban és a vágóhidakon is olcsóbb lett a sertéshús
A tavalyi év második fele óta jelentősen csökkent az élő sertés felvásárlási ára, a vágóhidakról is olcsóbban kerül ki a hús a kiskereskedelembe, a polcokon viszont ez a hatás nem érvényesült – olvasható ki a statisztikai adatokból. Közben nőtt a hazai sertésállomány, és az előző évinél több disznót vágtak tavaly, és a sertéshús piacain is volt némi javulás.
A hazai húsipar alapanyag-ellátásához tavaly a korábbinál erőteljesebben járulták hozzá a magyar sertésbeszállítók, hiszen a magyar vágóhidak 4,782 ezer sertést vágtak le 2024-ben, 6,5 százalékkal, 291 ezerrel többet, mint az előző évben. A levágott állatok élősúlya összesen 564 ezer tonna, hasított súlya 453 ezer tonna volt, azaz mind az élő-, mind a hasított súly 8 százalékkal múlta felül a 2023-as értéket.
Nőtt az élő sertés exportja is, mennyiségben több mint 13 százalékkal, míg az import 7 százalékkal csökkent 2024 első tizenegy hónapjában 2023 azonos időszakához képest. Az export 35 ezer tonna, az import 63 ezer tonna volt, azaz a behozatal továbbra is jóval meghaladja a kivitelt. Élő sertés főként Szlovákiából, Horvátországból és Németországból érkezett, a kivitel nagyrészt
- Romániába,
- Ausztriába és
- Szerbiába
irányult a 2024. január–novemberi időszakban.
A sertésállomány a KSH adatai szerint 2,75 millió darab volt 2024. június 1-jén Magyarországon. Az állomány nagysága közel 200 ezer darabbal, 7,8 százalékkal haladta meg a 2023. júniusi létszámot, míg a 2023. decemberit 137 ezerrel múlta felül. Az anyakocák száma 162,4 ezer volt 2024 júniusában, az állomány egy év alatt 13,6 ezerrel, 9,1 százalékkal bővült.
A sertéshez hasonlóan a juhokra is veszélyes a ragadós száj- és körömfájás-járvány, az ágazatban most nemcsak azért nagy a drukk, hogy ne terjedjen tovább a kór, hanem hogy a húsvéti szezon idejére minden szállítási korlátozást feloldjanak a fogadó országok. A tavaly a magyarországi vágóhidakon levágott juhok száma 43,1 ezer volt, ami 7,1 százalékos visszaesés 2023-hoz képest. Anyajuhból több mint 7300 darabot vágtak, amihez 362 tonna élősúly tartozott a vizsgált időszakban. A KSH adatai szerint a juhállomány 918,7 ezer darab volt 2024. június 1-jén, 3,7 ezerrel, 0,4 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest.
Több baromfit vágtak a vágóhidak Magyarországon
Tavaly 237 millió levágott baromfi volt a vágóhidak teljesítménye, 5,8 százalékkal több, mint az egy évvel korábbi.
Darabszámban a levágott baromfi 83 százalékát a csirke tette ki, amelyből 196,8 milliót vágtak, vagyis 4,7 százalékkal többet, mint 2023-ban.
A kacsavágások száma eközben 19 százalékkal nőtt, a libáé pedig 21,2 százalékkal csökkent éves összevetésben, míg a levágott pulykák száma 2,6 százalékkal kevesebb, mint az előző évben.
A szakmabeliek fontos következtetéseket tudnak levonni a vágóhídi vágásszámokból, de a közvélemény számára akkor kerülnek leginkább reflektorfénybe ezek a létesítmények, amikor állatjóléti kérdésekről van szó. Az EU-ban 2013-ban lépett hatályba az állatok levágásáról szóló rendelet. Azóta az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) számos tudományos véleményt tett közzé az állatok vágáskori jólétéről, amelyek tartalmazzák az új vagy módosított kábítási módszerekre vonatkozó kérelmek elbírálásának kritériumait. Azóta zajlik az állatjóléti szabályok felülvizsgálata is, a szállításra vonatkozó elvárások már meg is jelentek, és az Európai Bíróság tavaly arról is döntött, hogy az állatok előzetes kábítás nélküli rituális levágásának regionális tilalma Belgiumban nem sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét, ami kaput nyitott annak, hogy tilos legyen a kábítás nélküli, rituális vágás egész Európában.
A dolog fontosságát jelzi, hogy az állatjóléti szabályokat a mostani válsághelyzetben sem hagyták figyelmen kívül, amikor 1400 állatot kellett leölni úgy, hogy a járvány továbbterjedésére ne legyen lehetőség. A Nébih közlése szerint ugyanis ebben az esetben is kábítás után történt meg az állatok leölése.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.