Mint arról beszámoltunk, a KSH friss adatai szerint januárban éves alapon a termelés volumene 9,6 százalékkal csökkent, amiben közrejátszott a magas tavaly januári bázis: az elemzők a januári építőipari adatokat több oldalról vették górcső alá.
Havi alapon mindeközben 1,6 százalékos növekedést mutatott az ágazat, erre az MBH Bank Elemzési Centruma úgy reagált, hogy „végre van minek örülni az építőiparban, ugyanis negyedik egymást követő hónapban tudott bővülni az ágazat termelése”.
Az építőipar hajlamos a jelentősebb havi volatilitásra, gyengélkedését legnagyobb részt a gazdasági bizonytalanság miatti óvatosság és az elhalasztott beruházások okozzák, miközben
a kereslet visszaesése az árakban nem jelent meg, tavaly az ágazat termelői árai közel 6 százalékkal nőttek
– mutatott rá Molnár Dániel, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség vezető elemzője.
Kettősséget tükröznek a szerződéses adatok is, amelyek alapján a kilátásokkal kapcsolatban erős a bizonytalanság. A januárban megkötött új szerződések volumene ugyanis 15,8 százalékkal elmaradt a megelőző évi szintjétől, amelyet a nagyobb részben a vállalati szférához kötődő épületek építésére kötött szerződések volumenének 19,7 százalékos csökkenése okozott – emlékeztetett Molnár Dániel.
Az egyéb építmények esetében ezzel szemben 8,9 százalékos bővülést regisztrált a KSH.
Az ágazat egészét tekintve stagnálás látható, amelyen belül az épületeknél érdemi a mérséklődés, míg a nagyobb részben az állami megrendelésekhez kötődő egyéb építmények esetében 14,2 százalékos a növekedés.
Az építőipari termelés fokozatosan futhat fel.
Elsőként a lakáspiacon a lakásépítések, illetve -felújítások oldaláról élénkülhet meg a kereslet, amelyet a 21 pontos Új Gazdaságpolitikai Akcióterv lakhatást érintő intézkedései is támogatnak majd, de a rendelésállomány adatai alapján a költségvetési szférához kapcsolódó területeken is fokozatos bővülés következhet be.
Az ágazat kilátásai kapcsán a szűk keresztmetszet a vállalati szféra lesz. Az elmúlt időszakban a gazdasági bizonytalanságra tekintettel elhalasztott fejlesztések inkább csak az év második felében, illetve jövőre tudják majd támogatni az ágazatot a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség vezető elemzője szerint.
A januári adatok nem adnak okot a bizakodásra, de az építőanyagok kiskereskedelmi forgalma fellendülőben van,
még úgy is, hogy februárban átlagosan 5,5 Celsius-fokkal hidegebb volt, mint egy évvel korábban, ami nagyon sok építőipari munkát megakasztott – jelezte Juhász Attila, az Újház Zrt. és az ÉVOSZ Építőanyag-kereskedelmi Tagozatának elnöke.
Az épületek építése szegmensben hamarosan felpattanás lehet, részben a bázishatás eredményeként, hiszen 2024 második felében kifejezetten rossz adatok láttak napvilágot, de ismét élénkülni látszik a társasházépítések piaca. A vállalati beruházások, az iroda-, ipari és kereskedelmi ingatlanok építését azonban még mindig a kivárás jellemzi, és nem kedvez a szektornak az állami építőipari beruházások visszafogása sem – összegezte a piaci szakember.
Az állami megrendelések 2022 óta csökkenő trendet mutatnak a szektorban, állami oldalról 2025-ben az útépítések terén jelentkezik bővülő beruházási igény – vázolták a rövid távú kilátásokat az MBH elemzői. Az építőipar idén a termelés csökkenésére, a harmadik lejtmenetes évére készül – idézték az elemzők az ágazati szövetség, az ÉVOSZ várakozásait.
A piaci szereplők szerint 2025 második felében lesz érezhető élénkülés.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.