Csak három napig tart a román csoda: Magyarország hamarosan visszaelőzi Romániát – megmutatjuk, hogyan

A múlt héten közölte az Eurostat a 2024-es GDP-adatokat. A vásárlóerőparitáson mért egy főre jutó GDP alapján Magyarország tavaly az előző évhez hasonlóan az európai uniós átlag 77 százalékán állt, azaz továbbra is stagnál a felzárkózásunk a legfejlettebb tagországokhoz képest. Ezzel a teljesítménnyel megtartottuk a 22. pozíciót, ami azt is jelenti, hogy nem sikerült visszaelőzni a lengyeleket, akikkel egészen 2019-ig tandemben konvergáltunk. Ettől azonban talán fájóbb, hogy Románia immáron második éve tartózkodik előttünk a GDP adatok alapján. Ez azonban szinte biztosan ideiglenes, el is mondjuk, hogy miért lehet ezt ilyen határozottan állítani.

Magasabb lehet idén a magyar GDP-növekedés, mint a román

Kezdjük először a rövid távú kilátásokkal. Noha éppen most vágta vissza a növekedési előrejelzését a magyar kormány 3,4 százalékról 2,5 százalékra, ettől szerényebb teljesítményre lehet képes a román gazdaság. A bukaresti kormány várakozása most megegyezik a mienkkel, a Marcel Ciolacu-vezete kabinet eleve 2,5 százalékos GDP- növekedés mellett tervezte meg a 2025-ös költségvetést.

Ennek oka, hogy tavaly év végén a frissen megalakult román kormány gyakorlatilag az első ülésén megszorításokat jelentett be, miután a választási szuperévben a román politikusok két kézzel szórták a pénzt. A 40 százalékos nyugdíjemelésnek és a közszférában zajló béremeléseknek is az lett az eredménye, hogy a költségvetési hiány a GDP 8,65 százalékára rúgott, ez már az a szint, ami mellett már elkerülhetetlen a kormányzati kiigazítás. Bár még az utolsó negyedéves adatokat még nem közölte az unió statisztikai hivatala, de az első három negyedév alapján könnyen ez lehet az legmagasabb deficit az egész EU-ban. Összehasonlítva ugyanez tavaly Magyarországon 4,9 százalékos volt.

A kiigazítócsomagtól, amely befagyasztotta a nyugdíjakat és a béreket az államigazgatásban, a magyar származású Tánczos Barna most azt várja, hogy sikerül a hiányt lefaragni 7 százalékra és nem lesz szükség további lépésekre. Az intézkedésnek mindenesetre biztosan lesz növekedési ára, ezt jelzi a fogyasztói hangulat bezuhanása januárban. Már pedig a növekedésre nézve sosem jelent jót a bizalmi index ilyen mértékű visszaesése. Amikor az elmúlt években hasonló szinten járt a fogyasztói hangulat Romániába, a gazdaság recesszióba csúszott.

Annak ellenére, hogy Magyarországon is vannak kockázatok, mint a német ipar vagy a külső kereslet gyengesége, de így is nagyságrendileg jobb helyzetben van a költségvetés és a közfinanszírozás, a magyar kormányon pedig nincs az a költségvetési nyomás, mint a román társán. Ráadásul nálunk épp ellenkezőleg, miközben a románok megszorításokat jelentettek be, Orbán Viktor miniszterelnök az évértékelőn épp adókönnyítéseket jelentett be, amelyek várhatóan a fogyasztást is rendesen pörgetni fogják. Az ugyan kérdés, hogy az milyen hatással lesz a költségvetés pozíciójára, ettől függetlenül a legtöbb elemző szerint elérhető 2,5 százalék körüli GDP-bővülés, ami egy százalékponttal magasabb, mint a várható román növekedés.

Sikertörténetnek tűnik, ami Romániában lezajlott 2010 óta

Kár tagadni, Románia elképesztő fejlődésen ment keresztül az utóbbi 15 évben, ha csak színtisztán a számokat nézzük: vásárlóparitáson számolt egy főre jutó GDP alapján 2010-ben még az uniós átlag 52 százalékán állt, 2024-ben már 79 százalékán, azaz a legfejlettebb országokhoz képest 27 százalékponttal dolgozta le a hátrányát.

Magyarország ugyanezen időszak alatt 12 százalékponttal közeledett, ami önmagában nem gyenge teljesítmény, például:

• a csehekhez (6 százalékpont),
• vagy a szlovákokhoz viszonyítva (pontosan ugyanott állnak mint 15 éve), de
• a lengyelek ettől többre (16 százalékpont) voltak képesek,
• ahogy horvátok (16 százalékpont) vagy az észtek (14 százalékpont) is.

A magyar felzárkózás esetén azonban fontos azt is látni, hogy a régió egyik legmagasabb adósságrátáját örökölte 2010-ben a kormány, nekünk úgy kellett növekednünk, hogy közben az adósságra is figyelni kellett. Ennek köszönhetően 15 százalékpontot faragtunk le bruttó adósságrátánkból 2019-ig, ami a csehek mellett a legnagyobb adósságcsökkentés, ettől csak rosszabb mutatókat produkáltak a régiós országok, nem beszélve Romániáról. A 2020-as koronavírus-járvány hatására meglódult újra a magyar adósságráta, de azóta ha kis lépésekkel évről évre mérséklődik, ez alól a tavalyi év jelent egyedül kivételt.

Visszatérve a román felzárkózásra, ezek után pedig nem csoda, hogy a románok vérszemet kaptak. Ciolacu 2024 májusában, amikor az Eurostat publikálta a GDP-adatokat meglehetősen nagyképűen nyilatkozott az ország jövőjét illetően.

– mondta az újraválasztott kormányfő, aki fél évvel később már nem volt ilyen magabiztos. December 30-án, amikor bejelentették be a megszorításokat, úgy érvelt, hogy egy felelőtlen gazdasági magatartás automatikusan az ország hitelképességének leminősítését, a befektetők elüldözését és a nagyon magas kamatlábakon történő hitelfelvételt jelentené és az szerinte "recessziót, csődöt és munkanélküliséget hozna sok román számára”.

A román recept: fogyasztás hitelből

A román gazdaság sikertörténet megértéséhez látni kell, hogy mi az alapvető probléma és valahol miért csoda, hogy nem állt földbe eddig és nem került fizetőképessége teljesíthetőségének határára. Tavaly úgy nőtt 8,6 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom, hogy közben az ipar 1,7 százalékkal csökkent, ami nagyon rossz kombináció, mivel arra utal, hogy a gazdaság szerkezetében valami nagyon nincs rendben. Ez tükröződik a folyó fizetési mérleg hiányában, ami évek óriási mínuszokat produkál, tavaly már közel 30 milliárd eurónál járt. 

Magyarországban sem ismeretlen ez a helyzet, rendszerváltást követően, 1994-re mind az államháztartás, mind a folyó fizetési mérleg hiánya meghaladta a GDP 10 százalékát, ami aztán egyenesen vezetett a 1995-ös Bokros megszorítócsomaghoz. A 2022-es energiaválság éppen ezt a kockázatot hordozta, amikor sok év után visszatért a magyar gazdaság első számú közellenségének tartott ikerdeficit.

Szerencsére ezt a helyzetet tudta kezelni a magyar kormány és most már egy éve folyamatosan többletes a fizetési mérlegünk, olyannyira, hogy tavaly már 6 milliárd aktívumot tudott felmutatni. Abban pedig tulajdonképpen minden közgazdász egyetért, hogy ez az alapvető feltétele a fenntartható növekedésnek hosszú távon.

Bődületes eladósodásban Románia

Az, hogy Románia sokáig megtehette, hogy belső fogyasztáson keresztül pörgeti növekedést, az egy dolognak volt tulajdonítható, nevezetesen kifejezetten alacsony adósságrátával rendelkezett. Az Eurostat adatai szerint ennek hamarosan vége: miközben nálunk a nominális államadósság 2008 és 2023 között 19 553 milliárd forintról 48 858 milliárd forintra, azaz két és félszerezésére nőtt,

Persze többet mond az államadósságról a GDP-arányos mutató, amely 2008-ben még a bruttó hazai termék 12,3 százalékát tette ki, idén azonban Bukarest 58,5 százaléknál húzta fel a felső plafont. Azaz hamarosan 15 százalékpontos lehet a különbség a román és a magyar adósságráta között, ami néhány éve még teljesen elképzelhetetlen volt. Ezért írtuk, hogy nincs semmiféle román csoda, csak rengeteg hitel és eladósodás.