Románia egyvalamiben tényleg utolérheti Magyarországot: de ezt nem teszi ki az ablakba a bezzeggyerek

Szerda éjjel elfogadta a román parlament együttes ülése az ország 2025-ös költségvetését, ami mindenről, csak éppen nem a románok előrelépéséről és a növekedéséről fog szólni. Az előjelek ugyanis finoman szólva sem biztatók.

Tavaly jókora kényszerpályára került a Ciolaciu vezette kormány azzal, hogy a költségvetési hiánya elérte a GDP 8,65 százalékát. A román állam ilyen szintű túlköltekezésére az elmúlt 20 évben mindössze két alkalommal volt példa: a 2009-es válság és 2020-as koronavírus évében.

Bér- és nyugdíjbefagyasztással indul az év Romániában

Mindez persze nem a véletlen műve, 2024-ben Romániában választási szuperévet tartottak, aminek keretében összesen négy választást vezényeltek le egy év alatt, ez pedig tűzbe hozta a román politikusokat, akik klasszikus osztogatással próbálták megnyerni a választók kegyeit. Míg a minimálbér bő fél év alatt háromszor emelkedett, addig a nyugdíjakat 40 százalékkal emelték, miközben az állami béreket sem voltak restek jócskán megemelni.

Ennek jegyében január elsejétől befagyasztották a nyugdíjakat, a béreket, a családi pótlékot, megemeltek több adókulcsot, bevezettek újakat, továbbá eltöröltek több adókedvezményt. Az üzemanyagok jövedéki adója például 25 százalékkal emelkedett januárban, aminek hatására 600 forint fölé ugrott a benzin és a gázolaj ára. A helyzet pikantériája, hogy a megszorítások levezénylése épp egy magyar szakemberre, az RMDSZ-es Tánczos Barnára hárul pénzügyminiszterként, aki azt vállalta, hogy idén a GDP 7 százalékára szorítják le a hiányt, anélkül, hogy a társadalom bármit megérezne belőle.

Pénzügyminisztérium: szó sincs megszorításokról

Korábban felhívtuk rá a figyelmet, hogy szinte ugyanaz történik most Romániában, mint 2006-ban Magyarországon, és még a költségvetési hiány mértéke is kísérteties hasonlóságot mutat. Hiába tervezte a Gyurcsány-kormány 2005 végén a gazdasági konjunktúra közepette 4,1 százalékra a deficitet, végül 9,3 százalék lett a GDP arányában, ami akkor világszinten is egyedülálló hiányszint volt. Azt fontos hozzátenni, ahogy az akkori időkhöz képest lényeges különbség – ez pedig árnyalja a mostani román kormány „bűneit” –, hogy most nincs pénzbőség és konjunktúra a világban, nem úgy, mint 2005–2006 tájékán.

Ezzel együtt nagy kérdés, hogy mire lesznek elegendők a mostani megszorítások. A román kormánypártok eddigi tárgyalásaiból úgy tűnik, továbbra is a bürokrácia csökkentésében látják leginkább a költségvetési problémák rendezésének kulcsát. Tánczos Barna a december 30-i kormányülést követő sajtótájékoztatóján határozottan tagadta, hogy megszorításokat jelentenének a kormányzati intézkedések

– jegyezte meg. Egyúttal hat hónapos árbefagyasztási moratóriumot kért minden romániai cégtől, valamint szolidaritást a lakossággal és a kormánnyal. Azt viszont már később árulta el, hogy ha nem sikerül a kiadásokat lefaragni, akkor nem kizárt, hogy megemelik az áfát. A pénzügyminiszter azzal hárítja el a kritikákat, hogy Romániának hét éve van arra, hogy a 3 százalékos hiányszintet elérje, tehát sokkterápiára nincs szükség.

Egyből beesett a gazdasági hangulat

A bejelentett intézkedéseknek azonnal meg lett a hatásuk, a gazdasági hangulatindikátor, az ESI januárban 99,6 pontra mérséklődött, ami recesszióra utal Romániában. Az Economedia.ro gazdasági szakportál szerint a 2010-es évek eleje óta csak két alkalommal volt pesszimistább hangulat. Előbb a 2010-es válság idején, amikor a román kormány a fizetések és a nyugdíjak csökkentéséről döntött, illetve 2020-ban, a járvány berobbanásakor.

Ebben azonban nemcsak a gazdasági, hanem a politikai bizonytalanság is közrejátszik. A novemberi elnökválasztást megsemmisítette a román alkotmánybíróság, miután arra utaló jeleket találtak, hogy külföldről befolyásolták a választásokon legtöbb szavazatot összegyűjtő, szélsőségesen nacionalista Calin Georgescu elnökjelölt kampányát. A politikus sikere azért is meghökkentő, mert úgy tudott az élre törni, hogy a román politikusok egyáltalán nem sajnálták a pénzt a választók meggyőzésére.

Romániában nem csak az államháztartással vannak bajok, a gazdaság is lényegében szenved, talán ezt használhatta ki a „román Trump”.

A harmadik negyedévben éves alapon 0,3 százalékkal csökkent a kibocsátás, ami a harmadik legrosszabb GDP-adat volt az EU-ban. Az idei évre várható kilátások sem túl rózsásak, a román költségvetési törvényjavaslat 2,5 százalékos GDP-növekedéssel és 4,4 százalékos inflációval számol, miközben az átlagbérek már csak 6,1 százalékkal fognak növekedni, tehát alig másfél százalékos reálbér-emelkedés várható.

A bóvli szélén Románia

Ha mindez nem lenne elég, az ország adósságbesorolása is egyre lejjebb csúszik. A makrogazdasági fundamentumok ilyen szintű problémáit már a befektetők sem nézik jó szemmel. A Fitch Ratings december közepén rontotta le a román szuverén adósosztályzat kilátását a legalacsonyabb befektetési kategóriának számító BBB szintre,

Tehát ha nem sikerül javítania a közgazdálkodás helyzetén, hamarosan már a befektetők is elfordulhatnak az országtól, ami további károkat okozhat.

Lényegében a kormányfő is ezzel indokolta december 30-i sajtótájékoztatóján, hogy miért van szükség kormányzati megszorítócsomagra. Szerinte egy felelőtlen gazdasági magatartás automatikusan az ország hitelképességének leminősítését, a befektetők elüldözését és a nagyon magas kamatlábakon történő hitelfelvételt jelentené.

– mondta Ciolacu.

A román csoda mögött masszív eladósodás áll

Noha kétségtelenül jelentős gazdasági fejlődésen ment keresztül Románia az elmúlt évtizedben, valójában jókora eladódásnak is köszönheti. Az Eurostat adatai szerint, miközben nálunk a nominális államadósság 2008 és 2023 között 19 553 milliárd forintról 48 858 milliárd forintra, azaz két és félszerezésére nőtt, Romániában ez idő alatt megtízszereződött, 66 milliárd lejről 665 milliárd lejre. Ekkora adósságnövekedést senki nem produkált az unióban.

Persze többet mond az államadósságról a GDP-arányos mutató, amely 2008-ben még a GDP 12,3 százalékát tette ki, 2023-ban 48,9 százalékát,

Mindez azért lényeges, mert mi úgy tudtunk növekedni – bár alacsonyabb ütemben, mint a románok –, hogy közben sikerült lefaragni az adósságunkból 15 százalékpontot a 2019-ig terjedő időszakban. Ennek is tudható be, hogy a korábbi négyszeres-ötszörös különbség gyakorlatilag eltűnt, és 15 százalékosra olvadt. Azaz a román teljesítmény főként eladósodásból fakadt.