Fagyok, viharok, jégverés – újabb csapás fenyegeti a gyümölcstermést
Április elején újabb, akár súlyos károkat okozó lehűlés fenyegeti a magyar gyümölcsösöket. A hét végén érkező hidegfront nyomán a jövő hét elején több térségben akár mínusz 7 Celsius-fokig is süllyedhet a hőmérséklet, ami teljes virágpusztulást okozhat – derül ki az Agroinform közleményéből.
A márciusi hideghullám még főként a korai virágzású mandulát és kajszit érintette, ám a mostani fagy szinte minden jelentős gyümölcskultúrát fenyeget. A cseresznye és a szilva már virágzik, az alma pedig zöldbimbós, pirosbimbós állapotban van – ezek mind rendkívül érzékenyek a fagykárokra. Egy mínusz 5 fokos fagy akár a virágállomány 50–60 százalékát is károsíthatja, míg mínusz 6, mínusz 7 foknál teljes termésvesztés is bekövetkezhet. A frissen kötődött gyümölcskezdemények pedig már mínusz 2 foktól károsodnak, mínusz 4 és mínusz 5 fok esetén pedig teljesen megsemmisülhetnek. Apáti Ferenc, a FruitVeB – Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet elnöke szerint
a fagyok visszatérése egyre inkább az éghajlatváltozás következménye.
Az enyhébb telek elősegítik a kártevők áttelelését, miközben a poláris örvény gyengülése miatt a sarkvidéki eredetű hideg levegő szabadon áramlik dél felé akár virágzás idején is. A fagy elleni védekezés lehetőségei korlátozottak: a hatékony megoldások – mint a légkeverés, fagyvédelmi öntözés vagy ültetvényfűtés – jellemzően csak többhektáros, iparszerű ültetvényeknél működnek, ráadásul szélcsendes időben. Az úgynevezett „szállított fagyok” ellen még ezek sem hatékonyak. A rendszerek költsége miatt jellemzően csak 3-4 millió forint feletti hektáronkénti áruérték esetén térülnek meg.
Apáti szerint hosszú távon a fagyvédelemnek ugyanúgy alaptechnológiává kell válnia, mint az öntözés vagy a növényvédelem – ezzel együtt viszont
az olcsó gyümölcs korszakának is vége lehet.
A Groupama Biztosító adatai szerint 2024-ben jégeső okozta a legnagyobb mezőgazdasági károkat, a növénytermesztést érintő kárkifizetések 58 százaléka emiatt történt. Az aszály a kárkifizetések 21 százalékát, míg a viharok további 20 százalékot tettek ki. A tavaszi fagy, felhőszakadás, tűz és árvíz együttvéve is csupán 1 százalékot értek el. A leginkább érintett növénykultúra a kukorica volt (27 százalék), ezt követte a napraforgó (16 százalék), a hibrid kukorica (14 százalék) és az őszi búza (10 százalék). Bár a gyümölcsösökben keletkezett károkat ez az összesítés kevésbé mutatja, a jelenlegi fagyveszély akár a teljes gyümölcstermés 50 százalékát is veszélyeztetheti.
Magyarországon, noha az agrárium a bruttó hazai termék 5,4 százalékát adja (szemben az EU-s 2,6 százalékkal), a növénybiztosítási szerződések száma még mindig alacsony. Különösen fontos lenne, hogy a gazdák minél korábban megkössék az éves biztosításaikat, hiszen a díj nem változik attól függően, mikor kötik a szerződést.
Ráadásul a díjtámogatott biztosítások díjának akár 70 százalékát is megtérítheti az állam,
míg az agrárkárenyhítési rendszer csak akkor fizet, ha a veszteség eléri a 30 százalékot. Ráadásul ha egy termelőnek nincs biztosítása, csak a fele kártérítésre jogosult az agrárkárenyhítési alapból. Bár a termelők már most súlyos károktól tartanak, az esetleges áremelkedésről egyelőre korai lenne beszélni.
A következő napok időjárása tehát kulcsfontosságú lesz nemcsak a gazdák, hanem az egész hazai élelmiszerlánc szempontjából. Az áprilisi fagy újabb figyelmeztetés arra, hogy a mezőgazdaság ma már nemcsak a földről, hanem az égről is szól.
