Vámháború: a magyar növekedésre hatással lehet, az inflációra kevésbé

A magyar gazdaságot a vámok bejelentése semmiképpen nem érinti kedvezően, legalább néhány tized százalékponttal biztosan csökkenti a GDP-t – mondta a Világgazdaságnak Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.

Felhívta a figyelmet, hogy a hatás két irányból érkezik:

• egyrészt a közvetlen exporton keresztül,
• másrészt pedig a legfőbb exportpiacaink teljesítményének alakulásán át.

Tavaly a magyar export 4,1 százaléka ment az Egyesült Államokba, amelyen belül legnagyobb arányt a járművek képviselték, tehát az egyébként is gyengélkedő járműgyártást érheti újabb negatív sokk. A valós exportrészesedés azonban ennél nagyobb lehet, hiszen lehet olyan termék, ami először például Németországba megy és utána az Egyesült Államokba. A német exporton belül egyébként is jelentős, 10,4 százalékos az amerikai export aránya.

Az Egyesült Államokba irányuló export nem fog megszűnni egyik napról a másikra – valamelyest csökken, de a kieső kapacitást nem lehet teljes egészében azonnal pótolni belső termelésben. A kérdés az lesz, hogy az európai és például a kínai gyártók milyen mértékben tudják a vámot áthárítani és milyen mértékben csökkenti ez a bevételüket.

Regős Gábor szerint a hazai inflációra nem lesz túl nagy hatással a hír. Ha a cégek az Egyesült Államokban elmaradó profitot itt próbálják behozni, az minimálisan növelheti az inflációt, de lehet egy ezzel ellentétes hatás is:

Ami a fő kérdés és egyben fő kockázat az infláció kapcsán az a forint árfolyamának alakulása – ha itt a vám érdemi gyengülést okozna – eddig csak kismértékűt okozott – az felfelé hajthatná az inflációt.

A növekedési várakozások tekintetben a vámoknak negatív hatása lesz, de azért akkora mértékű vélhetően nem, hogy az recessziót okozzon. Az export egy része kieshet, illetve az európai gazdaság növekedése is pár tized százalékponttal kisebb lehet, ami szintén befolyásolhatja a kivitelünket.

– vélte a szakember. Az ipar tekintetében elmondható, hogy a diverzifikáltabb szerkezet tudna sokat segíteni, illetve a gyors reakció – az egyébként nehezen előre látható – piaci változásokra.

Nem valószínű erős inflációs hatás

Molnár Dániel, az MGFÜ vezető elemzője szerint a magyar gazdaság közvetlen kereskedelmi kapcsolatai az Egyesült Államokkal földrajzi okokból kifolyólag korlátozottak, a tavalyi termékkivitelen belül Amerika súlya csupán 4,1 százalék volt,

Negatívum viszont, hogy a kivitel 28 százalékát tavaly a 25 százalékos vámtarifával sújtott közúti járművek és alkatrészeik adták, miközben nagyságrendileg csupán az export 3 százalékát tették ki azok a termékek – például a félvezetők, gyógyszerek –, amelyek most mentesülnek a vám alól. Vagyis közvetlenül legnagyobb mértékben az akkumulátor- és a járműgyártás ágazatokat érinti a mostani bejelentés. A közvetlen hatások ugyanakkor súlyosabbak lehetnek, tekintve, hogy a bejelentett intézkedések az Európai Unió gazdasági növekedését is lassítják az export korlátozásán keresztül, amelynek hatása Magyarországra is lecsorog – véli az elemző. Az MNB legutóbbi Inflációs jelentésben megjelent számításai szerint, a közvetett első körös beszállítói láncokat is figyelembe véve, a hazai kibocsátás 2,9 százaléka irányult Amerikába, amely a 7. legmagasabb érték az uniós tagországok között.

A növekedési kilátásokra a bejelentett intézkedés mindenképpen negatívan hat, bár ennek mértéke legfeljebb 1-2 tized százalékpont lehet az idei évben, ugyanakkor sok minden függ egyrészről a vállalati reakcióktól, másrészről az esetleges válaszintézkedésektől.

a vállalatok megpróbálhatják az eddigi amerikai exportot átirányítani belföldre, amely akár még az árakat is csökkentheti. Inflációs hatást az ellenintézkedések hozhatnak. Hosszabb távon a globális kereskedelem visszaesése, a kereskedelmi kapcsolatok romlása, a tőkebefektetések alakulása ronthatja a növekedési kilátásokat. Molnár Dániel szerint

Szóba jöhet egyrészről a termelés áthelyezése az államokba, ezáltal megkerülve a vámok hatását. Másrészről előtérbe kerülhetnek a költségcsökkentések is, ezzel ellensúlyozva az áremelkedés hatását. Például a magyarországi termelés továbbra is érdemben olcsóbb, mint a németországi, egyrészt a bérek, másrészt a kevésbé szigorú szabályozási környezet nyomán. Emiatt a német vállalatoknak adott esetben megérheti hazánkban növelniük a termelési kapacitásukat és odahaza csökkenteni. A termelés ilyen formájú reallokációja pozitívan hathat a hazai növekedésre és részben ellensúlyozhatja a negatív hatásokat.

Nem mindegy, milyen válaszlépések jönnek

A vám, mint gazdaságpolitikai eszköz a teljes világkereskedelemre és ezáltal a globális konjunktúrára is negatív hatást fog gyakorolni – mondta Koncz Péter, a Századvég makrogazdasági elemzője. Hozzátette, ennek mértékét azonban nehéz előre meghatározni: kérdés egyrészt, hogy a bejelentett vámok mennyire tekinthetők véglegesnek, másrészt fontos az is, hogy

Az biztosan látszik, hogy a vámok csökkenteni fogják az európai exporttermékek iránti keresletet az Egyesült Államokból. A hirtelen kieső kereslet rövid távon csökkentheti a kapacitáskihasználtságot, ami a munkaerőpiaci folyamatokra is negatív hatást gyakorolhat. A kérdés az, hogy a kieső keresletet Európa hosszabb távon képes-e a belső piaccal vagy új exportpiacokkal kiváltani. Magyarország egy kis, nyitott gazdaság, az export négyötöde az európai uniós országok felé irányul, így kulcsfontosságú, hogy az unió minél hamarabb képes legyen pótolni a kieső keresletet.

Koncz Péter kiemelte, hogy az inflációs várakozásokat nem az Egyesült Államok által kivetett vámok, hanem sokkal inkább az arra irányuló válaszlépések fűthetik. Amennyiben az Európai Unió egységesen és széleskörűen fellép az amerikai termékekkel szemben, az a teljes európai inflációs pályát megemelheti. Az elemző felhívta a figyelmet a másik fontos kérdésre: a forintárfolyam alakulására. Mint mondta:

Nehéz megjósolni, hogy a vámháború milyen hatással járhat, a nagy elemzőházak inkább leértékelődési veszélyt látnak a feltörekvő piacok devizáinál. Abban, hogy ez tényleg bekövetkezik-e vagy erősödni fog a hazai valuta, azt nagyban befolyásolja egyrészt az amerikai kamatpálya, másrészt pedig az EU-s gazdaság rezilienciája.

A gazdasági semlegesség jó kitörési pont lehet

Fontos látni, hogy Magyarország a legfontosabb exporttermékek esetében az ellátási lánc közepén helyezkedik el, így leginkább az a kulcsfontosságú, hogy a számunkra meghatározó, elsősorban autóipari vállalatok képesek lesznek-e új piacot találni a termékeiknek – tette hozzá az elemző. A gazdasági semlegesség politikája hosszabb távon kitörési pontot jelenthet a magyar gazdaságnak, azonban jelenleg a magyar gazdaság strukturális adottságai és az európai piachoz való kötöttsége miatt a legfőbb kitörési pontot a közös uniós fellépés jelentheti.

Összességében még nagyon sok a bizonytalanság, de jelenlegi tudásunk szerint Amerika vámpolitikája a teljes világgazdaság növekedését lassítani fogja, továbbá az inflációs várakozásokat is tovább emeli – véli Koncz Péter. Kiemelte:

Vámháború: mindenki ellenlépésre készül

A lépésre előzetesen számítani lehetett, ám mégis óriási visszhangot váltott ki.

1. Georgia Meloni, olasz kormányfő az elsők között reagált, helytelenítve Trump vámjait, amelyek szerinte egyik fél érdekeit sem szolgálják. „Ezért minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy megállapodásra jussunk az Amerikai Egyesült Államokkal, hogy elkerüljük a kereskedelmi háborút, amely elkerülhetetlenül gyengítené a nyugati világot más globális szereplőkkel szemben” fogalmazott.
2. A kínai kereskedelmi minisztérium közleményében a vámtarifák azonnali eltörlését követelte, és közölte, hogy Trump vámjai „tipikus egyoldalú bántalmazó gyakorlatot jelentenek”.
3. A megbízott dél-koreai elnök, Han Dokszu rendkívüli támogatási intézkedéseket rendelt el az érintett iparágak és vállalkozások számára, beleértve az autóipart.
4. Súlyosan érintik Japánt is a vámok, a ország kereskedelmi minisztere ugyancsak válaszlépéseket ígért konkrétumok nélkül.

Természetesen a világ tőzsdéi sem maradtak ki a hullámverésből. Az amerikai és európai határidős részvényindexek a dollárral együtt zuhantak a bejelentést követően, de estek az ázsiai részvények is. A német DAX és párizsi tőzsdeindex is 2,2 százalékkal zuhant a tőzsdenyitás előtti elektronikus kereskedésben. Emiatt egyre több elemző már egy globális recessziót vetített előre.