Magyarország valódi autópálya-nagyhatalom, de még mindig űrtávolságra vannak a hollandok
Valódi autópálya nagyhatalommá nőtte ki magát az évek alatt Magyarország: 2023-ban 1870 km hosszú autópálya-hálózattal rendelkeztünk, szemben a hazánknál fejlettebb Ausztriával, ahol ez a szám mindössze 1749 km – derül ki az Eurostat 2023-as, nemrégiben frissített adataiból.
Autópálya-nagyhatalom lettünk: mintegy 700 km gyorsforgalmi épült 2010 óta
Magyarországon ha van, ami politikai ciklusokon átívelő, sikeres programnak tekinthető, az mindenképpen az autópálya és gyorsforgalmi utak építése. Azt meg kell azonban jegyezni, hogy ebben is történt némi korrekció a legutóbbi kormányváltás óta. 2010 óta ugyanis döntően az autópályáknál alacsonyabb rendű utak épültek.
Nagyságrendileg is mintegy 700 km-rel bővült a hazai gyorsforgalmi hálózat az elmúlt tizenöt évben, így megépült az M25-ös, M30-as, M44-es, M76-os, M85-ös, M86-os, az M4-es több szakaszon, továbbá megvalósult a 67-es és 21-es főutak négysávosítása.
Legutóbb egy több évtizedes álom vált valóra az M44-es autóút befejezésével. A több mint 500 milliárdba kerülő beruházásnak köszönhetően Békéscsaba bekapcsolódott a gyorsforgalmi vérkeringésbe, így már végig gyorsforgalmin lehet közlekedni Békéscsaba és Budapest vagy Békéscsaba és Szeged között.
Nemcsak gazdasági, hanem autópályák terén is megmaradt a vasfüggöny
Jól látható viszont, hogy Kelet-Közép-Európa továbbra is el van maradva a nyugati országokhoz képest az autópálya-hálózat, ami összefügghet a gazdasági és fejlettségbeli különbségekkel:
- Horvátországban 1341,
- Szlovákiában 948,
- Szlovéniában 616,
- Romániában pedig 997 kilométer autópálya épült (azóta a románok is már átlépték az ezres határt).
Persze vitatni, hogy mekkora gazdasági haszna van az autópályák építésének, mindenesetre sokatmondó, hogy a nyugat-európai fejlett államok – Belgium, Hollandia vagy Németország – még mindig másfél-kétszer, akár háromszor sűrűbb autópálya-hálózattal rendelkeznek, mint Magyarország.
Míg hazánkban ezer négyzetkilométerre 20 kilométer autópálya jut, addig ez a szám Németországban 37, Dániában és Spanyolországban pedig 31 kilométer.
Az igazán sűrűn lakott Benelux-államokban egészen extrém szám jön ki: Belgiumban 58, míg Hollandiában 67 kilométer ezer négyzetkilométerre.
Hogy szemléltessük: Hollandia kevesebb mint fele akkora területen fekszik, mint hazánk, ehhez képest közel 1000 kilométerrel több autópályával bír (összesen 2793 kilométerrel).
Tovább bővülhet a magyar hálózat, de máshol lesz a hangsúly a jövőben
Mindez megerősíti, hogy a közel 2000 kilométeres magyar gyorsforgalmi úthálózatnak van hova fejlődnie, területarányosan az ország még 1000 kilométert simán elbírna. Ami biztató, hogy Magyar Koncesssziós és Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-nek az állammal kötött koncessziós szerződés értelmében 272 km autópályát és autóutat kell megépíteni.
Így az M200-as, M8-as, valamint az M4-es szintén a koncessziós társaság tízéves tervének része.
Ezekkel tehát 2034-ig bőven 2000 kilométer fölé juthat a magyar gyorsforgalmi úthálózat. Azt azonban hozzá kel tenni, hogy lecsengtek a nagy autópálya-építések, a jövőben sokkal inkább a kapacitás bővítésen lesz a hangsúly. Ennek köszönhetően indul el idén az M1-es bővítése, majd 2027-től az M7-es, végül legutoljára pedig az M3-as autópályák bővítése.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.