Plusz áramot és vizet hozunk majd Szlovákiából - küszöbön a megállapodás Bős-Nagymarosról
Szerdán már 11. tárgyalási fordulónál járt a szlovák féllel a bős–nagymarosi vízlépcsőről szóló jogvitánk rendezése – közölte Czepek Gábor energiaügyi miniszterhelyettes. A kulcskérdés a magyarországi árambehozatal és az országba érkező víz mennyiségének növelése.
Tájékoztatása szerint a felek egyre közelebb vannak a lezáráshoz. Június 30-ig egy előzetes megállapodást terveznek kötni a főbb tartalmi pontokról. „A két legfontosabb célunk nem változott és ezt meg is valósítjuk: plusz áramot és vizet hozunk be az országba. Mi nem zöld ideológiákban gondolkozunk, hanem teszünk azért, hogy döntéseinkkel egyszerre szolgáljuk az ország energiaellátásának biztonságát és a környezetvédelmi céljainkat” – jelentette ki a miniszterhelyettes.
Két nyitott pont azonban még van, Czepek Gábor ezeket nem nevezte meg.
Mint hozzátette, győri születésűként szívügye ez a projekt. Mindent megtesz annak érdekében a kollégáival, hogy mielőbb és sikeresen tető alá hozzák a nemzetközi megállapodást.
A tárgyalások tavaly márciusban kezdődtek, Apponyban. A megbeszéléseken Czepek Gábor a magyar–szlovák energetikai infrastruktúra fejlesztéséért felelős kormánybiztosként vett részt szlovák tárgyalópartnerével, Andrej Kasanával, a bős–nagymarosi vízerőműrendszer építéséért és üzemeltetéséért felelős kormánymegbízottal.
Az akkori bejelentés szerint Czepek Gábor kiemelt feladata, hogy kétoldalú egyeztetések útján feltárja a kompromisszumos megoldás lehetőségeit a bősi erőmű ügyében több évtizede fennálló vitás kérdésekben. A magyar–szlovák kapcsolatok biztató alakulása az első megbeszélés tapasztalatai szerint is kedvező alapot teremthet a rég időszerű megállapodásra.
Több évtizede állt le a Bős–Nagymaros-projekt
A nagymarosi építkezést 36 éve függesztették fel, a mindkét fél számára elfogadható megoldás pedig mindmáig várat magára, például
- a Duna vízhozamának megosztásában
- vagy energetikai kérdésekben.
Magyarország és Szlovákia adottságai, kihívásai szakpolitikai szempontból jórészt hasonlóak, helyzetüket összességében inkább jellemzi az egymásrautaltság és érdekazonosság. A kormánymeghatalmazottak megállapodásuk szerint kormányaiknak javasolják, hogy intenzív és dinamikus párbeszédet folytassanak a kapcsolódó ügyek áttekintéséhez és a közös célok eléréséhez.
Vitézy Dávid: minden magyar érezni fogja az uniós források hatását – itt a friss bejelentés
