Bejelentés: Magyarországra helyezi európai központját a BYD
„A jövő autóit Magyarországon gyártják” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök csütörtöki sajtójátékoztatóján, miután hivatalában fogadta Vang Csuan-fut, a BYD vállalat elnök-vezérigazgatóját.
Orbán Viktor beszédében emlékeztetett, hogy két éve járt Kínában a BYD-nál, és a mostani megállapodások mutatják, hogy sokat dolgoztak.
Mint mondta, 1990 után sikeresen építette fel az autóiparát Magyarország, most a következő fázisába léphet a hazai autógyártás. Úgy véli, ha a jövőről kell beszélni, új technológiák megjelenésével kell foglalkozni. Ebből a korszakból nem akarunk kimaradni, és be kell kapcsolódnunk az eletromobilitásba. Egy új technológia bevezetésekor vannak hullámvölgyek és hullámhegyek. Ebben a technológiában Kínának vezető szerepe van, ezért építi ki a kapcsolatát hazánk a távol keleti országgal. Hazánk csatlakozott az Egy övezet, egy úthoz – tette hozzá.
Az eseményen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és a BDY képviselője stratégiai együttműködési megállapodást írt alá a magyar kormány és az autógyártó nevében.
Magyarország vonzó befektetési célpont, látszik ez azon is, hogy a világ legnagyobb autómárkái jönnek ide
– emelte ki Vang Csuan-fu –, ezért döntöttek úgy, hogy európai központjukat ide hozzák. Felhívta a figyelmet, hogy 2000 új munkahelyet teremt a beruházás. Arról is beszélt, hogy három fő funkciója van a központnak:
- a szolgáltatás,
- a tervezés
- és a fejlesztés.
Az autógyártó legfőbb vezérigazgatója az éjjel érkezett Magyarországra, Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési ügynökség vezérigazgatója fogadta a ferihegyi repülőtéren.
Mintegy százmilliárd forint értékű beruházást jelentett be a BYD kínai autógyártó, amelynek keretében a cég a magyar fővárosba telepíti az európai vállalati és fejlesztési központját - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
A tárcavezető arról számolt be, hogy a világ legnagyobb és legsikeresebb elektromos autógyártójának számító BYD úgy döntött, hogy az európai vállalati központját és a fejlesztési központját is Budapestre hozza. "Ez összesen egy százmilliárd forintos beruházás, amelyhez a kormány húszmilliárd forintos támogatást tervez biztosítani" - tájékoztatott. "Ebben az új európai központban és fejlesztőközpontban összesen kétezer új munkahely jön létre. És ennek a kétezer munkahelynek a 90 százalékát felsőfokú végzettségű munkavállalók fogják betölteni, akik alapvetően mérnöki végzettséggel rendelkeznek" - tette hozzá.
Ahogy arról a Világgazdaság beszámolt, a BYD azt tervezi, hogy az akkumulátoros járművek mellett plug-in hibrid elektromos autókat is gyártani fog az Európába tervezett üzemeiben, köztük az épülő szegedi gyárban. Ez nem meglepő, mivel a cég nagy mennyiségben exportált tölthető (plug-in) hibrideket az Európai Unióba és az Egyesült Királyságba.
Mint ismert, a szegedi BYD-gyár mintegy 4,5 milliárd dollárból valósul meg, és várhatóan évi 200 ezer járművet fog gyártani 2025 végétől. A teljes termelést ennél jóval nagyobbra, 350 ezer darabra tervezik. A kínai üzem a megyei jogú város külső részén, egy 300 hektáros telephelyen jön létre. Az első BYD pedig várhatóan 2025 második felében gördül le a gyártósorról.
Trump vámjai itt jól jöttek Magyarországnak
A BYD-t a magas vámokkal fogják vissza az amerikai piacon, és 17 százalékos importvámmal néz szembe Európában is. Ez arra késztette a vállalatot, hogy helyi gyárakba, például a magyarországiba fektessen be. A kínai autógyártó a következő években egy törökországi létesítmény építését is megkezdi.
Magyarországon számos kínai vállalat ruház be, például a CATL akkumulátoróriás, amely az elektromosautó-akkuk terén a világ legnagyobb gyártója. A cég egy 7,6 milliárd dolláros gyárat épít Debrecenben, és ezzel is szeretné megerősíteni pozícióját a kontinens akkumulátoriparában.
Nyereségesen indította az évet a BYD
A BYD 2025 első negyedévében 170,36 milliárd jüan bevételt ért el, ami 36 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. A kínai autógyártó nettó nyeresége megduplázódott éves szinten, és 9,15 milliárd jüant tett ki, ezzel felülmúlta az elemzők 8,1 milliárd jüanos becslését.
