Megoldás van, de egyáltalán megéri szigetelni a faházat? Amikor például lepottyan a szigetelés, akkor biztosan nem

A klíma változásával megjelent a faházak hőszigetelése iránti igény. Régen az embereknek télen az eszük ágában sem volt kimenni a nyaralóba, ahol nem vagy alig volt fűtés, sok volt a kényelmetlen, egyszerű megoldás, esetleg kádat sem szereltek be, a vizet pedig az ősz végén elzárták. Ám egyre melegebbek a telek, többen és gyakrabban használják a nyaralónak épült házat télen is. Nemcsak az jelenik meg elvárásként, hogy télen a meleg bent maradjon a házban, hanem az is, hogy nyáron kint maradjon. Vagyis a hőszigeteléssel szembeni elvárás ez esetben is kettős.

„Mindenképpen megéri ezeket az épületeket is hőszigetelni” – szögezte le a Világgazdaság érdeklődésére Gulyás Gergely, a Mapei termékfelelősi osztályának védő- és dekorációs bevonatokért felelős munkatársa. Mint elmondta, egy kis klímaberendezéssel is elérhető a kívánt cél, az ilyen faházak felülete azonban speciális.

Aligha kap minősítést, ami percek alatt porig ég

A fal szerkezete vagy valamilyen rétegelt anyagból készült, régebben pedig OSB-ből, ami gyantából és faforgácsból áll. Hőszigetelő rendszert viszont rendszergaranciával csak minősített falazatra lehet építeni. A könnyűszerkezetes házaké nem ilyen, mert a minősítés egyik feltétele a minimum 45 perces tűzállóság. 

Nemhogy a 45 percet nem bírja, valószínűleg a négy és felet sem. Nem tudjuk, nem vizsgáltuk. Többek között ezért is építik úgy az ilyen típusú épületeket, hogy a rétegelt lemezek illetve az OSB közé 15-20 centi ásványgyapotot tesznek, hiszen még a hőszigetelésnél is fontosabb, hogy ne gyulladjon ki a ház. Ezért faházra nincs konkrét hőszigetelő rendszer, így a klasszikus törvényi értelemben vett rendszergarancia sincs. Megoldás persze van.

Faházak hőszigetelése: nem mindegy, milyen ragasztót választunk

Nagyon sokan elkövetik például azt a hibát, hogy a polisztirol lemezeket a hagyományos hőszigetelő rendszerekhez használt ragasztóval rögzítik a faházra. Az ilyen lemez azonban utána le fog esni, mert ezen a felületen a cementes ragasztó közvetlenül nem tud megtapadni. A Mapei javaslata az – hangsúlyozva, hogy a cégnek erre rendszere és garanciája sincs –, hogy a tulajdonos először egy alapozóval kezelje a fafelületet. Első lépésben hosszában, majd száradás után keresztben is át kell kenni. Ezzel az alapozóval érhető el, hogy a ragasztó úgy ragadjon a fára, mint egy hagyományos, kőporos vagy vakolt felületű családi ház falára.

Az újabb száradás után már a hagyományos ragasztóval rögzíthető rá a polisztirol. Ha azonban valaki nem szeretne alapoztatni, még mindig van egy lehetősége. Ez esetben egy speciális ragasztóhabot kell használnia. A Mapei ilyen terméke kifejezetten

• fa,
• fém,
• üveg
• és parafa

ragasztására szolgál. Négyzetméterenként 12 tonnás ragasztóereje van. A hőszigetelő lemezre Gulyás Gergely magyarázata szerint a ragasztóhabot angol zászlóhoz hasonló ábrában kell fújni: körbe a tábla széleit, majd vízszintesen és függőlegesen, továbbá átlósan is el kell látni ragasztóhabbal. Vannak persze, akik más betűk vagy éppen hullámvonal mentén fújják be a habbal a falat, de a Mapei az angol zászlós módszert javasolja. „Aki ezt használja, az önmagában a szigetelőpanelt soha nem fogja tudni leszedni, csak fallal együtt viheti” – mutatott rá a cég illetékese.

A dübel fajtája sem mindegy 

Fontos, hogy ez esetben nem a hagyományos, beütő vagy fémszeges dübelt kell használni, hanem facsavarost. Az ilyen facsavar végén van egy műanyag tányér, ezekkel kell rögzíteni a ragasztás után a polisztirolt. Szintén fontos, hogy négyzetméterenként ebből is hat darab kell, mert minden tábla szélét és közepét rögzíteni kell, pont úgy, mint a hagyományos hőszigetelő rendszer esetében. Ekkor, mint Gulyás Gergely szemléltette, a szigetelőpanel tartóssága örök élet plusz három nap.