HazAI insightok: így gondolkoznak a magyar cégek a mesterséges intelligencia bevezetéséről
A mesterséges intelligencia (MI) egyre inkább meghatározza a vállalati döntéshozatalt világszerte, és ez alól a hazai szektor sem kivétel. Ezzel a témával foglalkozott a Trendency szakmai reggelije, a HazAI insightok – Breakfast with Trendency. Az eseményen három előadás keretében kaptak képet a résztvevők arról, hogyan és milyen mértékben jelenik meg a mesterséges intelligencia a magyar vállalatok működésében, és milyen gyakorlati tapasztalatokat szereztek eddig az alkalmazásával kapcsolatban.
Az első előadást Balázs Kinga és Kovács Lívia, a Trendency senior kutatói tartották, és friss kutatási eredményeken keresztül mutatták be, milyen attitűdök mentén viszonyulnak a hazai cégek az MI-hez. A felmérés szerint három jellegzetes szegmens rajzolódik ki: a szkeptikusok, az óvatos bevezetők és a tudatos MI-használók. Az adatok azt mutatják, hogy a magyar vállalati szféra nagy része még mindig kivárásra játszik, ugyanakkor egyre több szereplő kezd aktívan MI-megoldásokat integrálni. A kutatás nemcsak a bevezetési hajlandóságot vizsgálta, hanem azt is, milyen belső erőforrásokat, kockázatokat és kihívásokat látnak a cégek az MI használata kapcsán.
A felmérés egyik legfontosabb tanulsága, hogy
az MI-bevezetések nem technológiai oldalról, hanem jellemzően felülről lefelé, vezetői szintről indulnak, és az átalakulás egyik kulcsszereplője az általuk „MI evangélistáknak” nevezett belső bajnok.
Ezek a munkatársak segítik a szemléletformálást, az edukációt és a technológia elfogadtatását a szervezetben. A tudatos MI-használó cégek nemcsak az adatbiztonságra és a jogszabályi megfelelésre figyelnek, hanem képesek teljesítménymutatókra épülő (Key Performance Indicator – KPI) mérésben is gondolkodni. Még ha jelenleg sok esetben ez még kezdetleges formában történik is, a trend egyértelmű: az MI nem csupán kísérletezési téma, hanem egyre inkább a vállalati növekedés eszköze.
A második előadást Sólyom Balázs, a Trendency Chief Data Officere tartotta. Előadásában tizenkét fiktív karakteren keresztül vázolta fel, hogy milyen típusú szereplők jelenhetnek meg egy vállalatban az MI-bevezetés során – a stratégia nélküli lelkesedőtől a technológiai szkeptikusig. A példák rávilágítottak arra, hogy a sikeres MI-integrációhoz nem elég a technológia, szükség van a szervezeten belüli szerepek és ellentétek tudatos kezelésére is. Sólyom Balázs kiemelte: a technológia már készen áll, az emberi oldal azonban gyakran még nem tart ott, hogy valóban hatékonyan használja ki a mesterséges intelligencia nyújtotta lehetőségeket.
A záró előadásban Szakal Ádám, a Trendency Data Scientist Chapter Leadje a vállalati MI-alkalmazás korlátairól és reális szerepéről beszélt. Felhívta a figyelmet arra, hogy a generatív MI iránti lelkesedés könnyen túlzott elvárásokat szülhet. Rámutatott, hogy bizonyos feladatokat gyakran hatékonyabban lehet emberi munkával elvégezni, mint hosszasan optimalizált promptokkal.
A mesterséges intelligencia valódi értéke szerinte akkor jelenik meg, ha azt nem öncélúan, hanem a szervezet konkrét igényeihez és működéséhez igazítva alkalmazzák.
A HazAI insightok esemény összegzéseként elmondható: miközben a mesterséges intelligencia alkalmazása egyre gyorsabban terjed, a magyar vállalatok körében jelentős különbségek figyelhetők meg az érettség, a stratégiai gondolkodás és a gyakorlati bevezetés szintjei között. A rendezvény célja az volt, hogy valós tapasztalatokon alapuló, árnyalt képet nyújtson az MI hazai integrációjáról. A Trendency által bemutatott kutatás és esettanulmányok ehhez nyújtottak releváns, a döntéshozók számára is hasznosítható támpontokat.
