Új lehetőségek nyílnak a magyar IT-cégek előtt

A Donald Trump hatalomra lépésével felálló új amerikai gazdasági paradigma a legtöbb iparágat embert próbáló feladatok elé állította, ám a változás eközben – mint mindig – új lehetőségeket is teremt, például az európai s azon belül a régiós, illetve magyar IT-cégek számára is – mondta el a héten tartott TechInvest konferencián Zakár Tivadar, a Budapesti Értéktőzsde kijelölt tanácsadójaként működő Univerz Invest Zrt. cégvezetője.

A hazai IT-cégeknek is oszthatnak lapot

Az amerikai elnök által drasztikusan megemelt vámtarifák, a közszférából történő elbocsátások (DOGE), valamint a területi követelések egyfajta globális bizalomvesztéshez vezettek az Egyesült Államokkal szemben, aminek következtében az ott dolgozó alap- és alkalmazott kutatók mintegy háromnegyede jelezte, hogy szívesen költözne külföldre.

További következményként jelentkezett, hogy az amerikai kötvénypiaci hozamok emelkedni kezdtek, és a tőkeáramlás iránya is változóban van, azaz az Egyesült Államokból történő kiáramlás vált jellemzőbbé, amit az alternatív piacok iránti érdeklődés élénkülése kísér.

Az általánosabb paradigmaváltás mellett jelentős hatást váltott ki a technológiai cégek háza táján az amerikai felhőtörvény is, melynek rendelkezései az Egyesült Államok hatóságainak hozzáférést biztosítanak a tengerentúli felhőkön tárolt adatokhoz. Európának erre is reagálnia kell.

Leesett a tantusz Európában

Amint a vén kontinensen leesett a tantusz, hogy a felhőtörvény mit jelent az adatbiztonság szempontjából, azonnal megnőtt az európai felhőadatközpontok iránti igény, és persze van hová fejlődni, hiszen az EU adatközpontpiacán a Google, az AWS (Amazon Web Service) és a Microsoft triumvirátusnak nem kevesebb mint 61 százalékos részesedése van. 

A kihívást jól illusztrálja a Microsoft reakciója: Bill Gates cége uniós ügyfeleinek újabb biztosítékokat nyújtana az adatvédelem terén, miközben európai felhő- és MI-infrastruktúráját is bővítené, az adatközpontjait pedig 16 európai országban 40 százalékkal kívánja növelni.

Az EU nekilátott az űrtechnológia és a kommunikációs infrastruktúra fejlesztésének is, 10,6 milliárd euró mehet a műholdprogramra, melynek keretében 290 műholdat állítanának pályára, az Ariane-6 (Iris2) rakétákat pedig 13-szor lőnék ki a világűrbe. Európában 2024-ben 80 milliárd dollárt költöttek űrprojektekre, ami 17,1 százalékos növekedésnek felel meg éves bázison.

Európa nagyobb szerepet akar a csipgyártásban is 

Hasonló lehetőségek kínálkoznak az európai csipgyártásban is, ahol a földrész eddig szintén meglehetősen marginális szerepet játszott, hiszen a 10 nanométernél keskenyebb csipek 90 százaléka Tajvanról származik. Az amerikai–kínai geopolitikai feszültségek és a Covid-járványban megtapasztalt ellátási zavarok ellenben ráirányították a figyelmet az ebben rejlő veszélyekre.

Mivel pedig a TSMC, a Samsung és az Intel eddig annak dacára sem sietett az EU-s beruházásokkal, hogy Kína eközben megtöbbszörözi a kapacitásait, az EU-nak saját rezidens vállalatait kell beizzítania.

Ebben a körben szóba jöhet 

• a Bosch, 
• az Infineon 
• és az ASML is, 

ám ez még nem minden, lévén az új csipekhez, akárcsak az űrprogramok beindításához