Itt az MNB döntése: változatlanok maradtak a kamatok
Nem változtatott a monetáris kondíciókon a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa, amely a mai kamatdöntő ülésén szinten tartotta a 6,5 százalékos alapkamatot. A döntés megfelel az elemzői várakozásoknak , akik előzetesen arra hívták fel a figyelmet, hogy sem az infláció folyamatok, sem a pénzpiaci környezet nem teszi lehetővé a monetáris lazítást. A mai döntést azt is jelenti, hogy tavaly október óta a mostani volt a nyolcadik egymást követő hónap, hogy szünetelteti a kamatvágásokat a jegybank.

Továbbra is szigorú hangvétel jellemzi az MNB üzeneteit
Annak ellenére, hogy márciustól új jegybanki vezetés irányítja a haza monetáris politikát, mit sem változott, továbbra is szigorú az MNB kommunikációs hangvétele. Ennek főként két oka van:
- Tavaly szeptember óta lelassult a globális dezinflációs trend, emiatt ismét megjelent az infláció réme. Februárban idehaza 5,6 százalékon, jóval magasabban tetőzött a fogyasztói árindex, mint arra a jegybank előzetesen számított, ráadásul azóta sem tért vissza a jegybank 4 százalékos célsávjába. Legutóbb áprilisban 4,2 százalékos volt, ami leginkább az árrésstopnak köszönhető.
- A pénzpiacokon továbbra is nagyfokú bizonytalanság jellemzi, az amerikai elnökválasztási kampánnyal egy időben jelentős tőkekivonás kezdődött meg a feltörekvő piacokról. Bár úgy tűnt, hogy Donald Trump kinevezése után a befektetői bizalom, ha lassan is helyreállhat, a vámháború ismét felkorbácsolta a piaci kedélyeket, ami természetesen a hazai fizetőeszközre is hatással volt.
A forintos április eleje óta nem tud visszatérni a 400-as szint alá, cikkünk írásakor is még 404,2-nél járt a kurzus a bankközi devizapiacon.
Fontos hozzátenni, hogy a vámháborúval kapcsolatos félelmek a legutóbbi kamatdöntés óta mérséklődtek, köszönhetően például az USA–Egyesült Királyság vagy az USA–Kína kereskedelmi megállapodásoknak. A forint relatív pozícióját javította, hogy a cseh és a lengyel jegybank is kamatot vágott az elmúlt időszakban, miközben az EKB-val kapcsolatos kamatvárakozások sem változtak, azaz folytatódó kamatcsökkentést áraz a piac.
Jelenleg a Fed politikája rontja csak el az összképet, Powell továbbra is óvatos hangnemet üt meg, és a bizonytalanság szerepét hangsúlyozza kommunikációjában. Így habár a forint erősödött, a külső környezet változatlanul volatilisnek tekinthető, ami továbbra is kivárásra sarkallhatja a monetáris tanácsot. Ugyanakkor kedvező hír, hogy az utóbbi időben meglepően
jól állja a sarat a forint.
A stabilabb árfolyamban talán szerepe lehet a lengyel jegybank kamatcsökkentésének: ezáltal kamatelőnyünk növekedett, ami támaszt jelent a forintnak. Ugyanakkor optikailag szebb lenne a mostaninál egy néhány forinttal erősebb, hármassal kezdődő árfolyam.
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő közgazdásza szerint az eddigi kommunikáció alapján ezt az MNB várhatóan nem hangsúlyozza majd az árfolyamot, hanem marad az eddigi szigorú hangnem, azaz az infláció letörésére, a cél elérése fókuszál. Ez azért is van, mert ha a forintra ennyire ráirányítaná a figyelmet, az felhívás lenne a piac számára, hogy ideje pozíciókat felvenni a forint ellen.
Tovább mérséklődhet az infláció, de ez aligha hatja meg az MNB-t
Elemzői várakozások szerint tovább enyhülhet az inflációs nyomás, és visszatérhet az áremelkedési ütem a jegybanki toleranciasávba a bankokkal és telekommunikációs cégekkel történt megállapodások, illetve az üzemanyagárak további mérséklődése nyomán. Ugyanakkor még ezzel együtt is az infláció az év végéig a tolerancia sáv felső széle körül ingadozhat, amely óvatosságra intheti a jegybankot. Annál is inkább, mert az MNB-nek nemcsak a jelen, de a jövő inflációját is néznie kell, egy-két évre előre, és félő, hogy az árrésstopok kivezetése után ismét megugrik a fogyasztói árindex.
Nagy kérdés, hogy idén lesz-e tere kamatcsökkentésnek, a Gránit Alapkezelő közgazdásza szerint ahhoz, hogy a monetáris politika lazítani tudjon, több feltétele is van:
- az árrésstopokat ki lehessen vezetni, azaz az infláció piaci eszközökkel is alacsonyan tudjon maradni.
- stabil, a mostaninál kicsivel erősebb árfolyam,
- az ország kockázati megítélésének javulása, uniós forrásokhoz való hozzáférés, alacsonyabb költségvetési hiány.
Mindenesetre várakozásai szerint az idén nem várható lazítás, ezt sem az inflációs folyamatok, sem a kockázati megítélés nem teszi lehetővé.
A mai döntés hátteréről 15 órától tart sajtótájékoztatót Varga Mihály, az MNB elnöke, az eseményt élőben közvetítjük.


