BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Itt az MNB döntése: változatlanok maradtak a kamatok

Megtartotta kamatdöntő ülését a monetáris tanács, amely a várakozásoknak megfelelően változatlanul hagyta az alapkamatot. Tavaly október óta ez volt a nyolcadik egymást követő hónap, hogy szünetelteti a kamatvágásokat az MNB. A döntés hátteréről 15 órától Varga Mihály jegybank elnök tart tájékoztatót.

Nem változtatott a monetáris kondíciókon a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa, amely a mai kamatdöntő ülésén szinten tartotta a 6,5 százalékos alapkamatot. A döntés megfelel az elemzői várakozásoknak , akik előzetesen arra hívták fel a figyelmet, hogy sem az infláció folyamatok, sem a pénzpiaci környezet nem teszi lehetővé a monetáris lazítást. A mai döntést azt is jelenti, hogy tavaly október óta a mostani volt a nyolcadik egymást követő hónap, hogy szünetelteti a kamatvágásokat a jegybank.

Budapest,,Hungary,-,March,22,,2020:,Building,Of,The,Hungarian, MNB, Magyar Nemzeti Bank
jegybank, alapkamat, kamatdöntés
vállalati hitelezés
Fotó: Shutterstock

Továbbra is szigorú hangvétel jellemzi az MNB üzeneteit

Annak ellenére, hogy márciustól új jegybanki vezetés irányítja a haza monetáris politikát, mit sem változott, továbbra is szigorú az MNB kommunikációs hangvétele. Ennek főként két oka van:

  1.  Tavaly szeptember óta lelassult a globális dezinflációs trend, emiatt ismét megjelent az infláció réme. Februárban idehaza 5,6 százalékon, jóval magasabban tetőzött a fogyasztói árindex, mint arra a jegybank előzetesen számított, ráadásul azóta sem tért vissza a jegybank 4 százalékos célsávjába. Legutóbb áprilisban 4,2 százalékos volt, ami leginkább az árrésstopnak köszönhető.
  2. A pénzpiacokon továbbra is nagyfokú bizonytalanság jellemzi, az amerikai elnökválasztási kampánnyal egy időben jelentős tőkekivonás kezdődött meg a feltörekvő piacokról. Bár úgy tűnt, hogy Donald Trump kinevezése után a befektetői bizalom, ha lassan is helyreállhat, a vámháború ismét felkorbácsolta a piaci kedélyeket, ami természetesen a hazai fizetőeszközre is hatással volt.

A forintos április eleje óta nem tud visszatérni a 400-as szint alá, cikkünk írásakor is még 404,2-nél járt a kurzus a bankközi devizapiacon.

Fontos hozzátenni, hogy a vámháborúval kapcsolatos félelmek a legutóbbi kamatdöntés óta mérséklődtek, köszönhetően például az USA–Egyesült Királyság vagy az USA–Kína kereskedelmi megállapodásoknak. A forint relatív pozícióját javította, hogy a cseh és a lengyel jegybank is kamatot vágott az elmúlt időszakban, miközben az EKB-val kapcsolatos kamatvárakozások sem változtak, azaz folytatódó kamatcsökkentést áraz a piac.  

Jelenleg a Fed politikája rontja csak el az összképet, Powell továbbra is óvatos hangnemet üt meg, és a bizonytalanság szerepét hangsúlyozza kommunikációjában. Így habár a forint erősödött, a külső környezet változatlanul volatilisnek tekinthető, ami továbbra is kivárásra sarkallhatja a monetáris tanácsot. Ugyanakkor kedvező hír, hogy az utóbbi időben meglepően 

jól állja a sarat a forint.

A stabilabb árfolyamban talán szerepe lehet a lengyel jegybank kamatcsökkentésének: ezáltal kamatelőnyünk növekedett, ami támaszt jelent a forintnak. Ugyanakkor optikailag szebb lenne a mostaninál egy néhány forinttal erősebb, hármassal kezdődő árfolyam. 

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő közgazdásza szerint az eddigi kommunikáció alapján ezt az MNB várhatóan nem hangsúlyozza majd az árfolyamot, hanem marad az eddigi szigorú hangnem, azaz az infláció letörésére, a cél elérése fókuszál. Ez azért is van, mert ha a forintra ennyire ráirányítaná a figyelmet, az felhívás lenne a piac számára, hogy ideje pozíciókat felvenni a forint ellen.

Tovább mérséklődhet az infláció, de ez aligha hatja meg az MNB-t

Elemzői várakozások szerint tovább enyhülhet az inflációs nyomás, és visszatérhet az áremelkedési ütem a jegybanki toleranciasávba a bankokkal és telekommunikációs cégekkel történt megállapodások, illetve az üzemanyagárak további mérséklődése nyomán. Ugyanakkor még ezzel együtt is az infláció az év végéig a tolerancia sáv felső széle körül ingadozhat, amely óvatosságra intheti a jegybankot. Annál is inkább, mert az MNB-nek nemcsak a jelen, de a jövő inflációját is néznie kell, egy-két évre előre, és félő, hogy az árrésstopok kivezetése után ismét megugrik a fogyasztói árindex.

Nagy kérdés, hogy idén lesz-e tere kamatcsökkentésnek, a Gránit Alapkezelő közgazdásza szerint ahhoz, hogy a monetáris politika lazítani tudjon, több feltétele is van:

  • az árrésstopokat ki lehessen vezetni, azaz az infláció piaci eszközökkel is alacsonyan tudjon maradni.
  • stabil, a mostaninál kicsivel erősebb árfolyam,
  • az ország kockázati megítélésének javulása, uniós forrásokhoz való hozzáférés, alacsonyabb költségvetési hiány.

Mindenesetre várakozásai szerint az idén nem várható lazítás, ezt sem az inflációs folyamatok, sem a kockázati megítélés nem teszi lehetővé.

A mai döntés hátteréről 15 órától tart sajtótájékoztatót Varga Mihály, az MNB elnöke, az eseményt élőben közvetítjük.

 

 

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.