Itt tart az Európai Unió: nyíltan hirdeti, hogy meg tudja kerülni Magyarországot az egyik legfontosabb döntésben

Szokatlanul nyílt interjút adott az Európai Unió vezető diplomatája a Financial Timesnak. Kaja Kallas ebben az Európára váró egyik legfontosabb gazdasági döntés kapcsán terítette ki a brüsszeli lapokat. Ez nem más, mint az orosz szankciók jövője.

A kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő arról beszélt, hogy az EU egy „B tervet” készít elő azért, hogy hogyan tartsák fenn az Oroszország elleni gazdasági szankciókat arra az esetre, ha a Trump-adminisztráció felhagyna az ukrajnai béketárgyalásokkal és Moszkvához próbálna közeledni.

Kaja Kallas kissé egyoldalú értékelése szerint, ők látják a jeleit annak, hogy Amerika fontolgatja az ukránkérdés elengedését és azt, hogy egyáltalán próbáljanak-e megállapodni az oroszokkal, mert az nehéz. Tény, hogy az amerikai kormányzat kilátásba helyezte, hogy feláll a tárgyalóasztaltól, amennyiben nem történik előrelépés a béke érdekében, de mindez inkább a nyomásgyakorlás része, ami ugyanúgy szól az ukránok felé is.

Orosz szankciók meghosszabbítása: az EU megkerülné Magyarországot

Mindenesetre Kallas szavaiból kiderült, Brüsszelben azon aggódnak, hogy az amerikaiak a békemegállapodás részeként gazdasági közeledést is előirányoznak Moszkvával. Ez szerinte azért ijesztő, mert egyes EU-országok követelni fogják az EU-tól, hogy a következő hónapokban tegyen lépéseket az Oroszország elleni uniós szankciók feloldása érdekében.

Hogy ez a gazdasági eredményekkel finoman sem büszkélkedhető Európának, miért okozna problémát – hacsak nem ideológiai alapon –, az nem egészen világos. De Kallas azt is elmondta, hogy az európai tisztviselők tartanak amiatt is, hogy az Egyesült Államok esetleg engedélyezheti a vállalatainak a gazdasági együttműködés újraindítását Oroszországgal, miközben az uniós vállalkozásoknak ez továbbra sem lehetséges.

A csúcsdiplomata ezen a ponton „dobta le az atombombát” és jelentette be, hogy 

A teljes képhez hozzátartozik, hogy Kallas azt is hangsúlyozta: Brüsszel továbbra is arra összpontosít, hogy minden tagállam között összhang jöjjön létre. „Igen, van egy B terv is, de az A terv szerint kell dolgoznunk, mert különben a B tervre kezdünk koncentrálni és akkor az fog történni” – érvelt. Jelezte azt is, hogy tárgyalások folynak Washingtonnal és más nemzetközi partnerekkel annak biztosítása érdekében, hogy a nyugati szankciós rendszer érvényben maradjon.

A Financial Times megjegyezte, hogy az egyik lehetőség az, hogy a nemzeti kormányok egyénileg fogadják el a szankciókat a magyar vétó megkerülése érdekében: például Belgium királyi rendeletet ad ki, amely 190 milliárd euró értékű orosz állami vagyont tartani befagyasztva belga földön. A belga kormány nem kívánt nyilatkozni a témában.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter viszont frissen mutatott rá, mi is a baj magyar szempontból a háborús, szankciós logikával: mindez Magyarországnak eddig 20 milliárd dollárjába, átszámítva 7200 milliárd forintjába került.

Kaja Kallas végezetül azt is leszögezte, hogy az Európai Unió nem fogad el akármilyen békemegállapodást. Szerinte ugyanis egyetlen uniós ország sem fogadná el a Krím Oroszországhoz tartozásának elismerését, ami viszont az amerikai javaslat eleme, de vörös vonal Kijev számára.

Az európai oldalon ezt újra és újra elmondtuk. A Krím Ukrajna – szögezte le a kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő.