A magyar cégek csak a startpisztoly eldördülésére várnak (x)

Az idei évben milyen kitörési lehetőségek állnak a kis- és különösen a középvállalatok előtt, valamint mely nehézségekkel kell a leginkább számolnia a magyar cégeknek?

Erre a kérdésre nem egyszerű a válasz. Már 2024-ben több program elindult a kkv-k támogatása érdekében, ilyen például a Demján Sándor Program is. Ezeken keresztül a cégek jelentős támogatásokhoz tudtak már tavaly is hozzáférni, de a valódi hatásukat a 2025-ös évben, az év második felében fogjuk látni. A legnagyobb kihívás, amivel a hazai kkv-szektornak szembe kell néznie, az a bizonytalan nemzetközi gazdasági és politikai helyzet. Magyarország egy exportorientált gazdaság, így nagy a függőségünk az exportpiacainktól. Ezeknek az exportpiacoknak a politikai és gazdasági helyzete jelenleg rendkívül változó.

Véleményem szerint ez egy átmeneti helyzet, ami azt jelenti, hogy a magyar vállalatoknak most kivárásra kell játszania. A bankszámláikon lévő lekötött betétek hatalmas összeget tesznek ki, ami azt jelenti, hogy valóban van egy kivárás a vállalkozók körében, ami a hitelkeresleti piac számain is látszik. Jelenleg nincs kifejezett igény a beruházási hitelek iránt, hiszen az ehhez szükséges pénz már ott van a vállalatok számláin. Úgy látom, hogy ez egy felkészülési időszak, és mihelyst elkezdődik a fontosabb exportpartnereink gazdasági fellendülése, akkor a magyar kkv-tulajdonosok készen fognak állni, hogy részt vegyenek a növekedésben. Úgyis mondhatnám, hogy amint a jelenlegi globális gazdasági nehézségek véget érnek, térdelőrajtból várjuk a startot.

Milyen területeken lehet a legfontosabb most a magyar kkv-k finanszírozása?

Ahogy említettem a nem pénzügyi vállalkozások jelentős betéti megtakarítással rendelkeznek, így nem a beruházási hitelek jelentik a prioritást. Jelenleg finanszírozási szempontból azok a cégek kerülnek előtérbe, akik a koronavírus-járvány időszaka alatt kezdték el, vagy akár fejezték is be a beruházásaikat. A Covid -időszakban forrásbőség volt a támogatott hiteleknek köszönhetően, amivel sok kkv fejlődhetett. Ezeket a cégeket tehát nem beruházási hitelekkel lehet most támogatni, hanem forgóeszköz hitelekkel. A klasszikus folyószámlahitelen túl példaként a faktoring és export faktoring, illetve a lízingfinanszírozási konstrukciókat emelném ki.

Hogy állnak a magyar középvállalatok a külföldi piacra lépéssel?

A külpiacokon akkor tudja megvetni a lábát egy magyar kkv, ha olyan egyedi, speciális tudás birtokában van, amely könnyen telepíthető egy másik országban. Természetesen az is fontos, hogy ezt a tudást ne lehessen lemásolni. Ha egy magyar cégnek van ilyen terméke, vagy szolgáltatása, csak akkor érdemes a külföldi üzletben gondolkodnia. Egy másik eset, amikor a külföldi piacra lépést meg kell fontolni, ha az adott termékkel vagy szolgáltatással kinőtte Magyarországot, és itthon már nem képes növekedni. Ilyenkor egy jó értelemben vett kényszerről beszélhetünk. Hangsúlyoznám, hogy akinél ez a két eset nem áll fenn, az ne gondolkodjon a külföldre lépésben, mindegy milyen jó a szolgáltatása. Egy idegen országban, ahol idegen a nyelv, a jog és a kultúra, nagyon nehéz terjeszkedni.

Azt is látjuk, hogy a magyar kis- és középvállalatok egyébként sem szeretnek túlságosan messzire menni hazulról. Úgy is fogalmazhatunk, hogy a kalandozások kora véget ért. Ezek a cégek inkább a szomszédos országokban szeretik megvetni a lábukat, például Romániában, Horvátországban vagy Szerbiában. Vannak próbálkozások Németországban is, de ilyenkor már ritka, hogy tisztán magyar tulajdonosi kör maradna a cégben. Aki messzebbre megy, az jellemzően talál valamilyen szakmai, befektetői társat.

Ahogy az interjú elején már szó volt róla, a hagyományos exportpartnereink gazdasága gyengélkedik, ez pedig a magyarországi vállalkozásokat igen nehéz helyzetbe hozza. Ez az ipari termelési és a feldolgozóipari export számain is látszik. Előbbi éves szinten 6,4 százalékkal csökkent januárban és februárban, utóbbi pedig 7,9 százalékkal. Felmerül a kérdés, hogy ebben a helyzetben kellene-e új, egzotikus piacokkal megpróbálkoznia a magyar cégeknek?

A kérdés jogos, és pontosabb ebből a célból kötött az MBH Bank tavaly egy együttműködési megállapodást a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökséggel. Ez a megállapodás kifejezetten a magyar kkv-k támogatását hivatott segíteni. Egymás partnerkörét rendkívül hatékonyan tudjuk támogatni. Az MBH Bank egy széles körű, kereskedelmi banki termékpalettát kínál, a HEPA pedig nagyon jól ismeri más országok és desztinációk jogrendszerét, kereskedelmi szokásait, kultúráját. A HEPA folyamatosan szondázza a külföldi piacokat és jelentéseket készítenek, hogy mely cégeknek hol érdemes piacra lépniük. Ezen az együttműködésen belül ajánlunk többek között egy üzbegisztáni ipari parkot, ahol tárt karokkal várják a magyar agrár- és vegyipari cégeket. 

Az MBH Bank exporthitelekkel, export faktoringgal tud segíteni a piacra lépésben, közben az együttműködésnek hála a HEPA azt a tudást adja meg, ami ahhoz kell, hogy egy magyar cég működni tudjon egy ilyen nem túl távoli, de kulturálisan mégis eltérő országban.

Tehát a külföldi piacra vágyó magyar kkv-k inkább keletre tekintsenek?

Véleményem szerint igen. A Türk Államok Szervezete egy nyitott piac, ahol szívesen látják a magyar vállalatokat. Ezt annak is köszönhetjük, hogy a HEPA-nak hála rendkívül jó a kapcsolatunk ezekkel a nemzetekkel. Tegyük hozzá, hogy azért is érdemes keletre tekinteni, mivel a nyugati piacok már nagyon zsúfoltak.

Korábban azt mondta, hogy egy magyar cég abban az esetben gondolkozzon el a külföldi piacra lépésen, ha kinőtte a hazai kereteket, vagy egyedi termékkel, szolgáltatással rendelkezik. Ez utóbbi eset azt jelenti, hogy nagyobb hangsúlyt kell helyezni a kutatás-fejlesztésre?

Mindenképpen. A magyar vállalatok évtizedek óta hozzá voltak szokva, hogy rendelkezésre állnak olyan hazai vagy európai uniós támogatások, melyek kifejezetten a K+F-re szóltak. Ez alatt az időszak alatt a magyar cégek megtanulták, hogy az ilyen kutatás-fejlesztési pénzeket miként kell felhasználni. Az MBH Bank ügyfelei között például vannak vállalkozások, melyek a gyógyászatban és a gyógyászati segédeszközök terén értek el kifejezetten szép sikereket. Azt mondhatom, hogy ezek olyan területek, ahol kifejezetten innovatívak a magyar cégek. Emellett rengeteg digitális fejlesztés is lezajlott az utóbbi időben, melyek nyelvi korlátozások nélkül implementálhatók bármelyik országban.

A magyar egészségipar olyan szektor, ami könnyen megveti a lábát külföldön. Ki kell emelni, hogy nincs még egy éve, hogy életre hívtuk az MBH Egészségügyi Kompetencia Központot. Ennek fő fókusza az egészségipar, gyógyszer- és gyógyászati segédeszközök, készítmények gyártása és kereskedelme. Ezeken a területeken kifejezetten erősek a magyar cégek, és könnyen tudnak teret nyerni maguknak más országok piacain.

Mire van szüksége egy magyar kkv-nak, hogy hosszú távon működni tudjon egy külföldi piacon?

A saját ügyfélkörünk esetében ismét a HEPA-val való együttműködést emelném ki. A HEPA segít abban, hogy az ügyfeleink megismerkedjenek a célország gazdasági kultúrájával, szabályozásával, sőt még a helyi cégek gondolkozásával is. Ez természetesen még a külföldi piacra lépés előtt zajlik le. Rendkívül fontos, hogy egyetlen magyar vállalkozás se vágjon bele az ismeretlenbe. Alaposan tanulmányozza a célországot, mérje fel a lehetőségeit és ismerkedjen meg az ottani gazdasági kultúrával. 

Egy cég sikeréhez az kell, hogy képes legyen eladni a termékét. Az értékesítést miként lehet a mesterséges intelligenciával támogatni?

A kis- és középvállalati szektor számára a legfontosabb, hogy az MI-t támogató eszközként használja fel. Ennek a lehetőségeit mi az MBH Banknál is folyamatosan monitorozzuk. Hangsúlyoznám, hogy támogatásról és nem helyettesítésről van szó. A mesterséges intelligencia alkalmazása a vállalati folyamatokban leginkább a back office és az adminisztratív munkák esetében lehet fontos. A cél, hogy az MI kiváltsa ezeket az időigényes munkafolyamatokat, hogy az emberi erőt az értékteremtésre tudjuk összpontosítani.

Azt nem hallgathatjuk el, hogy az MI implementálása egy vállalat életébe nem egyszerű, nagy fejlesztéséket, időt, szaktudást és forrást igényel. A bankok is felismerték már ezt, így sorra születnek meg az MI-t célzó támogatott vállalati hitelkonstrukciók.

Úgy gondolom, hogy fontos felhívni rá a figyelmet, hogy a cégeknek nem kell félniük a mesterséges intelligenciától. Az ipari termelésben a robotok már hosszú ideje velünk vannak, az MI pedig hasonló szerepet tölthet be hamarosan a vállalatok életében.

Összességében azt mondanám, hogy a mesterséges intelligencia az irodai adminisztráció, valamint az értékesítés, különösen pre-sales területén jelent majd hatalmas előrelépést a cégeknek.

A hazai vállalati palettán várnak-e átrendeződést? A mostani helyzetben bővülni fog a magyar cégvilág?

A magyar kkv-k szemszögéből pozitívum, hogy az olyan kockázati tényezőktől, mint a kamatok vagy a forint árfolyam most nem kell tartaniuk. Az MBH Banknál arra számítunk, hogy ezek a fontos mutatók a korábbiaknál stabilabbak lesznek a jelenlegi szintek körül a következő hónapokban. Természetesen abban az esetben, ha nem történik egy újabb éles kanyar a globális politikai porondon.

Ami kihívás a vállalatok előtt, az a technológiai fejlődés és a digitális átállás. A kis- és középvállalatok között sok vállalkozó van, aki már nem tud, vagy nem akar lépést tartani ezzel a rohamos fejlődéssel. Ez nem csak Magyarországon, hanem egész Európában jellemző. Ez hosszabb távon koncentrációhoz vezet, vagyis a cégek számának csökkenését várjuk.

Emellett még a vállalatok életében egy nagy változás jelenleg a zöldülés. Az energia kifejezetten drága lett az utóbbi években, a HR-költségeken felül ezen a területen a legnagyobbak a kiadások. Ennek a kihívásnak köszönhetően láthatjuk azt, hogy a kkv-k igyekeznek energiahatékony megoldásokat beépíteni a működésükbe. Józan paraszti ésszel kezelve ez a zöld átállás pedig össztársadalmi szinten is rendkívül pozitív változásokat hozhat magával.