Új ferihegyi vasút: kiderült az első név, francia óriáscég lehet a befutó
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA repteret tavaly óta üzemeltető, francia tulajdonú Vinci Airport is ajánlatot fog tenni a ferihegyi repteret a budapesti belvárossal összekötő vasút fejlesztésére – ezt mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a szerdai kormányinfón.
Ferihegyi vasút: van referenciája a Vincinek
Tavaly júniusban vásárolta vissza a Vinci a magyar állammal közösen a Budapest Airport Zrt.-t, amelyben a francia vállalat 20 százalékos, míg az állam 80 százalékos tulajdonrészt szerzett. A cég fő feladata az üzemeltetés, amiben igencsak jártas, tekintve, hogy a világ 14 országában több mint 70 repteret üzemeltet.
Ugyanakkor nem lenne teljesen idegen a feladat a franciáktól, hogy az üzemeltetésen túl vasutat is fejlesszenek, az utóbbi évtizedekben több nagyobb vasúti beruházás kötődik a nevükhöz Európában.
Íme néhány példa:
- RhonExpress – a Lyon belvárosát a Lyon-Saint-Exupéry repülőtérrel összekötő, külön erre a célra szolgáló vasúti koncesszió. Ez a szolgáltatás 2010. augusztus 9-én indult el, 22 kilométert tesz meg, és évente több mint egymillió utast szállít.
- A csehországi Ostrava repülőtéri kapcsolata – 2014 decemberében az Eurovia CS, a Vinci leányvállalata helyezte fogalomba a 2,9 kilométer hosszú, közvetlen vasúti összeköttetést Ostrava fővonaláról a Leos Janácek Ostrava repülőtérre, integrálva a kapcsolatot a terminál épületébe.
- Orly repülőtér vasúti infrastruktúrája – a Grand Paris Express projekt keretében a Vinci-Spie Batignolles közös vállalkozás 2020 májusában 800 millió eurós megbízást kapott a 18-as vonal első szakaszának megépítésére, amely az Orly repülőteret Massy-Palaiseau-val köti össze. Ez mintegy 12 kilométer alagutat és három új állomást foglal magában, és várhatóan a 2020-as évek közepén kezd üzemelni.
Koncessziós szerződés keretében valósulhat meg a beruházás
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter június 3-án tartott sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy a kormány elindítja a reptéri vasúti beruházást, ám az eredeti tervekkel ellentétben nem állami forrásból, hanem magánbefektetők bevonásával, koncessziós szerződés keretében valósítanák meg. A felhívásokat pedig még idén kiírnák.
A miniszter akkor arról is beszélt, hogy Magyarországról és külföldről egyaránt várnak beruházókat.
A vasúti beruházás összértéke egymilliárd euró, ám nem új pálya épül, hanem Kőbányáról közvetlen összeköttetés jönne létre azzal a céllal, hogy az országos hálózatba bekössék.
Cargoreptér, 3-as terminál és ferihegyi gyorsforgalmi
Szabályos beruházási dömping jöhet a következő években a ferihegyi reptér környékén, ha megvalósulnak a kormány tervei. Ezek közül a legnagyobb volumenű a 3-as terminál építése, amelynek az alapkövét idén teszik le. Az új terminálra szükség is van, hiszen a tervek szerint 2030-ra évi 20 millióra növekszik a reptér utasforgalma, ami megköveteli a minőségi körülmények megteremtését. Ezzel azonban nem ér véget a beruházások sorozata. Nagy Márton a június eleji sajtóeseményen azt is bejelentette, hogy cargorepteret építene a kormány, mivel Budapest szerepe cargoszempontból felértékelődött, így az egész régió e-kereskedelmi központjává válhatna a reptér. Hasonlóan a reptéri vasút fejlesztéséhez ezt is koncesszióban valósítanák meg, és szintén egymilliárd eurós költséggel, igaz, várhatóan a fővárostól távolabbi helyszínen, ahol biztosítható a 0–24-es működés.
Nagy Márton azt sejttette, hogy míg a reptéri vasutat nyugati befektetők, addig a cargorepteret inkább keletiek valósíthatnák meg, szerinte Kína, a Közel-Kelet és Kazahsztán jöhet szóba beruházóként.
Ennél előbb indulhatna meg a ferihegyi gyorsforgalmi út fejlesztése, amelynek a kiviteli tervei jövőre készülnek el. A szerdai kormányinfón Gulyás Gergely ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy a következő kormányzati ciklusban valósulhatna meg a beruházás.
