A zöldátállás közös cél – a miniszter elárulta, hogyan érhetjük el

A zöldátállás sikeréhez arra van szükség, hogy a gazdaság és a társadalom egészét érintse, a nevelést már a családban, az iskolában el kell kezdeni – jelentette ki Lantos Csaba energiaügyi miniszter pénteken a Vas vármegyei Szemenyén. A tárcavezető a Zero Waste Group Kft. mintegy ötmilliárd forintból megvalósult új hulladékfeldolgozó üzemének avatásán arról beszélt, hogy az évente 120 ezer tonna kapacitású, európai szinten is kiemelkedő fejlesztés révén nemcsak feldolgozzák a hulladékot, de fosszilis energiát is kiváltanak. Az itt előállított, tüzelőanyagként hasznosított termékkel évente 266 tonna szén-dioxid-kibocsátást spórolnak meg.

A miniszter kifejtette, hogy átmeneti korszakban élünk, amikor a fosszilis energiáról a megújuló, karbonsemleges energia felhasználása felé haladunk, de ez nem gyors folyamat. „Eltűnt a biztonság” a kőolaj- és földgázpiacról, aminek az is része, hogy az európai elvárások szerint meg kell szüntetni az orosz kőolaj, földgáz vagy nukleáris fűtőelemek felhasználását” – emelte ki Lantos.

Lantos Csaba szerint elindultunk a zöldátállás felé

Hozzátette, hogy Magyarország sikerrel alkalmazkodott eddig a kihívásokhoz, meg tudta védeni a rezsicsökkentés eredményeit is, sőt a megújuló energiák felhasználásában élen járunk, már több mint 300 ezer kiserőmű 8000 kilowatt feletti a naperőművi teljesítményt biztosít. Akkor sikeres az átállás, ha a növekvő gazdasági teljesítmény mellett kevésbé terheljük a környezetet, egyre kevesebb termék válik hulladékká, és a hulladék egyre nagyobb része hasznosul.

Az energiaügyi miniszter jelezte, hogy 1990-hez képest tavaly már 47 százalékkal csökkent Magyarországon az üvegházhatású gázok kibocsátása, amivel bizonyosan elérjük a 2030-ra az EU által elvárt 55 százalékos csökkenést. Sikeres az újonnan bevezetett hulladékgazdálkodási rendszer is. Már több mint kétmilliárd palackot vagy fémdobozt váltottak vissza az emberek, idén minden hónapban 80 százalék feletti volt a visszaváltási arány, ami igen jelentős az EU-ban, még nem volt példa ilyen gyors felfutásra.

„Minden hulladékfajta esetében hasonló jó eredményt kívánnak elérni, hogy 10 százalék alá csökkenjen a lerakókba kerülő arány” – zárta gondolatait Lantos Csaba.

V. Németh Zsolt, az Energiaügyi Minisztérium vízgazdálkodásért felelős államtitkára, a térség országgyűlési képviselője többek között arról beszélt, hogy az emberiség történelme során a hulladékhoz való viszony jelentősen változott, ma pedig már a műanyag a legnagyobb szennyező forrás. A feldolgozás és az újrahasznosítás mára elismert tevékenység lett, szemben a néhány évtizeddel ezelőtti időszakhoz.

Több mint kétmilliárd visszaváltott palacknál a MOHU

Pogácsás Tibor, a MOHU Hulladékgazdálkodási Zrt. operatív igazgatója elmondta, hogy nagy ellenszélben indultak, és annak ellenére, hogy már kétmilliárd fölött van a visszaváltott palackok száma, a hulladékudvarokban nő a látogatók száma, megduplázták a textilkonténerek mennyiségét, elindult a járműflotta modernizálása és készen állnak a tervek újabb válogatók építésére, még sok a tennivalójuk.

Szemenyén olyan üzem létesült, ahol a szelektív kukákban gyűjtött hulladékot és a válogatási maradékokat dolgozzák fel, ez utóbbiakat eddig csak lerakókban lehetett elhelyezni. Most innen főként cementgyárakba és erőművekbe szállítják tovább a feldolgozott terméket, de már vizsgálják, hogy a nagy tisztaságú termék hogyan hasznosítható a vegyiparban is.

Sarkady Attila, a Zero Waste Group Kft. ügyvezetője közölte, hogy a MOHU szakmai partnereként alakították ki mintegy ötmilliárd forint beruházással az új feldolgozóüzemet, amely az évente feldolgozni tervezett 120 ezer tonna hulladékot alternatív tüzelőanyagként adja tovább. Újabb tűzbiztonsági fejlesztéseket is indokol, hogy a hulladékba kerülő akkumulátorok, elemek miatt jelentős a tűzveszély kockázata a feldolgozáskor.

Rudolf Wiedner, az osztrák résztulajdonos család képviseletében, a Vasi Consulting Kft. ügyvezetőjeként kifejtette: a feldolgozóban további mintegy 1,5 milliárd forint összegű tűzbiztonsági fejlesztést terveznek az eddigi félmilliárd forint után, amelyből hőkamerákat szerelnek fel és 750 köbméteres tűzivíztárolót alakítanak ki. A mostani helyszíntől 40 kilométerre pedig újabb üzemet alakítanak ki, ahol automata válogatással különítik el színek szerint a műanyag palackokat.