Egyre jobban keresik, öntözés nélkül termeszthető, mégis mostohagyerek a mandula

A klimatikus viszonyokkal szembeni ellenálló képessége, a sokrétű felhasználhatósága és a termesztés gépesíthetősége miatt komoly potenciál rejlik a mandula hazai termesztésében – hangzott el a a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Balaton-felvidéki Mandulatermesztők Egyesülete által szervezett szakmai napon. A mandula a dió és a mogyoró mellett az egyik legfontosabb hagyományos héjas gyümölcsünk, amiből számos hazai nemesítésű fajtával rendelkezünk. Ennek ellenére a mandula termesztése viszonylag kis területen, mintegy 500 hektáron folyik, amelyből 136 hektár a Balaton-felvidéken található. Az évi termésmennyiség mintegy 350 tonnára tehető. Közben a világpiacon és itthon is nő a mandula iránti kereslet.

A termesztés hatékonyságának növelése érdekében a NAK segíti a tudásátadást, mint amilyen a mostani szakmai nap volt, ahol a technológiai lehetőségeket és a legjelentősebb növényvédelmi kihívásokat ismerhették meg a résztvevők.

További előnye, hogy öntözés nélkül is képes alkalmazkodni a megváltozott klimatikus viszonyokhoz. Ugyan az egyik legkorábban virágzó gyümölcsfaj, de a téli fagyok már alig tesznek kárt benne.

A mandulatermesztés sikeressége nagyban függ a termőterület kiválasztásától, valamint a technológiától is. Európában a hagyományos termesztési módok mellett egyre nagyobb szerepet kapnak a korszerű, intenzív ültetvények, amik jelentősen alacsonyabb kézimunkaerőt igényelnek. Az úgynevezett síkfalmetszést és tetejezést alkalmazva sövényszerű ültetvényszerkezetet alakítanak ki, a lombfal magasságát és szélességét pedig a betakarítógép alapján határozzák meg. 

A fajtaválasztás során csak alapos fajtavizsgálaton átesett fajtát szabad üzemi termesztésbe állítani, melynek termesztéstechnológiai sajátosságai is kidogozottak, egészen a végtermék, vagyis a gyümölcs feldolgozhatóságáig. A termesztés sikerességét a kórokozók elleni hatékony védekezés is meghatározza.