Bizakodó a bank: hamarosan pályázatokból ömlik a mezőgazdasági pénz, és még rá is támogatnak

A K&H Bank nagyvállalati növekedési indexén belül az agrárcégek várakozásai továbbra is negatív tartományban vannak – mondta az agrárium helyzetét és az ágazati várakozásokat értékelő tájékoztatóján Demeter Zoltán, a K&H csoport agrárüzletág-vezetője. A nem túl optimista hangulatban benne van a ragadós száj- és körömfájás is, de a visszafogottság nem csak egy negyedévre jellemző, ez pedig hat az agrár-élelmiszergazdaság hitelállományára is. Tavaly a mezőgazdasági hitelek nominálisan is csökkentek, itt 0,8 százalékos volt a visszaesés, és bár az élelmiszeripari ágazatba kihelyezett banki források 0,9 százalékkal bővültek, de reálértéken ez is csökkenés volt. A jövő azonban másképpen festhet.

A bank a rengeteg kihívást látva is hisz a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban egyaránt, ezért nagyon várják a pályázati döntéseket, készülnek a finanszírozásra is – hangsúlyozta az üzletágvezető. 

A nem teljesítő hitelek aránya továbbra is alacsony a mezőgazdaságban, és még a valamivel kockázatosabbnak számító élelmiszeriparé is 7 százalék alatti, ami más ágazatokhoz képest jónak mondható. Az is látszik a pályázati források jelentős mértékű túligényléséből, hogy az agrár-élelmiszeripari szektor szereplői fejleszteni akarnak, ők is hisznek az ágazat jövőjében.

Ragadós száj- és körömfájás után, pályázati pénzek előtt

A nagy pályázati dömpingre elkészült a Magyar Bankszövetség és az Agrárminisztérium által kifejlesztett termék, a kamattámogatási konstrukció, amely a győztes pályázóknak lehetővé teszi, hogy az 50 százalékon felül plusz 10 százaléknyi kamat- és 5 százalék garanciatámogatási forrásra pályázzanak. Ennek feltétele, hogy a kamattámogatott hitel futamideje nem lehet rövidebb, mint a megvalósítási és a fenntartási időszak összesen, vagyis például egy nagy állattenyésztési beruházás esetén nyolc év. Ezért is fontos, hogy a hitel fix kamatozású, a kamatszint pedig az MNB által meghatározott BIRS (ami a jegybank leírása szerint a Buborhoz hasonló, de az éven túli szegmensre vonatkozó kamatfixing) plusz 3,5 százalék. 

– fogalmazott Demeter Zoltán, hozzátéve, hogy ez a program segíteni fogja a nyertes pályázatok valós beruházássá való konvertálását és megvalósulását. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a kamattámogatott hiteleket a futamidő végéig fenn kell tartani, nem lehet a lejárat előtt visszafizetni.

Már nem röpködnek a vírusok, de még nem kell ünnepelni

A ragadós száj- és körömfájással kapcsolatban megjegyezte, hogy minden remény szerint túl vagyunk a fertőzéseken, viszont a vírus hatásai még sokáig velünk lesznek. Például 

Ez komoly kihívás a gazdálkodóknak és a bankoknak is, és az is látszik, hogy az egyéves hitelmoratórium itt nem lesz elegendő.

Emellett vannak olyanok, akiket közvetetten érint a ragadós száj- és körömfájás hatása, náluk ez az árbevételben és a profittermelő képességben is meglátszik. Az ilyen hatásokkal terhelt gazdálkodók finanszírozásával kapcsolatban egyedi, vállalkozásra szabott megoldásukkal igyekeznek segíteni és hosszú távú, fenntartható működést biztosítani.

Az időjáráson ismét sok múlik, de Magyarország most jó termésre számít

Európa kissé kettészakadt időjárási szempontból: az északi területek szárazabbak voltak, míg a déli területeken több csapadék esett, ami javíthat a hozamokon – mondta Nyárs Levente, a K&H csoport üzleti banki tanácsadója. 

Összességében az unióban az őszi vetésű növények – köztük is elsősorban a búza – várható hozamai meghaladják az ötéves átlagokat, tehát az időjárási anomáliák ellenére viszonylag jó termésre lehet számítani az EU tagállamaiban. A következő hetek időjárása azért még meghatározó lesz, hiszen éppen tavaly fordult elő, hogy a júniusi időjárás vetette vissza a francia búzatermést mennyiségben és minőségben is.

Jelenleg az Európai Bizottság 136 millió tonnás uniós búzatermést prognosztizál, ami meghaladja a tavalyi 122 millió tonnát. Az előrejelzések szerint azonban júliusban és augusztusban a nagy forróság és a szárazság miatt az európai mezőgazdaságnak komoly kihívások elé kell nézni, ami főleg a közép-európai térséget érinti.

Ezzel együtt jelenleg Magyarországon is viszonylag jó termésre lehet számítani, de az időjárási bizonytalanság itt is jelen van. A talajvíz szintjét vizsgálva az látszik, hogy nulla és 100 centiméter között, a Dunántúlon és a Dél-Dunántúlon viszonylag jó a vízellátottság, tehát eléggé jó kilátásai vannak a kukorica fejlődésének, de az ország keleti részén,

• Jász-Nagykun-Szolnok,
• Békés,
• Csongrád, valamint
• Hajdú-Bihar és Bács-Kiskun déli részei

jelentősen vízhiányosak.

Vámháború: még jól is kijöhetünk belőle

Nyárs Levente beszélt arról is, hogy az európai kocaállomány az utóbbi években csökkent, tavaly 14, 2020 óta közel 32 százalékkal. Az állományban a legnagyobb visszaesések Németországban, Hollandiában, Lengyelországban és Dániában voltak, és az elmúlt tíz évben egyedül Spanyolország volt képes bővíteni, ott 6 százalékkal nőtt a kocaállomány.

A vámháborúra utalva azt is elmondta, hogy a kínai piacon az amerikai sertéshúsexport egy részét ki tudják váltani spanyol áruval, és bár a magasabb árakból általában versenyhátránya származik az EU-nak, a vámháborúból az uniós – és mellette a brazil – sertéshús jöhet ki győztesen.