Debrecenben épülő kínai akkumulátorgyárak: maga az Európai Bizottság mondta ki az ítéletet a magyar városról – végleg eldőlt a nagy vízigényvita
Papp László polgármester hangsúlyozta, évek óta top 10-ben van Debrecen a gazdasági sikerek és a nemzetközi gazdasági figyelem tekintetében, ezúttal pedig a környezetvédelem, a fenntarthatóság vonatkozásában is részese lett ennek a szűk körnek.
Ebben a városban a műszaki és az ökológiai megoldások szinergiában valósultak meg, ennek a legszebb példája a Civaqua első ütemének a létrejötte – hangsúlyozta Tamás János, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar tanszékvezetője. Kiemelte a szürkevíz jelentőségét, amely egyrészt további szerepet szán a körforgásos gazdálkodásnak, illetve emiatt
az ipari parkokban előtérbe kerültek a víztakarékos és energiatakarékos megoldások.
Gorján Ferenc, a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója a víz újrahasznosításának fontosságáról beszélt. Elmondta, átlagosan napi 40 ezer köbméter tisztított szennyvíz keletkezik Debrecenben, ehhez pedig szükség volt egy olyan technológiára, melynek segítségével meg tudják határozni, hogy mikor és hogyan kell tovább tisztítani annak érdekében, hogy ne engedjék vissza a környezetbe, ne is engedjék kárba veszni, hanem inkább a gyárak hasznára legyen – írja a Haon.
„Ezzel gyakorlatilag csökkentjük a vízlábnyomot, hiszen az így”
már egyszer elhasznált vizet újrahasznosítjuk, így az ipar számára keletkező vízigényeket nem kell a vízbázisainkból kivenni. A szürkevíz tulajdonképpen a keletkező kommunális, tehát a lakosság által termelt szennyvíz, és majd az ipar által is keletkező és előtisztított szennyvíznek a további megtisztítása
– emelte ki.
Mennyi vizet használnak a kínai akkugyárak?
Durva csúsztatás volt, hogy a Debrecenbe tervezett CATL-gyár napi 40-60 ezer köbméter vizet használna fel. Először is, bár több szakértői tanulmány készült a leendő debreceni CATL-gyárról, a 40-60 ezer köbméteres vízfogyasztást kimutató elemzés nem kifejezetten a kínai akkumulátorüzemről szól, hanem a komplett debreceni déli ipari park vízellátó és szennyvízelvezető rendszerének megépítéséről.
A Debreceni Ipari Centrum majdnem 600 hektáron terül el, már most féltucatnyi cég „költözött oda”. A CATL valóban ide tervezi Európa egyik legnagyobb akkumulátorgyárát, de a nyakába varrni a teljes ipari park esetleges vízigényét minimum félrevezető.
Másodszor a vizsgálatban szereplő 40-60 ezer köbméteres vízigény nem szimplán a déli ipari parkra vonatkozik, hanem Debrecen déli és délkeleti városrészének teljes, évtizedekre előre tervezett ellátására.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.