A fele sem volt igaz annak a hírnek, hogy a leendő debreceni kínai akkumulátorgyár napi vízfogyasztása 40-60 ezer köbméterre is felugorhat – derült ki a Debrecen Televízió Esti közelkép című műsorából, amelynek Kun Ferenc, a Debreceni Infrastruktúra Fejlesztő Kft. ügyvezetője és Iski László, a Cívis Komplex Mérnök Kft. ügyvezetője volt a vendége. 

Searches at Chinese battery manufacturer CATL
Fotó:  dpa Picture-Alliance via AFP

Ez az információ egy hete terjedt el a teljes hazai médiában, csakhogy két teljesen alaptalan állításra alapozva.

Milyen álhírek terjednek a debreceni kínai akkumulátorgyárról?

Először is, bár több szakértői tanulmány készült a leendő debreceni CATL-gyárról, a 40-60 ezer köbméteres vízfogyasztást kimutató elemzés nem kifejezetten a kínai akkumulátorüzemról szól, hanem a komplett debreceni déli ipari park vízellátó és szennyvízelvezető rendszerének megépítéséről. A Debreceni Ipari Centrum majdnem 600 hektáron terül el, már most féltucatnyi cég „költözött oda”. A CATL valóban ide tervezi Európa egyik legnagyobb akkumulátorgyárát, de a nyakába varrni a teljes ipari park esetleges vízigényét minimum félrevezető.

Másodszor a vizsgálatban szereplő 40-60 ezer köbméteres vízigény nem szimplán a déli ipari parkra vonatkozik, hanem Debrecen déli és délkeleti városrészének teljes, évtizedekre előre tervezett ellátására.

Vagyis benne van

  • az ipari övezet
  • és a lakóterületek.

Erre hiába hívta fel a figyelmet a debreceni önkormányzat, a híradások úgy mentek körbe a magyar sajtóban, hogy a debreceni kínai akkugyár 40-60 ezer köbméter vizet fogyaszt majd, ráadásul miután ez kiderült, gyorsan el is tüntették az erről szóló jelentést. Tehát még egyszer: a jelentés nem a debreceni kínai akkugyárral foglalkozott és sosem állította, hogy a CATL üzeme napi 40-60 ezer köbméter vizet használ fel. Az viszont igaz, hogy a jelentést eltávolították a kormányhivatal honlapjáról, de éppen azért, mert erre hivatkozva álhírek terjedtek el.

Mi az igazság a debreceni kínai akkumulátorgyár vízfogyasztásáról?

Erről a Dehir.hu tudósítása szerint Kun Ferenc elmondta: a pontosítás és a visszavonás oka az volt, hogy a dokumentumban szereplő 40 ezer köbméteres értéket részleteiben kibontsák, hogy hogyan oszlik meg a déli ipari park, az egyéb lakossági, illetve az ellátásbiztonsági vízigény. Ez megtörtént, a kormányhivatal pedig 8 munkanapon belül ismét nyilvánosságra hozza az ezúttal már egzaktan fogalmazó szakértői elemzést.

Iski László arról beszélt, hogy a déli ipari park vízigénye 24 ezer köbméter/nap,

ahogy a debreceni városvezetés eredetileg is erre tett ígéretet. A 40 ezres adat úgy állt elő, hogy a déli-délkeleti városrészt is figyelembe kell venni a víz- és szennyvízvezetékek létesítésének engedélyeztetéséhez. Mivel a déli-délkeleti városrész napi lakossági célú kapacitása 18,5 ezer köbméter, a két értéket összevonva jön ki a 40 ezres eredmény. „Az összeadás azért szükséges, mert amikor egy ilyen vezeték épül, nemcsak azt kell figyelembe venni, hogy van a végponton egy déli ipari park, hanem hogy milyen célt tud még szolgálni” – fogalmazott.

Ahogy a Világgazdaság tegnap a Külgazdasági és Külügyminisztériumra hivatkozva megírta, a kormány elvárja, hogy a CATL beruházása a legszigorúbb környezetvédelmi normákat betartva valósuljon meg, ez minden kormányzati támogatás előfeltétele. A kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter ugyancsak ezt hangsúlyozta.

Csak akkor szabad megépíteni, ha a gyár a legszigorúbb környezetvédelmi szabályokat betartja, ugyanúgy, mint Németországban

– tette egyértelművé a kabinet álláspontját.

Debreceni kínai akkumulátorgyár: elmondta a kormány, mi igaz a 800 millió eurós támogatásból

Jelenleg semmilyen végleges támogatási szerződés nincs a magyar kormányzat és a CATL között.