Digitális nomádság: így adózunk a külföldi home office után
„Manapság egyre elterjedtebb a külföldről történő, akár folyamatos munkavégzés. Ennek egyik gyakran használt megnevezése a »digitális nomád«, amely az olyan személyekre utal, akiknek a munkája távolról, egy számítástechnikai eszköz és internet-hozzáférés segítségével végezhető. A digitális nomádok egy része alkalmazottként dolgozik olyan vállalatoknál, amelyeknél a távoli munkavégzés engedélyezett. Itt mindig kérdésként merül fel, hogy mi a helyzet az adózásukkal, és hogyan kell kezelni a társadalombiztosítási helyzetüket” – magyarázta a Világgazdaságnak Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group partnere.
Fotó: Getty Images
Hol a legjobb távmunkát végezni home office-ban?
Ahogy arról lapunk is beszámolt, a Nordlayer kiberbiztonsági cég korábban arra kereste a választ, hogy hol a legjobb távmunkát végezni home office-ban. Az erre a célra létrehozott Global Remote World Index 108 országot vizsgált olyan szempontok alapján, mint
- a kiber- és társadalmi biztonság,
- a digitális és fizikai infrastruktúra vagy
- a gazdaság.
Az első helyen Dánia végzett a rangsorban, megelőzve Hollandiát, Németországot, Spanyolországot, Svédországot, Portugáliát, Észtországot, Litvániát, Írországot és Szlovákiát. Magyarország a 36. helyet szerezte meg a listán, Ciprus és Szerbia közé ékelődve, elsősorban a társadalmi kérdések, emberi jogok miatt.
Van hogy a külföldön végzett munka után is adózni kell Magyarországon
Leegyszerűsítve, az általános szabályok szerint akkor kell Magyarországon megfizetni a személyi jövedelemadót, ha a munkát végző magyar állampolgár egy naptári évben legalább 183 napig hazánkban tartózkodik – hívta fel rá a figyelmet Bagdi, hozzátéve: „Amennyiben azonban az érintett a munkát túlnyomórészt külföldön végzi, úgy a Magyarország és az adott ország között fennálló, kettős adózás elkerüléséről szóló egyezményt kell megvizsgálni (Magyarországnak mintegy 80 ilyen egyezménye van).”
A szakértő szerint a Magyarország által korábban letárgyalt és megkötött egyezmények kapcsán általánosságban kimondható, hogy munkaviszony esetében a magánszemély illetőségének államába telepítik a személyijövedelemadó-fizetési kötelezettséget, kivéve, ha a munkát ténylegesen a másik államban végzi (ez a helyzet a digitális nomádok esetében). Itt tehát fontos megvizsgálni egyrészről
- a magánszemély adóügyi illetőségét (egy meghatározott szempontrendszer alapján) és azt, hogy
- a munkát ténylegesen hol végzi.
Más a helyzet viszont abban az esetben – mutat rá –, ha nincs ilyen egyezmény a kérdéses országgal (ilyen például az Amerikai Egyesült Államok 2024-től, miután az egyezményt felmondta az USA). Ekkor a jövedelem mindkét országban (illetőség, valamint a jövedelem keletkezésének állama) adóztathatóvá válik. Ennélfogva
a magyar magánszemély a külföldön befizetett adóját beszámíthatja a magyar adókötelezettségébe, a magyar adófizetés alól azonban így sem mentesülhet (5 százalék mindenképpen fizetendő Magyarországon is)
– jegyezte meg Bagdi Lajos.
Hol fizetnek tb-t a digitális nomádok?
A Niveus Consulting Group partnere hangsúlyozta: fontos alapvetés, hogy a magyar társadalombiztosítást (tb) mindaddig fizetni kell, amíg a külföldön dolgozó Magyarországon rendelkezik bejelentett lakcímmel. Az Európai Unióban történő munkavégzés esetén az Európai Parlament és Tanács szociális rendszerek koordinálásáról szóló rendeletét kell figyelembe venni. Ennek alapján
egy magánszemély csak egy ország szociális biztonsági rendszerébe tartozhat.
Jellemzően a tevékenységüket szokásosan egy tagországban végző munkavállalók a munkavégzés helyének országában lesznek biztosítottak. Több országban történő munkavégzés esetén a szabályok bonyolódnak.
Egy nem Európai Gazdasági Térség- (EGT) tagország esetében az úgynevezett kétoldalú szociálpolitikai egyezményt kell figyelembe venni a társadalombiztosítási helyzet meghatározásánál – ha ilyen fennáll a két érintett ország között (és vannak a járulékfizetésre vonatkozó rendelkezései).
Mindent látnak az adóhatóságok – egy szerb-magyarnak ez 15 millió forintjába kerültA nemzeti adóhatóságok megosztják egymással adataikat, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV) is befutnak az információk a Magyarországon élők más országban szerzett, de hazánkban adóköteles jövedelméről. Ha valaki külföldön dolgozik, utána kell járnia annak, hogy jövedelme után melyik államban kell megfizetnie a közterheket. A külföldi adóhatóságok az adatküldés mellett külön jelzik a NAV-nak, ha Magyarországon adózó jövedelem szerepel adatbázisukban. Rosszul járt az a szerb-magyar kettős állampolgár, aki egy német anyavállalat dubaji cégétől kapott jövedelmet Kínában végzett munkájáért, és a 150 ezer eurós fizetését a szerbiai bankszámlájára utalták. A NAV ellenőrzéséből kiderült – az adatok, iratok, nyilatkozatok és a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények alapján –, hogy a jövedelem után Magyarországon kell adózni, így az eljárás alatt egyébként együttműködő magánszemély megfizette a több mint 15 millió forint adót. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.