Izgalmas fotók azokból az időkből, amikor az aratás még közösségi esemény volt

Az aratás, azaz a megérett szálasgabona; búza, árpa levágásának és betakarításának műveletsora több ezer évre nyúlik vissza. Az emberiség aratószerszáma hosszú ideig a sarló volt, Európában a kasza használata csak a 20. század elejére váltotta le teljesen a sarlós módszert. Mostanra a kézi szerszámok helyébe a többtonnás kombájnok léptek, és bár a gépek megjelenése forradalmasította az aratást, gyorsabbá és hatékonyabbá téve a folyamatot, ám miattuk lassacskán már csak a korabeli fényképekről emlékezhetünk arra, hogy milyen is volt az, amikor az aratás még igazi közösségi esemény volt. Amikor a falu népe összefogott, dolgozott, majd pedig közösen vigadozott az aratóünnepeken.

Az aratáshoz hazánkban is számos népszokás és vallásos hiedelem kapcsolódott

A búzaérés kezdetének időpontjaihoz több, országszerte elterjedt hiedelem fűződik. Általában úgy tartották, hogy Vid napján (jún. 15.) szakad meg a búza töve, és attól kezdve nem nő, csak érik; de ismeretes volt erre a jún. 24-i dátum (Szent Iván napja) és a június 29-e (Péter Pál napja) is. 

Az aratók fohásszal kezdték a hosszú és fárasztó munkanapot, amelyben a felnőttek mellett a gyerekek is részt vettek, így korán megtanulhatták, hogy szó szerint a verejtékes munka jutalma a mindennapi kenyér. A learatott gabonát kévébe kötözték, és lovas kocsin hordták be az adott gazda házához, ahol a falu cséplőgépén kiverették a szemet. A munka végeztével kezdődhetett meg az aratóünnep.

Egészen a múlt századig az aratás megkezdésével kapcsolatban több tilalom is ismeretes volt. Nem kezdték a munkát újholdkor és akkor sem, ha halott volt a faluban. Kedden és pénteken sem volt jó a hit szerint megkezdeni az aratást vagy új táblába kezdeni, mert akkor üres lett volna a búza feje. Az aratás kezdésekor néhol az arató egy búzaszálat kötött a derekára, hogy ne fájjon, míg a befejezés előtt egy csomó gabonát lábon hagytak az ég madarai számára.

Kattintson az Origo oldalára, hogy lássa a különleges fotógalériát az egykori aratókról és gépeikről!