Idén a tavalyinál 8,9 százalékkal többet, 1504,7 milliárd forintot különítettek el agrár- és vidékfejlesztési támogatásokra, amelyből az első negyedévben 274,2 milliárd forintot használtak fel hazai és unós forrásokból – derül ki az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) adataiból. Közvetlen támogatások 569,8 milliárd forintjának több mint fele az alaptámogatást fedezi, további 12,9 százaléka a kis- és közepes méretű gazdaságok emelt szintű támogatását teszi lehetővé az újraelosztó támogatás révén. Emellett 106,2 milliárd forint áll az Agroökológiai Programban részvételt vállaló termelők rendelkezésére, tovább növelve a növénytermesztés támogatása jogcímeit.
Az agrár- és vidékfejlesztési támogatások keretében folyósított 274,2 milliárd forint támogatási összeg 54,3 százaléka európai uniós forrásból származott, 45,7 százalékát pedig hazai költségvetésből fizették ki. A termeléshez kötött támogatások 2025. évi forráskerete csaknem 90 milliárd forint, valamint 9,5 milliárd forint fordítható a generációváltás előmozdítására a fiatal gazda támogatás keretében. Vidékfejlesztési és halászati programokra 794 milliárd forint jut, nemzeti agrártámogatásokra 697, agrárkárenyhítésre 34,7 milliárd forint, piaci és egyéb támogatásokra 37,2 milliárd forintot használhattak fel.
A termelői támogatások 42,4 százalékát, 116,4 milliárd forintot vidékfejlesztési és halászati intézkedésekre folyósították a gazdálkodóknak. Ezen belül az előző ciklus vidékfejlesztési programja keretében 86,3 milliárd forintot, a KAP Stratégiai terv forrásaiból pedig 30,1 milliárd forintot fizettek ki. kifizetése e történt meg. A Magyar Halgazdálkodási Operatív Program Pluszból viszont az év első első negyedévében még nem volt kifizetés.
A hazai költségvetésből finanszírozott nemzeti támogatások keretében az összes agrártámogatás 12,7 százalékát, összesen 34,8 milliárd forintot fizettek ki a kedvezményezetteknek. Ennek több mint négyötöde a nemzeti agrárkárenyhítés jogcímein jutott el a gazdákhoz. Az elmúlt öt év azonos időszakát tekintve az uniós és hazai forrás aránya fokozatosan közelített egymáshoz. A hazai költségvetésből az év első három hónapjában folyósított támogatások aránya 2022 és 2025 között 21,4 százalékról 45,7 százalékra emelkedett.
Közvetlen támogatásként az első negyedévben 119,5 milliárd forint jutott el a termelőkhöz a 2024. évi egységes kérelem keretében igényelt támogatások rész- és végfizetéseként. A teljes összeg csaknem felét, 54,9 milliárd forintot alapszintű jövedelemtámogatásként folyósítottak a gazdálkodóknak. Az Agroökológiai Program tette ki a közvetlen támogatások 28,7 százalékát, megközelítve a 35 milliárd forintot. A termeléshez kötött támogatásokra 18,8 milliárd forintot (15,7 százalék) fordítottak. Az átcsoportosítással nyújtható kiegészítő jövedelemtámogatásra 11,6 milliárd forintot kaptak a gazdálkodók, ami a közvetlen támogatások 9,7 százalékának felelt meg.
Az első negyedévben folyósított termeléshez kötött támogatások túlnyomó részét, 18,8 milliárd forintot a növénytermesztők kapták. Ebből
jutott. A rizstermesztők 671,7 millió forint, az ipari olajnövények termesztői 180,1 millió forint támogatásban részesültek. Az állattartó gazdálkodók részére 1,3 milliárd forint termeléshez kötött támogatást folyósítottak 2025 első három hónapjában, amit szinte teljes egészében a tejhasznú tehéntartásra fizettek ki.
Az agrártámogatások csaknem felét a szántóföldi növénytermesztők kapták, az állattenyésztők a támogatások 14,5 százalékát használhatták fel, míg a kertészet részesedése mindössze 3,6 százalék volt. Az élelmiszeripar a vidékfejlesztési program keretében a támogatások 3,3 százalékában részesült,
az éghajlati, időjárási kockázatok kezelésére a kifizetések 14,6 százalékát fordították.
A szántóföldi növénytermesztőknek 1197 milliárd forint támogatást fizettek ki idén március végéig. A támogatás 94,5 százaléka uniós költségvetésből származott. A 2025-ös agrártámogatásának 46,2 százalékát, 55 milliárd forintot alapszintű jövedelemtámogatásra, 11,6 milliárdot pedig az átcsoportosítással nyújtható kiegészítő jövedelemtámogatásra folyósították a gazdálkodóknak. Az Agroökológiai Programhoz kapcsolódó kifizetések tették ki a támogatások több mint egynegyedét, összesen 34,2 milliárd forintot kaptak a gazdák erre a célra.
Az állattenyésztéssel és -tartással foglalkozó termelők összességében 39,7 milliárd forint támogatást vettek igénybe az első negyedévben, ennek 76,1 százaléka származott a nemzeti költségvetésből A 30,2 milliárd forint nemzeti forrás közel fele, 14,8 milliárd forint állatjóléti célokat szolgált, 30,5 százalékát, 9,2 milliárd forintot pedig az állattartó telepek fejlesztésére és megújítására irányuló intézkedésekre fordították.
Az állattenyésztési támogatások csaknem fele, 17,1 milliárd forint a szarvasmarha-ágazatba érkezett, ami szinte teljes egészében a tejágazathoz jutott.
A juh- és kecskeágazat 2,2 milliárd forint támogatásban részesült. A sertéságazat 522 millió forint támogatása állatjóléti célokat szolgált, míg a baromfiágazat 552,8 millió forinthoz jutott, elsősorban állatbetegségek megelőzésére.
Megsegíti az állam a ragadós száj- és körömfájás miatt az ólakban ragadt túlsúlyos disznók hizlalóit
A piaci árnál jóval alacsonyabban vásárolhatja fel a vágóhíd a ragadós száj- és körömfájás vírusa által érintett területről származó, de vérvizsgálattal igazoltan is egészséges sertéseket, a hiányzó összeget pedig az állam téríti meg a gazdálkodóknak – jelentette be Nagy István agrárminiszter. Azt is elmondta, hogy minden forrás rendelkezésre áll a ragadós száj- és körömfájás elleni védekezéshez.
A kertészeti ágazat idén 9,8 milliárd forint támogatásban részesült, amelynek 79 százaléka származott uniós forrásból. A kertészeti támogatások 81,6 százalékát, 8 milliárd forintot a KAP Stratégiai terv közvetlen támogatási forrásaiból, valamint a szőlészetet, borászatot és a működési alapokat segítő belpiaci támogatások keretéből kapták a zöldség- és gyümölcstermesztők. A vidékfejlesztési program 701,9 millió forinttal, a kifizetések 7,1 százalékával járult hozzá a kertészeti üzemek korszerűsítéséhez, fejlesztéséhez, megújításához, valamint az időjárási kockázatok megelőzéséhez. A KAP Stratégiai terv forráskeretéből 4,9 milliárd forint érkezett, az extenzív és az intenzív gyümölcstermesztés 1,9 milliárd forintot, az ágazat támogatási összegének 19,7 százalékát kapta. Az iskolagyümölcs-program keretében egymilliárd forintot használtak fel. A szőlészeti és borászati ágazat gazdálkodói 186,7 millió forint támogatásban részesültek 2025. március 31-ig. A zöldség-gyümölcs termelői szervezetek 951,4 millió forint támogatást kaptak a KAP Stratégiai terv forrásaiból.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.