75 esztendeje adták át a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret
A repülőtér építésének terve 1938-ban került napirendre, és helyszíneként egy három település – Pestszentlőrinc, Rákoshegy és Vecsés – határában lévő területet jelöltek ki. A tervező, ifj. Dávid Károly egy olyan létesítményt álmodott meg, amely felülről – stílusosan – egy hatalmas repülőgépre emlékeztetett. A munkálatok 1942-ben kezdődtek el, azonban a háború alatt az épületek súlyosan megsérültek a szövetséges bombázók légitámadásaiban. 1944 végére Budapest – így a repülőtér is – szovjet irányítás alá került, és a romos területet néhány évre parlagon hagyták.
Végül 1947-ben született meg a döntés, hogy újjáépítik Ferihegyet a polgári repülés számára.
Az átadó ünnepségre 1950. május 7-én került sor, de a repülőtér ekkor még nem készült el teljesen, a későbbiek során sokszor fejlesztették.
Az elkészült részek biztosították az 1946-ban megalakult Magyar-Szovjet Polgári Légiforgalmi Rt. (Maszovlet) itteni működését. A légitársaság ekkor még csak néhány külföldi járatot üzemeltetett, elsősorban Prágába, Bukarestbe, Varsóba és Szófiába repült.
1954. november 25-én aztán megalakult a Magyar Légiforgalmi Vállalat (Malév), amely már tisztán magyar tulajdonban volt.
Az első Nyugatra induló menetrend szerinti járat Bécsbe repült 1956 nyarán, míg az első nyugati légitársaság, amely járatot indított Budapestre, a KLM holland királyi légitársaság volt 1957-ben.
A Ferihegyi repülőtér utasforgalma 1974-re elérte az egymilliót
Az ország felett átrepülő gépek számának rohamos emelkedése miatt több új projekt is megvalósult. 1977-ben kezdődött meg az új irányítótorony és a második – a régivel párhuzamos –, 3707 méter hosszú futópálya építése. Az új utasforgalmi épület, a 24 ezer négyzetméteres 2. Terminál pedig 1985. november 1-jétől fogadja az utasokat.
2011-ben, Liszt Ferenc 200. születésnapján a repülőtér a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér hivatalos elnevezést kapta.
2012. február 3. „fekete péntek” néven vonult be a hazai légi közlekedés történetébe, miután a Malév nemzeti légitársaság reggel 6:00 órakor végleg leállt. Noha a Malév megszűnése súlyos válságot okozott a repülőtér életében, az utasforgalom két év után újra növekedési pályára állt.
Tavaly, közel 20 év után a repülőtér újra nemzeti többségi tulajdonba került, és minden eddigi rekordot megdöntve, már 17,6 millió utast fogadott és indított.
A polgári repülés biztosítása mellett, napjainkban a budapesti légikikötő Kelet-Közép-Európa gyűjtő-elosztó központja is. Szerepe ezen a téren a világszínvonalú cargo-infrastruktúra létrehozása mellett elsősorban az Ázsiából, kiemelten Kínából érkező árunak köszönhetően szilárdult meg.
Kattintson az Origo oldalára, hogy lássa a repülőtér történetéről készült izgalmas fotógalériát!
