késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
75 esztendeje adták át a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret
A repülőtér építésének terve 1938-ban került napirendre, és helyszíneként egy három település – Pestszentlőrinc, Rákoshegy és Vecsés – határában lévő területet jelöltek ki. A tervező, ifj. Dávid Károly egy olyan létesítményt álmodott meg, amely felülről – stílusosan – egy hatalmas repülőgépre emlékeztetett. A munkálatok 1942-ben kezdődtek el, azonban a háború alatt az épületek súlyosan megsérültek a szövetséges bombázók légitámadásaiban. 1944 végére Budapest – így a repülőtér is – szovjet irányítás alá került, és a romos területet néhány évre parlagon hagyták.
Végül 1947-ben született meg a döntés, hogy újjáépítik Ferihegyet a polgári repülés számára.
Az átadó ünnepségre 1950. május 7-én került sor, de a repülőtér ekkor még nem készült el teljesen, a későbbiek során sokszor fejlesztették.
Az elkészült részek biztosították az 1946-ban megalakult Magyar-Szovjet Polgári Légiforgalmi Rt. (Maszovlet) itteni működését. A légitársaság ekkor még csak néhány külföldi járatot üzemeltetett, elsősorban Prágába, Bukarestbe, Varsóba és Szófiába repült.
1954. november 25-én aztán megalakult a Magyar Légiforgalmi Vállalat (Malév), amely már tisztán magyar tulajdonban volt.
Az első Nyugatra induló menetrend szerinti járat Bécsbe repült 1956 nyarán, míg az első nyugati légitársaság, amely járatot indított Budapestre, a KLM holland királyi légitársaság volt 1957-ben.
A Ferihegyi repülőtér utasforgalma 1974-re elérte az egymilliót
Az ország felett átrepülő gépek számának rohamos emelkedése miatt több új projekt is megvalósult. 1977-ben kezdődött meg az új irányítótorony és a második – a régivel párhuzamos –, 3707 méter hosszú futópálya építése. Az új utasforgalmi épület, a 24 ezer négyzetméteres 2. Terminál pedig 1985. november 1-jétől fogadja az utasokat.
2011-ben, Liszt Ferenc 200. születésnapján a repülőtér a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér hivatalos elnevezést kapta.
2012. február 3. „fekete péntek” néven vonult be a hazai légi közlekedés történetébe, miután a Malév nemzeti légitársaság reggel 6:00 órakor végleg leállt. Noha a Malév megszűnése súlyos válságot okozott a repülőtér életében, az utasforgalom két év után újra növekedési pályára állt.
Tavaly, közel 20 év után a repülőtér újra nemzeti többségi tulajdonba került, és minden eddigi rekordot megdöntve, már 17,6 millió utast fogadott és indított.
A polgári repülés biztosítása mellett, napjainkban a budapesti légikikötő Kelet-Közép-Európa gyűjtő-elosztó központja is. Szerepe ezen a téren a világszínvonalú cargo-infrastruktúra létrehozása mellett elsősorban az Ázsiából, kiemelten Kínából érkező árunak köszönhetően szilárdult meg.
Kattintson az Origo oldalára, hogy lássa a repülőtér történetéről készült izgalmas fotógalériát!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.