Az EU egyik fő gondja a rezsicsökkentéssel, hogy fosszilist támogat

Az energia területén számos olyan ajánlást fogalmazott meg a brüsszeli bizottság Magyarországnak, amelyek bár csak ajánlások, az egyéb körülmények – elsősorban az orosz energiahordozóknak az unióból 2027-től tervezett történő kitiltása fényében – lépéskényszerbe hozzák Magyarországot. Érintik például a rezsicsökkentést, a villamosenergia-rendszert, a támogatások felhasználását és a RepowerEU terv megvalósítását.

A 2025-ös országspecifikus ajánlás 41 pontban sorolja fel az általános értékelési szempontjait. Ebből hat foglalkozik közvetlenül a magyarországi energiahelyzettel, öt további közvetve, például a RepowerEU-n, a gazdaság zöldítésén, a dekarbonizáción vagy az orosz energiahordozóktól való függésen keresztül. Számos további pont érinti nagy súllyal a magyar energiagazdaságot, főként, amelyek az uniós támogatások (RRF) felhasználását taglalják.

Sokallja a támogatásokat az országspecifikus ajánlás 

A lakosság figyelmét elsősorban a rezsicsökkentés uniós megítélése keltheti fel. A rezsi szó az általános értékelési szempontok között mindössze egyszer olvasható, a hat ajánláson belül pedig egyszer sem, de ez megtévesztő: az ajánlás nem önmagában a lakosság megsegítését kifogásolja, hanem annak az eszközét, így másként is tárgyalja. A hivatkozott egyetlen említés az általános szempontok 33. pontjában található, egy felsorolás részeként. A pont azt nehezményezi, hogy a magyar kormány jelentősen támogatja a fosszilis tüzelőanyagok használatát, amelyek 2030 előtti fokozatos kivezetése nincs is tervbe véve. A dokumentum szerint különösen a fosszilis tüzelőanyagokhoz nyújtott azon támogatások kivezetését kellene prioritásnak tekinteni, amelyek

• nem kezelik célzottan az energiaszegénységet,
• nem kezelnek valódi energiabiztonsági aggályokat,
• hátráltatják a villamosítást,
• és nem kulcsfontosságúak az ipari versenyképesség szempontjából.

Mint olvasható, veszteséget is okozott a lakossági energiár-támogatás. Az ajánlás szerint Magyarországon nem hatékonyak a fosszilis tüzelőanyagokhoz nyújtott támogatások, mert állandósítják a fosszilis tüzelőanyagoktól való függést, és nem ösztönzik a lakossági ágazat villamosítását. Ilyen például

• a rezsicsökkentési program,
• a földgázzal történő távfűtésre vonatkozó hozzáadottértékadó-csökkentés,
• valamint a gázolaj mezőgazdasági felhasználására vonatkozó jövedékiadó-visszatérítés.  

Akkor segít nekünk a külföldi eladó, ha megéri neki

A dokumentum további részei, illetve az Európai Bizottság egy másik, június 17-i ajánlása magyarázhatja azt, hogy a magyar hivatalos kommunikációban a rezsicsökkentés kivezetésére vonatkozó ajánlás miért jelenik meg már brüsszeli elvárásként. Június 17-én ugyanis az Európai Bizottság az Európai Unióba irányuló orosz gáz- és olajimport fokozatos kivezetését is javasolja. Márpedig, ha Magyarország eleget tenne ennek az elvárásnak, akkor drágábban jutna szénhidrogénhez, a rezsicsökkentés fenntartása pedig még nagyobb teher lenne az államnak, holott 2025-re 800 milliárd forintot különített el erre a célja. 

Nem szabad elfelejteni, hogy Magyarország azon kevés uniós ország közé tartozik, amelyeknek nincs tengerpartja, így LNG-kikötője sem. A más országok kikötőjébe érkező LNG visszagázosítása és szállítása extra kiadást okoz. Igaz, az importforrások és szállítási útvonalak bővítése részeként Magyarország is támaszkodik valamennyi LNG-re. Azt sem szabad elfelejteni, hogy ha Magyarország letenne az orosz gázról, akkor a megszorult voltát kihasználhatják az alternatív eladók. Ez történt más európai országokkal a 2022-es energiaválság idején: az elszabadult árakat kihasználva dőlt a földrészre az amerikai LNG, amelynek a mennyisége azonban rögtön megcsappant, amikor az európai gázárak normalizálódtak, vagyis kevesebbet nyerhetett rajta az eladó.

Akadálydömpingre készülhetünk   

Abban az ajánlással egyet lehet érteni – de csak elvben –, hogy a lakosság energiaigényének döntő részét nem feltétlenül import gázzal kell kielégíteni. A más forrásra történő váltást ugyanis – a bizottság például a villamosenergia-használat növelése mellett érvel – könnyebb ajánlani, mint megvalósítani. Érdemes ezért az ajánlások ismertetése mellett sorra kell venni a megvalósításukat nehezítő akadályokat:

• a hazai háztartások közel háromnegyede használt gázt, a gázhasználatról letérve pedig egy óriási hazai infrastruktúra, gazdasági érték menne veszendőbe;
• a nagyobb áramtermeléshez is elő kellene teremteni annak energiahordozó-forrását, erre az időjárásfüggő megújulók korlátozottan alkalmasak;
• a rendelkezésre álló nem időjárásfüggő megújulók mennyisége (biomassza) sem elégséges a hazai áramtermelés érdemi növeléséhez;
• az ország geotermikus adottságai is korlátozottan kedveznek a villamosenergia-termelésnek.

Az ajánlásban foglalt nagyobb áramtermelés további forrása lehetne a nagyobb súlyú nukleárisenergia-termelés is, csakhogy

• az Oroszország elleni uniós szankciók közvetve fékezik a Paks II. projektet;
• a projekt haladását az amerikai szankciók a kifizetések akadályozásán keresztül közvetlenül is gátolják;
• folyamatosan terítéken van az EU-ban Oroszországgal való polgári célú nukleáris együttműködés uniós szintű tiltása is;
• végül: egy az orosztól eltérő beruházásban építendő atomerőművel pillanatnyilag nem számolhat Magyarország a nukleáris projektek időigénye miatt.

Vagyis rövid távon maradna az áramimport növelése, ami – ahogyan a földgáz is – nyilván megdrágulna az importnak még jobban kitett ország számára.

Nem tetszett az energiaár-támogatás és több más sem

Az általános szempontok egy másik pontja felidézi, hogy a múlt évi dokumentum azt ajánlotta Magyarországnak, hogy a 2024–2025-ös fűtési idény előtt vezesse ki a szükséghelyzeti energiaár-támogatásokat, de ez nem történt meg. Ezek költségvetési terhe 2024-ben a GDP 1,1 százaléka volt, igaz, 2025-ben már csak 0,5 százaléka.

További bekezdések szerint Magyarországnak kihívás az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függés. A 2024-ben felhasznált gáz 70 százaléka és a kőolaj több mint 80 százaléka érkezett Oroszországból.

Szó van arról is, hogy a villamosenergia-rendszer nagyobb rugalmasság nélkül nem tudja csökkenteni az áramimporttól való függést, egyes napokon ezért a nagykereskedelmi áramárak szélsőségesen mozognak.

A lakosság csak korlátozottan fér hozzá a dinamikus árképzéshez, részben, mert 10 százalék alatti az ehhez szükséges okosmérők elterjedtsége. Korlátozott a határokon átnyúló áramkereskedelem lehetősége, ahogy a kiegyenlítő energia piacán is a verseny, ami magasabb költségeket okoz. A magyarországi vállalkozások által fizetett energiaárak az EU-ban a legmagasabbak között vannak. Igaz, az energiaimport 2024-ben csökkent, de a behozatal a hatásai miatt kihívás maradt.

Jelen formájában veszélybe kerülhet a rezsicsökkentés

Ezek után a hat pontban összefoglalt ajánlások közül háromban szerepelnek közvetlenül az energiára vonatkozó tanácsok:

• Magyarország vezesse ki a szükséghelyzeti energiatámogatási intézkedéseket.
• Sürgősen gyorsítsa fel a RepowerEU fejezetet is magában foglaló helyreállítási és ellenálló-képességi terv végrehajtását.
• Gyorsabban diverzifikálja a fosszilistüzelőanyag-ellátását az orosz forrásoktól való függés megszüntetése érdekében, konkrétan lépjen a fosszilisek támogatásának fokozatos megszüntetése céljából, különös tekintettel a gázolajra kivetett jövedéki adókkal kapcsolatos támogatásokra és a lakossági ágazat villamosítását akadályozó támogatásokra. Javítsa a rugalmasságot és a versenyt a villamosenergia-ágazatban a kiegyenlítő piac megerősítése és a határokon átnyúló villamosenergia-kereskedelem fellendítése révén.