Az energia területén számos olyan ajánlást fogalmazott meg a brüsszeli bizottság Magyarországnak, amelyek bár csak ajánlások, az egyéb körülmények – elsősorban az orosz energiahordozóknak az unióból 2027-től tervezett történő kitiltása fényében – lépéskényszerbe hozzák Magyarországot. Érintik például a rezsicsökkentést, a villamosenergia-rendszert, a támogatások felhasználását és a RepowerEU terv megvalósítását.
A 2025-ös országspecifikus ajánlás 41 pontban sorolja fel az általános értékelési szempontjait. Ebből hat foglalkozik közvetlenül a magyarországi energiahelyzettel, öt további közvetve, például a RepowerEU-n, a gazdaság zöldítésén, a dekarbonizáción vagy az orosz energiahordozóktól való függésen keresztül. Számos további pont érinti nagy súllyal a magyar energiagazdaságot, főként, amelyek az uniós támogatások (RRF) felhasználását taglalják.
A lakosság figyelmét elsősorban a rezsicsökkentés uniós megítélése keltheti fel. A rezsi szó az általános értékelési szempontok között mindössze egyszer olvasható, a hat ajánláson belül pedig egyszer sem, de ez megtévesztő: az ajánlás nem önmagában a lakosság megsegítését kifogásolja, hanem annak az eszközét, így másként is tárgyalja. A hivatkozott egyetlen említés az általános szempontok 33. pontjában található, egy felsorolás részeként. A pont azt nehezményezi, hogy a magyar kormány jelentősen támogatja a fosszilis tüzelőanyagok használatát, amelyek 2030 előtti fokozatos kivezetése nincs is tervbe véve. A dokumentum szerint különösen a fosszilis tüzelőanyagokhoz nyújtott azon támogatások kivezetését kellene prioritásnak tekinteni, amelyek
Mint olvasható, veszteséget is okozott a lakossági energiár-támogatás. Az ajánlás szerint Magyarországon nem hatékonyak a fosszilis tüzelőanyagokhoz nyújtott támogatások, mert állandósítják a fosszilis tüzelőanyagoktól való függést, és nem ösztönzik a lakossági ágazat villamosítását. Ilyen például
A kulcsmondat pedig az, hogy „e támogatások csökkentése és fokozatos megszüntetése összhangban lenne az uniós kötelezettségvállalásokkal, és segítheti Magyarországot a kormányzati kiadások visszafogásában”.
A dokumentum további részei, illetve az Európai Bizottság egy másik, június 17-i ajánlása magyarázhatja azt, hogy a magyar hivatalos kommunikációban a rezsicsökkentés kivezetésére vonatkozó ajánlás miért jelenik meg már brüsszeli elvárásként. Június 17-én ugyanis az Európai Bizottság az Európai Unióba irányuló orosz gáz- és olajimport fokozatos kivezetését is javasolja. Márpedig, ha Magyarország eleget tenne ennek az elvárásnak, akkor drágábban jutna szénhidrogénhez, a rezsicsökkentés fenntartása pedig még nagyobb teher lenne az államnak, holott 2025-re 800 milliárd forintot különített el erre a célja.
Nem szabad elfelejteni, hogy Magyarország azon kevés uniós ország közé tartozik, amelyeknek nincs tengerpartja, így LNG-kikötője sem. A más országok kikötőjébe érkező LNG visszagázosítása és szállítása extra kiadást okoz. Igaz, az importforrások és szállítási útvonalak bővítése részeként Magyarország is támaszkodik valamennyi LNG-re. Azt sem szabad elfelejteni, hogy ha Magyarország letenne az orosz gázról, akkor a megszorult voltát kihasználhatják az alternatív eladók. Ez történt más európai országokkal a 2022-es energiaválság idején: az elszabadult árakat kihasználva dőlt a földrészre az amerikai LNG, amelynek a mennyisége azonban rögtön megcsappant, amikor az európai gázárak normalizálódtak, vagyis kevesebbet nyerhetett rajta az eladó.
Abban az ajánlással egyet lehet érteni – de csak elvben –, hogy a lakosság energiaigényének döntő részét nem feltétlenül import gázzal kell kielégíteni. A más forrásra történő váltást ugyanis – a bizottság például a villamosenergia-használat növelése mellett érvel – könnyebb ajánlani, mint megvalósítani. Érdemes ezért az ajánlások ismertetése mellett sorra kell venni a megvalósításukat nehezítő akadályokat:
Az ajánlásban foglalt nagyobb áramtermelés további forrása lehetne a nagyobb súlyú nukleárisenergia-termelés is, csakhogy
Vagyis rövid távon maradna az áramimport növelése, ami – ahogyan a földgáz is – nyilván megdrágulna az importnak még jobban kitett ország számára.
Az általános szempontok egy másik pontja felidézi, hogy a múlt évi dokumentum azt ajánlotta Magyarországnak, hogy a 2024–2025-ös fűtési idény előtt vezesse ki a szükséghelyzeti energiaár-támogatásokat, de ez nem történt meg. Ezek költségvetési terhe 2024-ben a GDP 1,1 százaléka volt, igaz, 2025-ben már csak 0,5 százaléka.
További bekezdések szerint Magyarországnak kihívás az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függés. A 2024-ben felhasznált gáz 70 százaléka és a kőolaj több mint 80 százaléka érkezett Oroszországból.
Szó van arról is, hogy a villamosenergia-rendszer nagyobb rugalmasság nélkül nem tudja csökkenteni az áramimporttól való függést, egyes napokon ezért a nagykereskedelmi áramárak szélsőségesen mozognak.
A lakosság csak korlátozottan fér hozzá a dinamikus árképzéshez, részben, mert 10 százalék alatti az ehhez szükséges okosmérők elterjedtsége. Korlátozott a határokon átnyúló áramkereskedelem lehetősége, ahogy a kiegyenlítő energia piacán is a verseny, ami magasabb költségeket okoz. A magyarországi vállalkozások által fizetett energiaárak az EU-ban a legmagasabbak között vannak. Igaz, az energiaimport 2024-ben csökkent, de a behozatal a hatásai miatt kihívás maradt.
Ezek után a hat pontban összefoglalt ajánlások közül háromban szerepelnek közvetlenül az energiára vonatkozó tanácsok:
A rendszer említett rugalmasságáról az Energiaügyi Minisztérium éppen ma adott friss helyzetképet. Eszerint június elejéig 114,7 megawatt teljesítményű energiatároló létesült Magyarországon, ami a Mavir adatai szerint gyors, ötszörös előrehaladás a 2023 végi adathoz képest. A nyáron újabb jelentős létesítmények bekapcsolásával bővülnek tovább a hazai tárolói képességek. A Jedlik Ányos Energetikai Programban hamarosan 50 milliárd forintra pályázhatnak a vállalkozások zöldenergia termeléséhez és tárolásához.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.