Jön Putyin atommonstruma: kiderült, mikor kerülhet vízre a világ legerősebb hajója
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságÚjabb dátumot közöltek a világ legerősebb nukleáris jégtörőjének átadásáról. Mint kiderüt, Oroszország új atomóriása, a Rosszija még évekre van a bevetéstől: a világ legerősebbnek szánt nukleáris jégtörőjét a friss tervek szerint 2028 márciusában bocsáthatják vízre, és a következő év decemberében adhatják át használatra – közölte az Atomflot állami vállalat a TASZSZ hírügynökséggel. A több százmilliárd rubeles sarkvidéki presztízsprojekt kulcsszerepet kaphat az Északi-tengeri útvonal egész éves használatában.

Az Atomflot hivatalos oldala szerint a szerződést 2020. április 23-án írták alá, az első acélvágás 2020. július 6-án, a gerincfektetés pedig 2020. november 24-én történt. Ugyanitt arról is beszámolnak, hogy a jelenlegi költségterv szerint, a jégtörő közel 200 milliárd rubelbe fog kerülni. A projekt eredetileg jóval olcsóbbnak indult. Korábbi közlések szerint a hajót majd átvevő Roszatom vezetése 120 milliárd rubeles, az orosz ipari tárca pedig legfeljebb 127,5 milliárd rubeles költséggel számolt, 2019-es árszinten.
A legfrissebb, több orosz szakportál által is idézett menetrend szerint a Rosszija vízrebocsátását 2028 február–márciusára tervezik. A hajó műszaki készültsége 2025 decemberében 26,9 százalékos volt.
Putyin három hajót és gyorsabb átadást szeretett volna
A projekt eredetileg 2027-es átadással futott, de a határidőt többször módosították. A késések mögött több tényező állhat: a hajó rendkívül összetett, új generációs konstrukció, emellett a nagy méretű hajóipari és nukleáris komponensek gyártása is szűk keresztmetszet. A Barents Observer korábbi összefoglalója szerint Oroszország a korábbi három, Lider-osztályú jégtörőre vonatkozó ambícióit is visszavágta: 2035 előtt már csak az első, Rosszija nevű hajó megépítésével számolnak.
A hajó stratégiai szerepe az, hogy az Északi-tengeri útvonalat nagyobb részben függetlenítse az időjárástól és a jégviszonyoktól. A TASZSZ szerint a Rosszija képes lehet 2 méteres jégben 11 csomós sebességgel hajókat felvezetni, maximális jégtörő képessége pedig 4,3 méter körül van. Ez gazdaságilag főként a jamali energiahordozók ázsiai szállítása, illetve az orosz arktiszi logisztika miatt fontos. A projekt tehát nem pusztán hajóépítési presztízsberuházás, hanem az orosz sarkvidéki nyersanyag- és szállítási stratégia egyik kulcseleme.
Vlagyimir Putyin 2018 óta az Északi-tengeri útvonal fejlesztését tartja az egyik legfontosabb prioritásának, és a szövetségi ügynökségeket megbízták azzal, hogy 2024-re az útvonalon elérjék az évi 80 millió tonna áru szállítását.
Egyébként a kisebb, új generációs, univerzális nukleáris jégtörőből több is dolgozik már az Északi-tengeren. A tavaly átadott Jakutyija nevű hajósorozatba tartozik az Arktika, a Szibir és az Ural is, amelyek mind az Északi-tengeri útvonal forgalmának biztosítására épültek. A Jakutyija szerőzédeses értékét a sajtó 50 milliárd rubelre becsülte.


