Ingyenesen biztosítja a gazdáknak az öntözővizet a kormány: mintegy 10 milliárd forintnyi összegben átvállalja a vízdíj árának megfizetését a gazdálkodóktól – mondta Nagy István agrárminiszter a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.
Az éghajlatváltozás okozta kihívás következményeit minden erővel mérsékelni kell a tárcavezető szerint, az összes lehetséges eszközt fel kell használni ahhoz, hogy víz jusson a tájba. Hozzátette, hogy egész Európa küzd a szárazsággal, a Tisza medrébe 60 százalékkal, a Dunáéba 40 százalékkal kevesebb víz érkezik, és nincs kizárólagos válasz a vízhiányra, mindenütt egyedi megoldásokat kell kidolgozni. A gazdálkodókkal és a vízügyi szakemberekkel együttműködve a vízhiányos térségekben sürgősen meg kell találni a legjobb megoldásokat, de
Magyarországról ma már nem folyik ki több víz, mint amennyi beérkezik.
Nagy István beszélt arról is, hogy az előrejelzések szerint az idei lesz Európa legforróbb nyara, a kormány ezért megelőzésképp létrehozta az aszályvédelmi operatív törzset, és forrásokat csoportosított át, hogy minden olyan csatorna újra tele legyen, amelyben valaha víz volt. Teljes erővel zajlik a feltöltés, és bár az idei kilátásokat egyelőre nehéz megbecsülni, a tavaszi kalászosok rendben fejlődtek, termésátlagaik jók, a napraforgó is tartja magát, a kukorica viszont már sérült. Nagy szükség lenne esőre, a hét második felében a hidegfront épp jókor jött, és talán a következő hét végén is érkezhet csapadék.
Az agrárminiszter elmondta, hogy a kormány most 10 milliárd forint értékben átvállalja a vízdíjat a gazdáktól a mezőgazdaság vízhiánya miatt, miközben további 4,7 milliárd forintot ereszek, zsilipek, szivattyúk javítására különített el. A tárcavezető azt is ismertette, hogy az elmúlt három évben kétszeresére nőtt az öntözött területek nagysága, jelenleg 150 ezer hektár.
A gazdák 176 milliárd forintot kaptak infrastruktúra-cserére, 65 milliárd forint értékű pályázat jelenleg is nyitva áll előttük. A gazdálkodói közösségek 104 ezer hektárt öntöznek.
Nagy István felidézte: a beruházásokra elkülönített források lehetővé tették, hogy ideiglenes tározók véglegessé alakuljanak át, és 259 kilométernyi csatorna kotrása befejeződhessen. Magyarország ma már 3 milliárd köbmétert tud tárolni, vagyis a Balaton vízmennyiségének a másfélszeresét. Mindemellett törvényi eszközök is segítik a szemléletváltást, így az öntözéses gazdálkodásról szóló törvény kimondta, hogy az öntözés közérdek, a belvíz pedig már nem ellenség, mint régen, jár hozzá területalapú támogatás.
Ugyancsak lehet forrásokat igényelni vizes élőhelyek létrehozásához, agroerdészeti beruházásokhoz és mezővédő erdősávok telepítéséhez. A gazdaságos művelésre kevésbé alkalmas földjét számos gazdálkodó fölajánlotta vizes területnek, ami azt mutatja, hogy a gazdatársadalom elkötelezett a természetes, hosszú távra szóló megoldások iránt.
Nagy István azt is bejelentette, hogy a kormány komplex, nagy volumenű beruházásokat is tervez. Például a Duna–Tisza-közi homokhátság vízhiányos állapotán javítani kell, ami majdnem 12 ezer négyzetkilométert és 800 ezer embert érint. A Duna-völgyi-főcsatorna térségében 1500 hektárnyi területen valósul meg árasztásokkal, csatornarekonstrukciókkal, új duzzasztókkal a Duna menti síkság vízpótlása.
A homokhátsági szikes tavak vízpótlását 20 kilométeres vezeték és több duzzasztómű fogja biztosítani, a Homokhátság déli részét több nyomócső és szivattyútelep látja majd el.
A mezőgazdaságon túl a természetes élőhelyek helyreállítását is segítik ezek a beruházások, amelyek a tárcavezető szerint javítják a mikroklímát, növelik a vidék megtartó erejét. Ezek az intézkedések jól mutatják, hogyan fordítja a kormány a vízgazdálkodást védelmi jellegű kárenyhítésből stratégiai fejlesztéssé.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.