Adócsökkentés: ez lehet az Orbán-kormány következő csodafegyvere

Valószínűleg még nem lőtte el az összes puskaporát a kormány, a következő hónapokban még több olyan döntés várható, amelyek javíthatják az életszínvonalat Magyarországon. Legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a múlt héten egy háttérbeszélgetésen adócsökkentést lengetett be. 

Erre pedig elvileg meg is van a mozgástere, a 2026-os büdzsében a GDP 0,9 százalékának megfelelő, mintegy 800 milliárd forint általános tartalék lett betervezve. Ez ugyanakkor csak hipotetikusan áll rendelkezésre, Nagy Márton ugyanis leszögezte, hogy abból nem enged, hogy jövőre is csökkenjen a hiány, a GDP-arányos államadósság 74 százalék alatt maradjon és az EDP-eljárásnak is meg tudjunk felelni. Tehát a valóságban a 800 milliárdnál kevesebbet használhat fel jövőre, ennek fényében megnéztük, milyen lehetőségei vannak a miniszternek, és mely közterhek csökkentése jöhet szóba, amelyek egyszerre javíthatják a munkavállalók jövedelmi helyzetét és élénkíthetik a gazdaságot.

Adócsökkentés: az szja-kulcs lefaragása lenne az igazi nagy durranás

Régi kormányzati álom a jelenleg 15 százalékos személyi jövedelemadó kulcsának egy számjegyűre, azaz 9 százalékra való mérséklése. Bár 2016 óta nem nyúlt hozzá a kabinet, és a kormányzati kommunikációban sem nagyon került elő, úgy tűnik, hogy továbbra sem tett le róla a kormány.

– ezt a legutóbbi kormányinfón mondta Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, akit arról kérdeztek, hogy lekerült-e a kormány asztaláról a 9 százalékos szja. Jelezte, annak ellenére, hogy a körülmények ezt nem teszik lehetővé, és az őszi adócsomagnak sem része, a téma továbbra is napirenden van.

Ugyanakkor nem véletlen, hogy érdemben nem merült fel eddig ekkora léptékű adócsökkentés. Jövőre szja-ból 4837 milliárd forint terveztek be a költségvetésbe, így arányosan egy 6 százalékos csökkentés 

Ráadásul az utóbbi időben sem ebbe az irányba ment el a gazdaságpolitika, a két-, három- és négygyermekes anyák, illetve a 25 év alattiak szja-mentessége is abba az irányba mutat, hogy az adórendszeren keresztül a kormány különböző társadalmi csoportokat próbál támogatni, ami csökkenti a valószínűségét egy nagyobb léptékű általános szja-csökkentésnek. Ettől függetlenül nem zárható ki, hogy egy kisebb, például 1 százalékos csökkentést végrehajtson. Ez persze több mint 300 milliárd forintos kiesést jelentene költségvetésnek, a másik oldalon ugyanakkor a felpörgő fogyasztáson keresztül áfából visszaérkezhetne a költségvetésbe.

A szocho terén a kormány elment a falig, a munkavállalók nettó bérét kellene emelni

„Ami a munka világában élők számára nagyon nagy probléma és a nemzetközi összehasonlításban folyamatosan rontja a nettóbér-pozíciónkat, az a munkavállalói teher” – mondta a Világgazdaságnak Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek vezetője, aki amellett érvelt, hogy elsősorban a munkavállalók terheit kellene mérsékelni a kormánynak, mivel a környező országokban még mindig sokkal kisebb az elvonás terheli a fizetéseket. Egy gyermek nélküli, egykeresős modellben a munkavállaló bérén Magyarországon 33,5 százalék adóteher van, ebből:

•  15 százalék az szja,
•  17 százalék az összevont tb-járulék és 
• 1,5 százalék a munkaerőpiaci járulék. 

Az utóbbi eltörlése régi szakszervezeti követelés, ugyanis amellett, hogy az adóéket is mérsékelné, a dolgozók nettó keresetét azonnal javítaná. Az más kérdés, hogy mennyire támogatnák a vállalkozók, amikor éppen nő az álláskeresők száma, illetve egyre kevesebb az üres álláshely.

Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára lapunknak elmondta, hogy hivatalos egyeztetés nem volt a minisztérium és az érdekképviselet között, de mindenfajta adócsökkentést támogatnak. Emlékeztetett, hogy a szociális hozzájárulási adó (szocho) 27 százalékról 13 százalékra mérséklődött, amit szerinte már nem nagyon lehet tovább faragni. Bár azt is hozzátette,

A szocho csökkentése mellett szólhat érvként, hogy azzal nem csak a munkáltatók terheit csökkentené, de a bérnövekedésnek is lendületet adhatna. A 2016-os hatéves bérmegállapodásnak is az volt az egyik legnagyobb erénye, hogy úgy sikerült a vállalkozók adóterhét enyhíteni, hogy közben a reálbérek összesen 45 százalékkal emelkedtek ebben az időszakban, ami a visegrádi országok között is a legmagasabbnak számított. 

Még az áfacsökkentés vagy az iparűzési adó is előkerülhet

Bár ennek kicsi az esélye, nem szabad teljes egészében elvetni, hogy a kormány esetleg az áfát mérsékli. Az áfakulcs jelenleg 27 százalékos, ám az utóbbi tíz évben több alapvető élelmiszer, mint a csirke, sertéshús vagy a tej esetében 5 százalékos kulcs lett meghatározva. Egy esetleges áfacsökkentésnek azonban mindig megvan a veszélye, hogy a kereskedők egy az egyben lenyelik, így végeredményben nem járnak sokkal jobban a fogyasztók. A költségvetés szempontjából pedig kérdés, hogy lehet-e vállalni egy ilyen kockázatot, amikor épp most állnak helyre a fogyasztási típusú adóbefizetések.  

Egymás után jönnek a jóléti intézkedések

Azt nem lehet mondani, hogy a kormány ne igyekezne javítani a családok anyagi helyzetét. A családi adókedvezmény megduplázását még tavaly jelentették be, ez két ütemben történik:

1. 2025. július 1-jével az egy gyermeket nevelők havi adókedvezménye 10-ről 15 ezer forintra, a kétgyermekeseknek 40-ről 60 ezer forintra, a háromgyermekeseknél pedig 99 ezer forintról 148,5 ezer forintra emelkedik.
2. 2026. január 1-jével már a duplázott mértékek lesznek érvényesek. Sorrendben a havi adókedvezmény összege 20 ezerre, 80 ezerre, illetve 198 ezer forintra emelkedik.

Tehát csak a családi adókedvezménynek köszönhetően jövő januárjától az egygyermekesek esetében 10 ezerrel, a kétgyermekeseknél 40 ezerrel, a háromgyermekeseknél pedig 99 ezer forinttal nő a havi elkölthető jövedelem. 

Ezzel azonban nincs vége az adócsökkentéseknek. Az idei évértékelőjén jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök, hogy a kormány Európa legnagyobb adócsökkentési programját hajtja végre, így a két és három gyermeket nevelő anyák életük végig szja-mentesek lesznek. A háromgyerekes anyáknál ez egy lépcsőben következik be 2025 októberétől, a kétgyermekeseknél négy lépcsőben 2026 januárjától.

Ez akkora kör, amely a költségvetésben is nyomot fog hagyni, a kétgyermekes édesanyákat érintő szja-mentessége ugyanis 600-700 milliárd forintos kiadást jelenthet a büdzsének. Másik oldalról viszont ennyi marad majd a magyar családoknál. Ami a jövőre eső rész ebből, az 270 milliárd forint a két-három gyermekes anyák adómentessége nyomán, a családi adókedvezmény megduplázása még ennél is többet, 290 milliárdot hagy a gyermeket nevelőknél.

Szintén fontos változás, hogy júliustól a csed és a gyed teljes egészében személyijövedelemadó-mentessé válik, amivel jelentős összegek maradnak a kisgyermekes édesanyáknál. Az szja-mentesség a csed esetében átlagosan havi 78 ezer forinttal, a gyed esetében pedig havi 43 ezer forinttal növeli az érintett családok bevételét. Az adómentesség a diplomás gyedre, a nevelőszülői gyedre és a nagyszülői gyedre is vonatkozik. A rendelkezés várhatóan közel 40 ezer anyát érinthet, és hosszú távon segíti a kisgyermekes családokat.