GDP-adatok: fontos állítást tettek az elemzők, elárulták a fordulat okát

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) második becslésében megerősítette az előzetes adatokat, a magyar gazdaság a második negyedévben negyedéves alapon 0,4, míg éves alapon 0,2 százalékkal bővült a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint. Az elemzők kiemelték: a gazdaságot a fogyasztás húzta, ez abból is látszik, hogy éves alapon a háztartások fogyasztási kiadása 5, míg negyedéves alapon 1,4 százalékos bővülést mutatott.

Ebben szerepet játszottak a lassuló, de továbbra is jelentős reálbér-növekedés, valamint az év elején kifizetett, számottevő összegű állampapírhozamok, amelyek érdemben javították a háztartások jövedelmi helyzetét – hívta fel a figyelmet Molnár Dániel, az MGFÜ Gazdaságelemzési Központ vezető elemzője. A fogyasztás szerinte továbbra is a gazdaság fő hajtóereje maradhat. A családtámogatások folyamatos bővülése is elsősorban a fogyasztásban csapódhat le, az MNB legfrissebb megtakarítási felmérése is ezt mutatja, miközben a bérdinamika is változatlanul erős maradhat, köszönhetően

• a minimálbér folytatódó emelésének
• és az állami szférát érintő bérrendezéseknek (pedagógusok, önkormányzati, igazságügyi, vízügyi dolgozók).

Kiemelte, hogy a költségvetés esetében az uniós források visszatartása és a költségvetési mozgástér a legnagyobb korlát, miközben a vállalatok esetében a külső kereslet gyengélkedése, a kilátásokkal kapcsolatos bizonytalanság, valamint a magas piaci kamatok intik óvatosságra a döntéshozókat.

Előretekintve, a nagyvállalatok beruházási hajlandóságát várhatóan a kilátások javulása, a kereslet erősödése hozhatja el, amelynek hatása a kisebb vállalatokhoz is lecsorogna, miközben ez utóbbiak körében a Demján Sándor Program támogatásai is megjelenthetnek. A lakosság esetében

• a lakhatási támogatások,
• a lakásfelújítások,
• a lakásépítési kedv felfutása

lehet a következő időszakban is a fő mozgatórugó. 

A második negyedévben ugyanakkor nemcsak a beruházások fogták vissza a növekedést, hanem a nettó export is. A szolgáltatásexport ezzel szemben kismértékben nőtt, főleg a turizmusnak köszönhetően. Az import volumene ugyanakkor 4 százalékkal nőtt. Ezt elsősorban a termékbehozatal húzta, amely 5,9 százalékos bővülést mutatott fel. Emögött egyrészről a fogyasztás növekedése húzódik meg, amely részben importban csapódik le, de a zajló nagyberuházások is érdemi importigénnyel rendelkeznek.

Az elemző szerint a nettó export alakulásával kapcsolatban a külső kereslet lesz a döntő, azonban azt továbbra is jelentős bizonytalanság övezi:

• Az USA–EU kereskedelmi megállapodás, bár az unió gazdaságára nézve nem kedvező, legalább mérsékli a bizonytalanságot, és lehetőséget nyújt a vállalatoknak az alkalmazkodásra.
• Az orosz–ukrán háború kapcsán sem következett be érdemi fordulat az elmúlt időszakban, a tárgyalások eddig nem vezettek eredményre, és változatlanul kérdéses, hogy mikor lesz béke, amely hozzájárulhatna az energiaárak csökkenéséhez.

Molnár Dániel hangsúlyozta, hogy a külső kereslet így várhatóan továbbra is visszafogott maradhat. Az exportdinamikában változás az év végével, a jövő év elejével következhet be, amikortól is a német fiskális lazítás hatása megjelenhet a gazdaságban, és termőre fordulhatnak a zajló nagyberuházások is, miközben az importot a fogyasztási dinamika fennmaradása és a beruházások várható fordulata tarthatja fenn.

– hívta fel a figyelmet a közgazdász, hozzátéve: a kedvező folyamatok fennmaradása esetén a gazdasági növekedés jövőre dinamizálódhat csak, várakozásai szerint 3 százalékos ütem környékére.

Ez az ágazat is húzta a gazdaságot

Termelési oldalon a mezőgazdaság jelentős negyedéves bázisú esést mutatott fel, miközben az ipar és a szolgáltatások is csekély mértékben növekedtek – írta Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. A közgazdász kiemelte, hogy

így csekély súlya ellenére nagyrészt ennek a szektornak köszönhető, hogy a magyar gazdaság elkerülte az újabb technikai recessziót. Mivel az előzetes adatközlés pozitív meglepetést hozott, most azt mondhatjuk, hogy az ipar negyedéves bázisú növekedése és a vártnál erősebb építőipari teljesítmény áll a meglepetés mögött.

Felhasználási oldalon a legfontosabb fejlemény, hogy a háztartások fogyasztási kiadása ismét érdemben bővült, miután az első negyedévben jelentősen fékeződött a növekedés. Ez mindenképpen kedvező hír, hiszen nem folytatódott a fogyasztás bővülésének fékeződése – hívta fel a figyelmet. Virovácz Péter szerint a háztartások tényleges fogyasztásának emelkedését nagyban támogatta a természetbeni társadalmi juttatások markáns emelkedése. A szigorú költségvetési kontroll képének továbbra is ellentmond, hogy a közösségi fogyasztás újfent jelentősen nőtt.

A háztartások fogyasztási kiadása húzza a magyar gazdaságot

Termelési oldalon ha nem is meglepetés – mivel a havi adatokból számítani lehetett rá –, de kedvező fordulat látszik az építőipar hozzáadott értékének változásában: a második negyedévben ez éves összevetésben 4,3 százalékkal bővült az előző három negyedév csökkenése után – írta Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. A fordulatot itt talán az állami építkezések okozhatták, amelyek egyébként is nagyban szokták magyarázni az ágazat termelésének volatilitását.

Kiemelte: a mezőgazdaság hozzáadott értéke 11,4 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, itt elsősorban az aszálynak van jelentős szerepe, de még az első negyedévről a száj- és körömfájás hatásai is áthúzódhattak. A szolgáltatások súlya jelentős a gazdaságban, így kiemelkedően befolyásolják a GDP alakulását is. Az egyes szolgáltatásfajták teljesítménye eltérően alakult: voltak kifejezetten erőteljes, 6 százalék feletti bővülést felmutató ágazatok (mint például az információ, kommunikáció ágazat vagy a művészet, szórakoztatás), míg több ágazat (például az ingatlanügyletek vagy a közigazgatás) hozzáadott értéke minimálisan csökkent.

Felhasználási oldalról továbbra is a fogyasztás a gazdaság fő húzóereje: a háztartások fogyasztási kiadása 5 százalékkal bővült – ez nagyon szép eredmény és egyben visszatérés a tavalyi erőteljes szintre. A növekedést itt a reálbérek növekedése és talán az óvatossági motívum oldódása okozza.

A mai adat alapján megerősíthető a vezető elemző korábbi várakozása, miszerint a gazdaság az idén szerény mértékű, 0,5 és 1 százalék közötti növekedésre lehet képes, azaz a recessziót várhatóan sikerül elkerülni. A növekedéshez a fogyasztás érdemben hozzájárul, míg az export gyengélkedése jelentős visszahúzó erő – az európai és azon belül is elsősorban a német és osztrák gazdaság magára találása még várat magára.

– emelte ki a vezető elemző.