Emelkedtek a szőlőárak a szüretre, minden a boráremelés mellett szól, de ott egy sötét árny a háttérben

Az Alföldön még a többi borvidéknél is jobban károsította az aszály a szőlőtermést. A Kunsági borvidéken már javában tartó idei szüret tapasztalatai szerint akár közel harmadával is kevesebb szőlőből készülhet bor – mondta el a Világgazdaságnak Frittmann János soltvadkerti borász, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) elnöke. Abban is különbözik az idei szüret az elmúlt évitől, hogy nem kezdődött extrém korán, de a sokéves átlaghoz képest így is egy héttel előbbre járnak (tavaly ez három hét volt). Más borvidékeken több eső volt, így Frittmann szerint országosan elérhető a tavalyi, egyébként nagyon gyenge bortermés.

Jó hír ugyanakkor a szőlőtermelőknek, hogy a szőlőárak átlagosan 15 százalékkal emelkedtek, így a borvidéken – mindent összevetve – átlagosan 175 forint körül vesznek át egy kiló szőlőt a tavalyi 150 forint körüli ár után. Frittmann szerint ez nagy emelkedésnek számít, és bár tudvalévő, hogy a gazdálkodók az árral soha nem elégedettek, ez azért most jó árnak számít. Már csak azért is, mert már tavaly sem voltak alacsonyak a szőlőárak. A nagy áremelkedés ugyanakkor csak a fehér szőlőkre igaz, a kék szőlőknél ez jóval visszafogottabb, aminek a hátterében a vörösborok iránti kereslet világszerte tapasztalható esése áll.

Az illatos fajták az idei szüret nyertesei

Azt is megjegyezte, hogy az illatos fajtákért mindig kicsit magasabb árat adnak a felvásárlók, és az Irsai Olivér még közülük is kiemelkedik. A HNT elnöke ugyanakkor úgy véli: 

Az árak emelkedését az is támogatja, hogy a szőlőalapanyag minősége szerinte nagyon jó. Az öreg tőkék jól produkálnak, a fiatal tőkékkel azonban már problémák vannak, mivel a gyökérzetük még nem hatol elég mélyre, a talajvízszint pedig az utóbbi években süllyedt. Régebben a harmadik éves szőlő már jól termett, behozta a ráfordított éves munkát, idén pedig hat-hét éves tőkék is megsínylik az aszályt – mutatott rá egy a gazdálkodás eredményességét nagyban befolyásoló tényezőre Frittmann, aki szerint most már csak a tízéves szőlőket vagy az annál idősebbeket lehet terhelni. Ahol homok, nem pedig agyag van, ott viszont a tíz év körüli ültetvényeknél is gond van, de

– fogalmazott.

Ugyancsak megágyazott a szőlőárak emelésének, hogy alacsony készletszinttel vágtak bele a borászok a szüretbe. Tavaly ugyanis a fagy és az aszály miatt az utóbbi évek leggyengébb szőlőtermését szüretelték, aminek következtében év végére jócskán lecsökkent a pincékben lévő borkészlet:

• december 31-én 3,29 millió hektoliter volt a pincékben, míg
• 2023 utolsó napján 3,68 millió,
• 2022 végén pedig 3,79 millió hektoliter.

Korábban pedig még az előző két évinél is több volt az év végi készlet.

Bezavarhat az amerikai vám

A kereslet és az árak alakulására vonatkozóan ugyanakkor most nehéz előrejelzésekbe bocsátkozni, mivel a magyar borpiac nem független az európaitól és a világétól sem. Nehezíti az előrejelzéseket, hogy az európai szüret még csak most indul, és számolni kell az Egyesült Államok által kivetett 15 százalékos vámmal is. Az utóbbi ugyan közvetlenül csak kevés magyar borászati terméket, illetve pincészetet érint, de közvetett hatása – az európai borpiacon keresztül – a hazai borászatokra is lehet. 

A Világgazdaság által megkérdezett szakemberek például a proseccót említették, amely, ha kiszorul az amerikai piacról, kedveltsége miatt akár Magyarországon is megjelenhet nagyobb tételben, ami alaposan felbolygathatná a hazai pezsgőpiacot.