Kellemes meglepetés: harmadik hónapja stagnál az infláció Magyarországon

Immáron harmadik hónapja stagnál az infláció Magyarországon: a Központi Statisztikai Hivatal szerda reggel közölt adatai szerint szeptemberben a fogyasztói árak átlagosan 4,3 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához képest, míg augusztushoz viszonyítva nem változtak. Júliusban és augusztusban is hasonló áremelkedést mért a KSH, azaz nagyon úgy tűnik, hogy kezd stabilizálódni az árnyomás a magyar gazdaságban. Ráadásul az egyszeri hatásoktól megtisztított maginfláció is a jegybank 4 százalékos toleranciasávja alatt van. Augusztus után ezúttal is 3,9 százalék volt.

Infláció: a forint is betette a lábát a boltokba

A Világgazdaságnak nyilatkozó elemzők előzetesen 4,4 százalékos fogyasztói árindex mellett havi bázison stagnálást vártak.

Ettől függetlenül egyre több jel utal, hogy egyre inkább kezd beérni a jegybank következetes, de szigorú politikája.

– írta korábban kommentárjában Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. Az év eleje óta már közel 6 százalékkal erősödött a forint az euróhoz képest, miután az MNB továbbra is kitart a kamattartás mellett, miközben a nagy és a régiós jegybankok már kamatcsökkentésbe kezdtek. Az egyre nagyobb kamatfelár pedig folyamatosan a forint felé tereli a befektetőket.

A mostani adat kapcsán arra is érdemes felhívni a figyelmet, hogy tavaly szeptemberben volt a legalacsonyabb a pénzromlás üteme, tehát egy alacsony bázishoz képest sem láttunk kiugró inflációt. A következő hónapokban ez a bázishatás is közrejátszhat abban, hogy végeredményben akár még a jegybank várakozásainál is alacsonyabban alakulhat az infláció Magyarországon. Jövő év elején pedig akár arra is van esély, hogy 3 százalék alá csökkenjen a drágulás üteme, amire utoljára 2021 januárjában, közel öt éve volt példa.

Újra öt százalék alatt az élelmiszer-infláció

Ami a részletes adatokat illeti, az élelmiszer-infláció mérséklődött, az előző hónapokban mért 5,9 százalék után 4,7 százalékkal nőtt (a vendéglátási szolgáltatások nélkül számítva 3,0 százalékkal), ezen belül: 

• a csokoládé, kakaóé 19,2,
•  a tojásé 18,2, a kávéé 17,6, az édesipari lisztesárué 13,1, 
• a gyümölcs-, zöldségléé 11,9 százalékkal nőtt.

A termékcsoporton belül a margarin ára 29,0, a liszté 12,0, a tejtermékeké 8,4, a cukoré 8,2, a párizsié, kolbászé 7,7, a tejé 7,4, a sertéshúsé 4,5 százalékkal mérséklődött.

A szolgáltatásinfláció augusztus után enyhén megugrott, ezúttal 5,9 százalékkal drágult. Ezen belül az üdülési szolgáltatások 12,9, a járműjavítás és -karbantartás, valamint a testápolási szolgáltatások 9,5‑9,5, a lakásjavítás és -karbantartás 9,4, a lakbér 9,3, a sport, múzeumi belépők 8,8, az egészségügyi szolgáltatások 8,6 százalékkal. A tartós fogyasztási cikkek ára 2,5 százalékkal emelkedett.

Míg havi alapon az élelmiszer-infláció 0,2 százalékkal és a szolgáltatások ára 0,4 százalékkal mérséklődött, addig a ruházkodási cikkek 1,5 százalékkal drágultak.

Aligha ez az adat győzi meg a jegybankot

Nagy kérdés, hogyan reagál a kedvező inflációs adatra a Magyar Nemzeti Bank, amely az utóbbi hónapokban érezhetően folyamatosan elkötelezte magát az erős forint mellett. Emiatt az elemzők idén is maximum év végén várnak egy kamatcsökkentést, de azt sem zárják ki, hogy akár jövő év végéig 6,5 százalékon marad az alapkamat. A magas kamatok ugyanakkor az állami költségvetésre is komoly nyomást helyezhetnek. Hétfőn Orbán Viktor miniszterelnök, majd kedden Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is megszólalt a forint és a kamatok kapcsán, és egyértelmű jelét adták annak, hogy a kormány indokoltnak látja a kamatok csökkentését. Nagy Márton amellett érvelt, hogy a mostani kifejezetten magas reálkamatnál kisebbel is beérhetné a jegybank, a miniszter szavaira egyből gyengülni kezdett a forint.