Brutális drágulást okozna a lemondás az orosz energiáról, ha Magyarország nem is a gázra épít

Húsz százalékkal emelkedne Magyarország energiaszámlája az orosz energiaembargó hatására – jelentette ki az Energiaügyi Minisztérium (EM) parlamenti államtitkára csütörtökön Szegeden.

Czepek Gábor a Vidék energiája című szakmai fórumsorozatnak a szegedi ELI ALPS lézeres kutatóközpontban megrendezett állomásán azt mondta, az orosz energiaembargó brutális versenyképességi és rezsikihívást jelentene az országnak, és a zöldátmenet megvalósításától venné el a forrást.

A politikus hangsúlyozta, az energetikapolitikai döntéseket a józan ész alapján kell meghozni. A józan ész pedig azt mondja, az Ural típusú kőolaj olcsóbb, mint a Brent, a keleti gáz olcsóbb, mint a nyugati, két cső több, mint az egy.

Klímaváltozás: Magyarországon nem a gázról való lemondással lehet megvédeni a bolygót

Magyarország úgy gondolja, szén-dioxid-harcát nem gázfronton tudja megvívni, a gazdaság nincs olyan helyzetben, hogy lemondjon egy kedvező energiaforrásról, még akkor sem, ha ez elmúlt tizenöt évben rengeteget tett az energiadiverzifikáció érdekében.

Az államtitkár az elért eredményeket ismertetve kifejtette:

A paksi üzemidő-hosszabbítás Közép-Európa legnagyobb átállási folyamata, az 500 milliárd forintos, tízéves munka eredményeként nem áll le 2032–36 között a négy meglévő blokk, hanem a 2050-es évek elejéig kiszolgálja a magyar villamosenergia-igényeket – közölte a politikus. „Továbbra is célunk az, hogy legyen egy második atomerőmű Magyarországon.”

Az elektrifikációnak és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésnek ma Magyarországon az atomenergia és a megújulók képezik az alapját. Míg 2010-ben 10 megawattnyi naperőmű-kapacitás működött az országban, jelenleg ez 8 ezer megawatt.

Ha süt a nap, akkor is kell a gáz

A megújuló energiával való termelés azonban nem működik kiegyenlítő kapacitás nélkül. Ebből az MVM a legkorszerűbb CCGT-technológiát (kombinált ciklusú gázturbina) állítja üzembe 2027-ben 1500 megawatt kapacitással – ismertette a politikus.

Magyarország 128 megawattnyi villamosenergia-tároló kapacitással rendelkezik, miközben az uniós átlag bőven 10 százalék fölött van, 2030-ra a cél a 20 százalék. A becslések szerint 2030-ra az országban 12 gigawatt lesz a naperőmű-kapacitás, ehhez mérten 30-35 százalékos tárolókapacitással tehető „egészségessé” a magyar árampiac. Elsősorban környezetvédelmi okok miatt nem lehet szivattyús tárolót létesíteni, ezért maradt az akkumulátortechnológia – mondta Czepek Gábor.

Az államtitkár kitért arra is, hogy Magyarországnak kiemelkedők az adottságai a geotermia területén. Ennek kihasználását a kormány jelentős forrásokkal támogatja a Jedlik Ányos program keretében. Az igazi áttörést az jelentené, ha a geotermikus energia villamosenergia-termelésre is hasznosítható lenne gazdaságosan.

A magyar vállalkozások nem maradnak magukra

Horváth Viktor energiaátmenetért felelős helyettes államtitkár kifejtette, hogy

A politikus ezek közül a biogáz- és biometán-termelés támogatását emelte ki. A már most működő termelőegységek kapacitásbővítésére és újonnan létesülő üzemek számára 40 milliárd forintnyi forrás áll rendelkezésre.

A helyettes államtitkár közölte: az energetikai kutatás-fejlesztési program keretében szeptember 22-től 13 milliárd forint pályázható, a támogatás a költségek 50-70 százalékát fedezi majd.

Hamarosan megjelenik a megújuló energia tárolását elősegítő felhívás. Az 50 milliárd forintos keretből mindenféle méretű vállalkozás pályázhat támogatásra tárolóegységek létesítésére, illetve villamosenergia-hálózati csatlakozó kialakítására – tudatta Horváth Viktor.