Hivatalos, történelmi pillanat Lengyelországban: megengedte az EU, hogy azt csinálják, amit a magyarok – megépül az első atomerőművük 17 ezermilliárd forintból

Az Európai Bizottság jóváhagyta a Lengyelország első atomerőművének építését és üzemeltetését támogató csomagot, az erről szóló részletes beszámoló már meg is jelent a bizottság honlapján. 

A közleményből kiderült, hogy az akár 3750 megawatt villamosenergia-termelő kapacitású atomerőmű első blokkja várhatóan a 2035-ben készül el, és 2036-ban már áramot is juttat a hálózatba, majd 2038-ra várhatóan a harmadik blokk is üzembe áll. A vállalat 2030-ig 60,2 milliárd zlotyig (mai árfolyamon 5 412 000 000 000 forint forint) terjedő állami támogatásban részesül. 

Hogy jutottunk el idáig? Mi a fejlemény?

Az egész folyamat, hogy uniós támogatással építsék fel az első atomreaktort a Choczewo településen található Lubiatowo-Kopalino helyén, 2024-re nyúlik vissza – emlékeztet az Európai Bizottság. – Lengyelország tavaly értesítette a bizottságot arról a tervéről, hogy a lengyel klíma- és környezetvédelmi minisztérium megadta az elvi hozzájárulását a Polskie Elektrownie Jadrowe (PEJ) pomerániai atomerőmű-építési tervéhez. A PEJ, amely az államkincstár százszázalékos tulajdonában lévő speciális célú társaság – az idén április 13-án fordult az elvi döntésért a minisztériumhoz. 

Ez természetesen nem azt jelenti, hogy az ország atomra vonatkozó ambíciói összesen egy éve erősödtek fel, Lengyelország már 2005 óta tárgyal az atomenergia bevezetéséről, de a folyamatot számos pénzügyi és politikai akadály hátráltatta. Most viszont lehetőség nyílik arra, hogy az ország eltávolodjon a szén használatától, amely jelenleg az energiatermelése 69 százalékát adja. Az energiabiztonságot javító lengyel atomenergia-program két vagy három helyen hat olyan reaktor felépítését tervezi, amelyek körülbelül 6-9 gigawatt energiát termelnének. Ez csaknem 8 millió háztartás áramellátásához elegendő.

Atomerőmű: az a bizonyos AP1000

Lengyelország az amerikai Westinghouse és Bechtel vállalattal együttműködve valósítja meg első atomerőművének építését. Az ütemterv szerint az első reaktor betonját 2028-ban tervezik kiönteni.  Az erőmű végül három AP1000 technológiát alkalmazó blokkból áll majd – mindegyik 1250 megawatt kapacitású, így összesen 3750 megawatt teljesítményű lesz. Összehasonlításként: 

Az, hogy a Westinghouse AP1000-as technológiáját kívánják telepíteni, 2022 novembere óta ismert nyilvánosan, a Westinghouse, a Bechtel és a PEJ pedig már ez év májusában írta alá a megállapodást az üzem átadásának tervéről. Ám a történet még régebbi, a Világgazdaság például nyolc éve írt az azóta persze frissült lengyel atomtervekről. Azt pedig még régebben, 13 éve lehet tudni, hogy a lengyelek tengerparti helyszínekben gondolkodnak, és közel 100 lehetséges területet is megvizsgáltak. A Westinghouse-t egyébként az új magyarországi atomerőmű lehetséges építői között tartották számon addig, amíg meg nem született az orosz technológia bevetését rögzítő magyar–orosz kormányközi megállapodás.

Mennyi az annyi? 

A teljes beruházási költséget 192 milliárd zlotyira (mai árfolyamon 1 731 840 000 000 forint) becsülik. Ebből 60 milliárd zlotyi (mai árfolyamon 5 412 000 000 000 forint) az állami költségvetésből származik, amelyet az Európai Bizottság állami támogatásként hagyott jóvá, a fennmaradó összeget pedig a piacról kell előteremteni. A világ minden tájáról 30 kereskedelmi bank jelezte érdeklődését a finanszírozásban való részvétel iránt. 

A Bussines Insider is közzétett korábban egy számítást a forrásai alapján, szerintük úgy áll össze az erőműprojekt, hogy:

• Lubiatów-Kopalinba tervezett atomerőmű várhatóan önmagában közel 200 milliárd zlotyba kerül majd.  
• Ebből az összegből 60 milliárd zlotyt az állami költségvetés biztosít. 
• További 100 milliárd zloty hitelt külföldi exporthitel-ügynökségektől, köztük az amerikai Exim Banktól vesznek fel. 
• A befektető, a Lengyel Atomerőművek, körülbelül 30 milliárd zlotyt tervez bevonni lengyelországi és külföldi pénzügyi piacokról.

A 2040-re vonatkozó előrejelzések szerint az erőmű mintegy 88,5 százalékos kapacitáskihasználtságot fog elérni. Ez megbízható és stabil áramellátást biztosít Lengyelország számára, az ipar pedig hosszú éveken át biztos energiával rendelkezhet – hívja fel a figyelmet már az Euro News.  „Fontos, hogy az atomerőműből származó energia biztonságot és hálózati stabilitást ad, és hogy tiszta energiáról van szó. Mindezeket az elemeket figyelembe vették a bizottság döntésében” – idézi a portál Wojciech Wrochna energiaügyi miniszterhelyettes és a stratégiai energetikai infrastruktúráért felelős kormánymeghatalmazottat, aki hozzátette még, hogy „az erőmű nagyon nagy terheléssel fog működni, és ezt viszonylag alacsony költségek mellett fogja tenni”. Az erőmű éves villamosenergia-termelésének legalább 70 százalékát a nyílt energiatőzsdén – amely magában foglalja a másnapi, a napon belüli és a határidős piacokat – értékesítik az erőmű teljes élettartama alatt. A fennmaradó termelés objektív, átlátható és megkülönböztetésmentes feltételek mellett lebonyolított aukciókon keresztül értékesíthető. Lengyelország azt is vállalta, hogy a PEJ jogilag és funkcionálisan független lesz a lengyelországi villamosenergia-piac többi jelentős szereplőjétől, részletezi az Európai Bizottság. 

Jól halad Paks II. annak ellenére, hogy betartott nekünk az Európai Bíróság 

Mint arról beszámoltunk, szeptemberben az Európai Bíróság megsemmisítette a Paks II. beruházás támogatási szerződését jóváhagyó határozatot, arra hivatkozva, hogy a jóváhagyás megadásakor a bizottságnak meg kellett volna vizsgálnia, hogy a két új reaktor megépítésére irányuló szerződés valamely orosz vállalkozásnak történő közvetlen odaítélése összhangban van-e az uniós közbeszerzési szabályokkal.

A bejelentésre már egy akkori kormányinfón reagált Bóka János uniós ügyekért felelős miniszter, majd Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is. Bóka János azt szögezte le, hogy

• az Európai Bíróság ítélete nem állapított meg semmilyen jogsértést,
• nincs jogi akadálya a paksi beruházás folytatásának,
• a bíróság két eljárás összekapcsolását kifogásolta,
• ebből az következik, hogy Magyarország az uniós jognak és a lojális együttműködésnek megfelelően járt el,
• így nincs jogi akadálya, hogy a Paks II. beruházás folytatódjon.

Hozzá hasonlóan  Szijjártó Péter is kiemelte, hogy az Európai Bíróság döntése semmiben nem korlátozza vagy lassítja a Paks II. beruházást, a testület az Európai Bizottsággal szemben hozott döntést. Az osztrák kollégájával, Beate Meinl-Reisingerrel tartott sajtótájékoztatón azt is hangsúlyozta, hogy „mielőtt Magyarország és a magyar energiabiztonság ellendrukkerei pezsgőt bontanának, szeretném világosan leszögezni, hogy az Európai Bíróság az Európai Bizottsággal szemben hozott döntést, azaz az Európai Bizottság egy korábbi határozatát semmisítette meg”.

Köztudott, Paks II.-projekt továbbra is mentesül az Oroszország elleni európai uniós és amerikai szankciók hatálya alól. Orbán Viktor miniszterelnök legutóbbi washingtoni látogatásán Donald Trump amerikai elnöktől kapott ígéretet arra, hogy az Egyesült Államok nem gördít akadályt az építkezés folytatása elé. 

Még november elején kiderült, hogy megnyitotta az utat a Pakson építendő atomerőmű első reaktorblokkja betonalapjának kiöntéséhez az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) által kiadott négy határozat egyike.  A másik három határozat bizonyos módosításokat engedélyezett a kivitelezésben. Ezzel új lendületet kapott a Paks II. Atomerőmű-beruházás. A négy határozatból az első egy részhasználatba vételi engedély. Lényegében ennek a kiadása jelenti az érdemi előrelépést, míg a másik három a korábban már megadott építési engedélyek módosítása. Mind a négy engedély 2032. augusztus 25-ig hatályos.